Itália csillaga

Itália csillaga

Virginia Raggi sikerének azonban nem női mivolta vagy fiatalsága miatt van elsősorban hírértéke, inkább amiatt, honnan jött és kiket képvisel az asszonyság.

A kor nem számít, Olaszországban legalábbis biztosan nem. Mindig is nagyon csíptem azokat a saját korukkal dacoló öregeket, akikkel gyakran találkozhatunk a mediterrán városkák utcáin. Kint ülnek a szabadban, isszák a vörösbort, eszik a polipot, sakkoznak, és nevetnek a politikán. Meg aztán jól elélnek kilencvensok évet. Giorgio Napolitano, a vén kommunista például nyolcvanegy évesen lett Olaszország államfője, tavaly mondott le hajlott kora miatt, majdnem betöltve a kilencvenet. Elődje, Carlo Azeglio Ciampi hetvenkilenc évesen ült be az elnöki székbe, ő jelenleg kilencvenöt esztendős.

A kor talján földön immár vice versa nem kérdés: a hét fontos, ám a foci-Eb miatt nem eleget hangsúlyozott híre, hogy múlt vasárnap ifjú főpolgármestert választottak Róma élére, aki ráadásul nő. Harminchét éves, vagyis a tojáshéj még ott van a fenekén, legalábbis a helyi politikai elit átlagéletkorát nézve. (Nem a fenekét.) Róma majd kétezer-nyolcszáz éves történelmében nem volt példa ilyesmire.

Virginia Raggi sikerének azonban nem női mivolta vagy fiatalsága miatt van elsősorban hírértéke, inkább amiatt, honnan jött és kiket képvisel az asszonyság. Az Örök Város élére ugyanis az 5 Csillag Mozgalom (M5S) nevű tömörülés jelölte – ez a név korábbi jelentős sikereik dacára egyelőre talán nem sokat mond idehaza, ám római tündöklésük így is izgalmas történet. Az M5S-t egy humorista, komikus, a most 67 éves (nem kor) Beppe Grillo alapította 2009-ben, kifejezetten protestpártként. Az sem lenne csoda, ha az M5S-ről az M2KP (Magyar Kétfarkú Kutya Párt) jutna eszünkbe, csak előbbiek talán egy fokkal komolyabban veszik magukat. Ráadásul a kétfarkú kutyák egyelőre csak állítják magukról, hogy ma már a magyarok hetven százaléka őket támogatja, Virginia Raggi viszont valóban meg is szerezte a római szavazatok több mint kétharmadát. Grillo, a tömörülésen belül amúgy sokat bírált pártelnök úgy is kommentálta az eredményt, hogy a választók ezzel tulajdonképpen leváltották a Matteo Renzi miniszterelnök vezette demokrata pártot. Ami persze közjogi értelemben nem igaz, ám a komikustól ez még így is egészen visszafogott nyilatkozatnak számít. Az általa szervezett korábbi utcai tüntetéseken ennél jóval durvábban küldte el melegebb éghajlatra az elitet.

Az öt csillag a vizet, a környezetet, a közlekedést, a fejlődést és az energiát szimbolizálja a pártról szóló ismertetők szerint, az újdonsült római városvezető pedig polgármesteri szűzbeszédében ki is jelentette, hogy a korrupció elleni ádáz küzdelem mellett a bicikliutak építését tartja kiemelten fontos feladatának. Nem csoda, hiszen Olaszország mind a pénzügyek átláthatóságát, mind a közösségi és kerékpáros közlekedés színvonalát tekintve igencsak cudarul áll. Aki szidja Budapesten a BKK-t, az még nem próbált Rómában – pláne késő este – eljutni a-ból b-be. Grillo többek között ezért is elküldött már mindenkit a p-be.

A brit uniós népszavazás tükrében különösen érdekes, hogy a párt referendumot tartana az eurózónából való kilépésről, ettől már csak egy lépés, hogy magát az uniós tagságot is megkérdőjelezze vagy legalábbis a brit út felé terelje az olasz politikai döntéshozatalt. Mint ahogyan egy protest- és antiglobalista párthoz illik, megreformálnák még az adórendszert, több támogatást adnának a szegényeknek, és a spórolás érdekében elállnának az olimpiai pályázattól. (A végén még ezt is mi nyerjük…) Emellett előálltak azzal az érdekes megoldással, hogy frakcióvezetőjüket háromhavonta lecserélik, így is motiválva a képviselőket a jobb teljesítményre. A párt sikere és jelentősége jócskán túlmutat Olaszországon, szerte Európában erősödnek az olyan mozgalmak, amelyek valami újat, mást akarnak, mint az eddigi klasszikus jobb- és baloldali pártok. Ennek eredménye a radikális erők előretörése (Ausztria, Németország, Franciaország), és mellettük olyan, a jobb-bal skálán nehezen elhelyezhető alternatív pártok is kidugták fejüket a vízből, amelyek azt mondják, igenis lehet más a politika.

Raggi asszony amúgy ügyvéd, 2011 óta tagja a római közgyűlésnek, egy fiúgyermek édesanyja. Azt mondta, a „politikai pártok felemésztették a várost”, amit fordíthatunk az ő olvasatában úgy is: ha csillaga nem fog szépen ragyogni, akkor Rómának harangoztak.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 06. 25.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »