Isztambul, intrika, korrupció

Isztambul, intrika, korrupció

Darázsfészekbe nyúltak a török sorozatkészítők, a TV2-n most útjára indult A szultána címen futó sorozat az Oszmán Birodalom talán egyik legérdekesebb korszakába kalauzol. Intrikák, színfalak mögötti harc a hatalomért, és egy korrumpálódó adminisztráció. S hogy mindennek mi köze Bocskaihoz, a zsitvatoroki békéhez vagy épp a Kék mecsethez? Kiderül.

Egy fiatal, a tinédzserkort éppen hogy elhagyó fiatalember egy csapásra a hatalmas Oszmán Birodalom első emberévé válik, miután az apja hirtelen elhalálozik Konstantinápolyban. Az ifjú szultán pedig embereivel elraboltat egy görög lányt Kefalónia szigetéről, akit egyébként egy velencei kalózoktól (!) zsákmányolt festményen látott, és elsőre beleszeretett. 1603-ban járunk, I. Ahmed trónra lép.

Így kezdődik a TV2-n A szultána címen futó új török sorozat, amely a nem feltétlenül történelemhű Szulejmán után ismét a török várháborúk zivataros évtizedeibe próbálja meg elkalauzolni a magyar nézőket. A történet – az első rész alapján – döcögősen bontakozik ki, tele van túlzó, epikus giccsel, és magában hordozza azt a mentalitást, amit a Szulejmánból is ismerünk, azaz a törökök enyhén szólva is másképp látják azt a korszakot, mint mi, magyarok.

Anyák a csúcsonA szultána kifejezést előszeretettel használta az oszmán szakzsargon, s elsősorban a hercegnők, valamint a szultán asszonyainak megnevezésére szolgált. A leghatalmasabb a válide szultána, aki az uralkodó édesanyja. Ő irányította a palota életét, így a birodalom második legfontosabb személye volt. A haszeki megnevezés a szultán kedvenc asszonyát illette. Ezenkívül azok a nők is megkapták e rangot, akik az uralkodócsaládba gyermeket szültek.

Persze ez nem véletlen, hiszen a 14–18. század között az Oszmán Birodalom igazi nagyhatalom, a világ egyik legjobban szervezett hadseregével. Nem csoda, ha – amint arra az Index minapi elemzése rámutatott – a török iskolásoknak másképp tálalják ezt a korszakot a történelemkönyvekben, mint a Báthoryk, Bocskaik, Bethlenek, Frangepánok vagy épp Zrínyik kései leszármazottainak.

Az persze egyből érezhető, hogy nem egy hollywoodi szuperprodukcióval állunk szemben. S noha megpróbálnak ügyelni a látványra, azért érezhetően nem költöttek dollármilliókat részenként. Ami pedig a történelmi hűséget illeti, azt el kell felejteni, hogy történész szemmel elemezzük a dolgokat. A valóságban ugyanis I. Ahmed tizenhárom évesen lépett trónra, főszereplőnk pedig inkább huszonötnek néz ki. Ahogy az is barokkos túlzás, hogy a szultán öccse ötéves, miközben az adatok szerint mindössze egy évvel volt fiatalabb a bátyjánál. Ami azonban izgalmas, hogy az események simulnak a korhű trendekhez. Azaz, ha hihetünk a krónikáknak,

I. Ahmed volt az első szultán, aki hatalomra kerülése után nem végeztette ki még élő férfi testvéreit. Mi több, öccse később I. Musztafa néven követte őt.

A sorozat egyébként a szultán feleségét, a görög származású, a feljegyzések szerint a világot Anasztázia néven meglátó Kösem szultánát akarja a középpontba állítani. Az uralkodóval egyidős fiatal lány története sok izgalmat rejtegethet, hiszen később belőle vált az Oszmán Birodalom egyik legmeghatározóbb női „politikusa”, aki többször is régens volt, egyúttal 1651-es haláláig meghatározó hatást gyakorolt a birodalmi politikára.

Ennek fényében ezért az lenne az igazán izgalmas, ha a szerelmi csöpögés helyett ezek a politikacsináló, a szultáni hárem belső életében zajló hatalmi harcok kerülnének előtérbe. Szerencsére ez egy pillanatra fel is tűnt, a megkímélt Musztafa anyja már magához is kaparintaná a hatalmat.

Magyar szemmel közben ez a korszak már csak azért is érdekes, mert épp I. Ahmed alatt ért véget a tizenöt éves háború, amelyben Bocskai erdélyi fejedelem és a hajdúk oroszlánrészt vállaltak, s amelyben a bécsi és zsitvatoroki békék után a Portának először kellett megtorpannia nyugaton. I. Ahmed korára már véget értek a nagy hódítások, korrumpálódott az adminisztráció, a birodalom lassan visszaszorulni kényszerült Európában. A tehetséges költőként is ismert, a mulatságokat igen csak kedvelő, a dohány használatát bevezető szultán közben a ma ismert egyik legimpozánsabb építészeti remeket adta a világnak, 1606 és 1616 között a Hagia Szophia árnyékában megépíttette a Kék-mecsetet.

Lehet tehát izgulni az erdélyi fejedelemért, s reménykedni, hogy a Szulejmánnal ellentétben, ahol a madártestű, alig húszéves II. Lajost egy alkoholista, középkorú, elhízott uralkodóként ábrázolták, úgy most Bocskait nem egy cingár, pelyhedző álló suhancként jelenítik meg.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »