Iszlám hatalomátvétel – sötét kép Európa jövőjéről

Thilo Sarrazin Németország felszámolja önmagát című, nem titkoltan provokatív műve mára már minden idők egyik legkeresettebb könyvévé vált Németországban. A szerző legújabb alkotása ismét komoly vitát kavart, ami nem meglepő, hiszen témája az iszlám, amely az SPD, vagyis a német szociáldemokrata párt egykori politikusa szerint hatalomátvételre készül Európában – hangzott el az M5 Ez itt a kérdés című műsorában.

A német közgazdász, egykori pénzügyi szenátor új könyvének címe már önmagában figyelemfelkeltő: „Ellenséges hatalomátvétel”. A mű az iszlám vallás európai térhódításáról, és az azzal járó társadalmi konfliktusokról szól.

Sokak tiltakozása ellenére az író úgy gondolja, az országnak azért van szüksége erre a könyvre, hogy szembenézzen egy közelgő nagy problémával. A könyv állítása szerint ugyanis két-három generáció, azaz ötven-hetven év múlva, Németországban az iszlám kultúra, értékrend és stílus veheti át a hatalmat.

A közmédia helyszíni tudósítója exkluzív interjút készített a szerzővel a Frankfurti Könyvvásáron. A beszélgetés zaklatott körülmények között készült, mivel Thilo Sarrazin, az őt érő támadások és fenyegetések miatt, állandó biztonsági védelem alatt áll.

Thilo Sarrazin a Frankfurti Könyvvásáron mutatta be új könyvét

A Frankfurti Könyvvásár a világ legrangosabb és legnagyobb könyves seregszemléje, amelyen száz országból hétezer kiállító mutatkozik be. Minden évben legalább háromszázezer néző kíváncsi az irodalmi újdonságokra, és itt találkoznak egymással az írók, a kiadók és az olvasók.

Azon kívül, hogy ez egy fontos irodalmi seregszemle, a háttérbeszélgetéseken és vitákban fontos aktuálpolitikai kérdésekről is szó van. Nagyon sokan várták, hogy Thilo Sarrazin bemutassa az új, komoly vitákra okot adó könyvét – közölte a közmédia tudósítója.

Korábbi alkotásaival is óriási vitákat kavart

Csak szigorú ellenőrzés után juthatott be az érdeklődő hallgató a könyvvásár területén a sátorba, ahol Thilo Sarrazin bemutatta Ellenséges hatalomátvétel című könyvét. Az író, korábbi szociáldemokrata politikus azt mondta, nem érdekli, ha megfenyegették a könyv miatt.

Thilo Sarrazin (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)

Már korábbi könyveivel is óriási vitákat kavart, a nyolc évvel ezelőtt megjelent, Németország felszámolja önmagát című könyve másfélmillió példányban fogyott. A mostani könyv miatt az utolsó pillanatban hátrált ki mögüle a kiadója, a pártja pedig, amelynek 45 éve tagja, a kizárásáról vitatkozik.

Thilo Sarrazin az elejétől a végéig elolvasta a Koránt, következtetései ennek alapján születtek. A könyv megosztja Németországot, és már a megjelenése előtt óriási port kavart. Szerinte az iszlám hátráltatja a fejlődést, a gazdasági növekedést és a szabad gondolkodást. Az író sötét képet fest Németország és Európa jövőjéről – hangzott el a műsorban.

Hírdetés

Vallás és politikai ideológia

Thilo Sarrazin a közmédiának adott interjúban elmondta: az iszlám nem pusztán vallás, hanem egyben politikai ideológia is, hasonló ahhoz, amilyen a kommunizmus volt. „A politikai ideológia és a vallás együttese sajátos módon formálja az iszlám hívőket. A Koránból egyértelműen levezethető, hogy az ideológia milyen irányban igyekszik formálni a híveket” – vélekedett.

A Koránból fakadóan meghatározhatók a muszlimok alapvető jellegzetességei. A muszlimok a többi embertől felsőbbrendűnek érzik magukat, hiszen a többieket hitetlennek tartják. Emiatt megtehetik, hogy másoktól kevesebbet dolgozzanak. Nem véletlen, hogy az iszlám országok elmaradottak – nyilatkozta a szerző.

A nők a társadalmukban egy alsóbbrendű csoport tagjai, teljes mértékben a férfiaktól függnek, fiatalon házasodnak és sok gyermeket hoznak a világra. Az iszlám e tekintetben kulturálisan és civilizációs szempontból is elmaradott, ugyanakkor demográfiailag nagyon erős – hangsúlyozta.

Magas születési arány

A folyamat itt is megfigyelhető, az Európában és Németországban élő muszlimok körében sokkal magasabb a születési arány, mint más társadalmi csoportokban – fűzte hozzá.

Thilo Sarrazin arról is beszélt, hogy Berlinben és Bécsben már ma is vannak olyan városrészek, ahol a frissen beiskolázott gyerekek körében a muszlimok aránya meghaladja az ötven százalékot. „Nem szabad továbbá arról sem megfeledkezni, hogy őshonos európai társadalmak körében a születési arányok generációról generációra folyamatosan csökkennek” – közölte.

„Ugyanakkor a muszlimok száma a magasabb születési arány és a bevándorlás miatt generációról generációra növekszik, és ez a folyamat rendkívül gyorsan zajlik. Hatvan évvel ezelőtt, vagyis két generációval korábban, Európában gyakorlatilag nem voltak muszlim közösségek Bosznia-Hercegovina határain kívül” – tette hozzá.

Napjainkban 28 millióra tehető a muszlimok száma Európában. A fiatalabb korosztályok körében arányuk hatványozottan nagyobb, 10-15, valamint 20-30 százalék körül alakul – jegyezte meg a szerző.

El kell dönteni, hogyan képzeljük el társadalmunk jövőjét

El kell döntenünk, hogyan képzeljük el társadalmunk jövőjét és fejlődését. Ha továbbra is olyan társadalom szeretnénk maradni, ahol az állam és a vallás különválik, akkor nem szabad hagynunk, hogy a demográfiai egyensúly felborulása révén eltűnjenek a társadalom alapértékei – hangsúlyozta Thilo Sarrazin.

(Fotó: MTI/EPA/Farúk Hán)

A demokrácia lényege és alapszabálya, hogy a többség akarata érvényesül. A társadalmon belül tehát azon csoportok akarata érvényesül, amely csoportok a többséget képviselik. Társadalmunk éppen nyitottsága, demokratikus mivolta miatt kerül veszélybe – mondta.

Ideje visszanyúlni a genfi egyezmény földrajzi korlátozásaihoz

„A muszlimok bevándorlását Európába meg kell állítani. Ettől függetlenül támogatom a politikai menedékjog intézményét, de esetünkben ez irreleváns, hiszen a Németországban letelepülni szándékozó bevándorlók mindössze egy százalékát érinti” – nyilatkozta Thilo Sarrazin.

A szerző emlékeztetett: a menekültek helyzetére vonatkozó, eredeti genfi egyezmény 1953-ban született, és a célja az volt, hogy a háborús szörnyűségek elől menekülő európai milliók számára biztosítsa a letelepedést másik európai országban.

1967-ben egy kiegészítő jegyzőkönyvvel terjesztették ki az egyezmény hatókörét, és törölték a benne foglalt földrajzi és időbeli korlátozásokat. Itt az ideje ismét visszanyúlni az egyezmény földrajzi korlátozásaihoz – vélekedett a szerző.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »