Iszaptengerré vált a népszerű balatoni strand

Megmagyarázhatatlan iszapár öntötte el a balatonmáriafürdői partot. A helybéliek ősz óta már csónakon sem tudnak bemenni a vízbe, az önkormányzat jobb híján bejárókat, hosszú pallókat fektet a zavaros víz felé, kérdés azonban, hogy kinek van kedve pancsolásnak indulni egy több tíz méter hosszú pocsolyán keresztül?

A strand teljesen beszáradt, vastagon áll az iszap – magyarázta egy helyi lakosa Hajnal-Táj című műsorban. – A pecásoknak át kell vinni a sűrű, térdig érő iszaprétegen a csónakot, ha el akarnak jutni a vízig. A tulajdonosok félnek a komolyabb következményektől, a horgászok például tartanak attól, hogy megsüllyednek az iszapban.

Több mint félméteres iszap jelent meg ősszel a balatonmáriafürdői strandon több helyen is. A nyaralók tulajdonosai pánikszerűen nézték akkor, hogy mi történik.

A település vezetője ősszel még abban bízott, hogy tavaszra eltűnik az iszap.

Az iszap azonban nem tűnt el – mondta Galácz György Balatonmáriafürdő polgármestere -, de persze közben elvégeztük a nádkarbantartást, a képviselő-testület pedig elfogadta a költségvetésben, hogy két frekventált strandon hosszabb és stabilabb bejárót építsenek. A tervek szerint harminc méter hosszú lesz az új bejáró.

Jelenleg a Vízügyi Igazgatóság vizsgálja, hogy mi okozhatta az iszapréteg megvastagodását. Amíg tart az eljárás, addig kikotorni sem lehet a medret – magyarázta a polgármester. Egy lepelkotrásra azonban kért engedélyt az önkormányzat, így egy vékony réteget talán le tudnak majd venni az iszapból.

Homonnay Zsombor agrármérnök szerint egy átfogó üledékgazdálkodási tervre lenne szükség a Balatonnál. A Balaton medrében másfélszer több üledék van, mint víz, számszerűen másfél-két köbkilométer víz alatt két és fél-három köbkilométer üledék található, ami mozog és az áramlási rendszerektől függően itt-ott megjelenik. Tisztán kellene tartani a Balatont, tehát preventív jelleggel meg kellene akadályozni a strandok feliszapolódását.

Az agrármérnök azt is kiemelte, hogy az iszap nem veszélyes hulladék, bár sokan azt hiszik. Inkább alapanyag, például kiválóan hasznosíthatná a mezőgazdaság, ahol a talaj kémhatását savasból lúgos irányba mozdíthatná el. De az elhagyott bányaterületeken a rekultivációban is komoly jelentősége lehet takaróanyagként, valamint az építőipar is hasznosíthatja.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »