István, a király iskolába megy …

István, a király iskolába megy …

Amikor 1983. augusztus 18-án a városligeti szánkódombon, melyet e naptól kezdve Királydombnak neveznek, az István, a király ősbemutatójának végén, felcsendült a magyar himnusz, és a domb gerincén végigszaladt a több méter széles nemzeti színű drapéria, Erkel dallamának utolsó akkordjai elhalkultak, döbbent és egyben méltóságteljes csend lett úrrá jó néhány másodpercig a rockopera nézőterén. Az emberek nem hittek a szemüknek és a fülüknek. Azután feldübörgött a véget nem érő taps.

Régen „hirdetem”, Szörényi Levente csodálatos zenéje, melyet a magyar népzene tiszta forrásaiból merített, felvezetve Beethoven István király nyitányával, kiegészítve ősi gregorián dallamokkal, és Bródy János zseniális szövege, a hat-hét évvel későbbi rendszerváltoztatás szellemi-kulturális nyitánya volt. Kiengedték a szellemet a palackból.

Megvallhatjuk büszkén nemzeti identitásunkat? Mindenki hazavitt egy darabka szabadságot, egy kis nemzeti érzést, egyesek talán sokat is. Szívünkben Koppánnyal, eszünkben Istvánnal kezdtünk másnap dolgozni. Abban az évben egymást követő hat előadáson 120 ezren látták a korszakalkotó művet, és ők több százezernek számoltak be az egész életükre meghatározó élményről. A rendszer által többé-kevésbé üldözött rockerek együtt léptek fel a kor neves színművészeivel. A kommunista diktatúra koreográfusai úgy gondolhatták, kicsit kiengedik a gőzt, hadd kapjon valamit a kisemmizett nép. Még valami elképesztő történelmi áthallást is szerettek volna belemagyarázni a rockoperába. De nagyot tévedtek, nem először. A darab villámgyorsan terjedt, mozifilmen, bakelitlemezen, CD-ken, videó-felvételeken. Mindenki fülében szólt a zenéje, nagyon sokan idézték a frappáns, életbölcsességeket tanúsító szófordulatokat, szövegrészeket.

Ez tíz évszázaddal ezelőtt azt jelentette: Elfogadjuk az új hitet, a keresztény Európához akarunk tartozni, de magyarként, megőrizve ősi kultúránkat, nyelvünket, szokásainkat. Ma pedig így szól: az Európai Unió részeként megtartjuk ezeresztendős értékrendünket, magyar identitásunkat, viszonylagos szuverenitásunkat. A rockopera soha nem látott sikersorozatot tud maga mögött az elmúlt közel négy évtizedben. Újabb és újabb generációkat hódított meg, bejárta fél Európát, a Kárpát-medence számos táját, szabadtéren, kőszínházban, mozitermekben egyaránt. Korhatár nélkül rajongott és ma is rajong érte mindenki. 1978/79 fordulóján Illyés Gyula Válasz Herdernek és Adynak című írása a Magyar Nemzetben, nemzetpolitikai rést ütött a kádári nemzetellenes ideológia betonfalán. De ezt többnyire csak az értelmiség olvasta. Négy évvel később a korszakalkotó nemzeti rockopera azonban az egész magyar társadalmat megszólította, a tízévestől a nyolcvan évesig.

Erősíteni fogja a tudatot, „egy vérből valók vagyunk”. Arra, hogy büszkék lehetünk magyarságunkra. A kreativitásáról jól ismert Rosta Mária producer, a Zikkurat Kft. vezetője, ismét eredeti ötlettel állt elő. Zenés színházi tehetségkutató versenyt írtak ki általános iskolás korú gyermekek számára az egész Kárpát-medencében. Az elképzelés abból indult ki, hogy vetélkedő sorozatot indítanak a rockopera négy fő jelenetére (Örökség, Esztergom, Koppány vezér, István, a király) valamint az összes énekes szólista szerepére. A győztes iskolák jeleneteiből egy teljes István, a király rockopera előadás készül Novák Péter rendezésében, amely a tervek szerint film formájában is közönség elé kerül.

A kiírás alapján az ifjú tehetségek csoport és szólista kategóriákban jelentkezhettek egy általuk készített videó-felvétellel, melyen a mű egy-egy részletét adták elő. A szólisták és a csoportok több fordulóban mérettettek meg, a verseny végeredményét a közönségszavazatok és egy szakemberekből álló zsűri pontszámainak összessége adta fele-fele arányban. Az István, a király iskolába megy program felhívása csaknem a teljes Kárpát-medencét megmozgatta: Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből, Vajdaságból és a mai Magyarországról összesen 150 versenymű érkezett, több mint 1000 gyermek vett részt a vetélkedésben. A közönségszavazatok száma elérte a 160 ezret, a program Facebook profiljának bejegyzései több mint 6,5 millió embert értek el, a honlap közel 2 millió oldalmegtekintést regisztrált. Egy szóval: megmozdult a Kárpát-medencei magyar ifjúság.

Hírdetés

Az iskolák csoport-versenyében két erdélyi (gyergyószentmiklósi és kézdiszentléleki), egy budapesti és egy várpalotai iskola nyerte a fent említett jeleneteket. A szólisták között négy erdélyi, egy-egy felvidéki, kárpátaljai és vajdasági, valamint öt mai magyarországi győztest hirdettek ki. Érdekes, de nem váratlan eredmény, hogy Erdélyben legtöbben Koppány szerepét és a Koppány vezér jelenetet választották vetélkedésük tárgyává. Közülük is leginkább azok, akik még ma is várják Csaba királyfit a csillagösvényen… További információk a versenyről megtalálhatóak a www.iskolasistvan.hu honlapon.

A szervezők szándéka, hogy a létrejött produkciót a magyarországi premier után színpadra állítják a Kárpát-medence több városában is. Most jön a programsorozat legköltségesebb szakasza, ezért a Zikkurat Kft. várja a további kormányzati támogatást, de emelné a különleges kulturális esemény erkölcsi értékét, ha magánadományok is érkeznének.

A tizenéves korosztály, előadóként és hallgatóként egyaránt, magas erkölcsi értékrendet képviselő történelem-szemléletet kap a darab által. Mindkét nemes ellenfél, István és Koppány, csak a tisztességes, becsületes utat választja küzdelmükben, az aljas eszközöket elutasítják, mindketten a magyarság érdekében rivalizálnak egymással, szállnak harcba egymás ellen. Mindketten jót akarnak, csak másként. Kicsit hasonlít ez Széchenyi és Kossuth vitájához. Megtanulja a Kárpát-medencei magyar ifjúság, hogyan kezelje a „Te kit választanál?” kérdést. Ez a dilemma átível egész ezeregyszáz éves közép-európai történelmünkön.

Az online videó tehetségkutató verseny újraértelmezi, megújítja a magyar rockzene legfontosabb darabját, az elmúlt fél évszázad legsikeresebb magyarországi színpadi produkcióját, az István, a királyt. Emellett lehetőséget ad az új generáció önmegvalósítási törekvéseinek, teret ad a saját kreativitásuk és gondolataik kifejezésére. A dallamok és a szöveg, a koreográfia elsajátítása, a színpadi helyzetek megoldása a gyermekek részéről egy gazdag formavilág és egy komplex színházélmény megismerését eredményezi. Kiemelten fontosnak tekinthető az a körülmény is, hogy egy ilyen bemutatóra való felkészülés komoly közösségépítő szerepet tölthet be, amiben a szülők és a tanárok a gyerekekkel együtt dolgoznak a sikerért.

Budapest, 2020. június 18.

Csóti György,
a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója

Megjelent a Magyar Nemzetben 2020. július 10-énAz István, a király iskolába megy” címmel, „A trianoni tragédia centenáriumán új dimenzióba lép a legendás magyar nemzeti rockopera” alcímmel.


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »