Isten fényét vitte el a sötétségbe – Tar Ildikó Márton Áronról szóló drámája a Párbeszéd Házában

Isten fényét vitte el a sötétségbe – Tar Ildikó Márton Áronról szóló drámája a Párbeszéd Házában

Január 23-án este nagy érdeklődés mellett mutatták be Budapesten, a Párbeszéd Házában Tar Ildikó Láng a sötétben – Márton Áron legendája című egyfelvonásos drámáját, a vecsési KissPista Színház előadásában, Varsa Mátyás rendezésében. Az előadást a Charta XXI. Megbékélési Mozgalom szervezte.

Köszöntőjében Sajgó Szabolcs SJ, a Párbeszéd Háza igazgatója úgy fogalmazott, mindenki fontos annak, akinek Jézus fontos, és nem mond le senkiről az, aki Jézus ügyének hordozója szeretne lenni. „Isten szolgája Márton Áron egész életében Krisztushoz kapcsolódott, ha hitehagyottakkal, kollaboránsokkal találkozott, nem ítélkezett, hanem arra törekedett, hogy visszavezesse őket Istenhez. Ez a darab ezt a lelkiséget és szellemiséget tükrözi vissza” – tette hozzá a jezsuita szerzetes.

Tar Ildikó monodrámájában a haldokló, ágyhoz kötött püspök (Varsa Mátyás) mellett ott áll a sátán (Kresznerits Ádám), aki mániákusan kutatja, mi az a titok, ami Márton Áront mindvégig megtartotta hitében, a legnagyobb megpróbáltatások, küzdelmek idején, és most is, amikor fájdalmas prosztataráktól szenved. A gonoszt dühíti, hogy a püspököt megfoghatatlan erő tölti el, amit nem tud megfejteni. Bár szellemlény, gondolkodása lapos, egydimenziójú, mivel a történelem évezredei alatt azt látta, látja, hogy az emberek többsége matériában gondolkodik – mintha Isten nem létezne –, csak a pillanatnyi örömöknek él, és az anyagi, egzisztenciális előnyökért minden gonoszságra képes. Nem érti a gonosz azt sem, miként lehetséges, hogy szemben a világ íratlan törvényeivel, Márton Áron nem gyűlölködik, megbocsát elárulóinak, üldözőinek. A főpásztor megingathatatlan erkölcsi tartása mérhetetlenül bőszíti a gonoszt, időnként kilép megjátszott negédeskedéséből, szelídségéből, őrjöng, amiért minden próbálkozása, hogy Istennel szembefordítsa, s ezáltal birtokba vehesse a halálosan beteg, testi fájdalmaktól gyötört püspök lelkét, kudarcba fullad.

Márton Áron utolsó szava a szeretet – a kivétel nélkül mindenkire kiterjedő, egyetemes, krisztusi szeretet. Egész életében összhangban állt nála a tett és a szó. Azt, hogy valaki komolyan gondolja mindazt, amit a békéről, a szeretetről hirdet, a sátán képtelen felfogni. Az ördög a világ központi tengelyévé akarja tenni magát, hogy az egész világ körülötte forogjon, mindenki őt szolgálja. Márton Áron viszont Krisztust teszi meg centrummá, a szeretet-Istent, aki az alfa és az omega.

A Tar Ildikó által ábrázolt gonosz hasonlít Mel Gibson Passiójának sátánjára: amikor Jézus meghal a kereszten, a sátán eszét vesztve őrjöng, mivel minden mesterkedése, ravaszsága ellenére Krisztus teljesítette szeretetből vállalt küldetését, legyőzve ezzel a halált, megszabadítva bennünket bűneinktől.

*

Az előadást követően kerekasztal-beszélgetést tartottak a Charta XXI. megálmodója, Surján László volt EP-képviselő moderálásával.

Hírdetés

A darab megszületésének körülményeiről Tar Ildikó elmondta: 2014-ben megnyert egy Tours-i Szent Mártonról szóló drámapályázatot Szombathelyen. A következő esztendőben a Székelyföld kulturális folyóirat a Lakiteleki Népfőiskolával közösen írt ki pályázatot Márton Áron életpályájából merítő drámai mű megírására. Mivel a gyulafehérvári püspök nagyon tisztelte Szent Mártont – vele együtt vallotta: „a munkától nem vonakodom” –, Tar Ildikó tanulmányozni kezdte Márton Áron életét. Így született Láng a sötétben című drámája, amely első helyezést ért el a pályázaton.

Az írónő szentnek tartja Márton Áront, csodálja, hogy a félelem, a rettegés légkörében, a folyamatos üldöztetések, a bebörtönzés idején is helytállt, hű maradt krisztusi hitéhez. Tar Ildikó megosztotta azt is, hogy egész eddigi életében olyan értékeket keresett, amelyek segítenek élni, elviselni, feldolgozni az élet nehézségeit. – Kevés a hiteles ember, de Márton Áron mindenképpen közéjük tartozik. Olyan ember, példakép, akiből erőt, reményt meríthetünk – fogalmazott a szerző, és hozzátette, gyávának érzi magát, nem tudja, képes lenne-e olyan bátor lenni, mint amilyen Márton Áron volt. „De lehet, hogy nekem nem is az a dolgom, hogy bátor legyek, hanem hogy írjak a hősökről, a bátrakról.”

Varsa Mátyás, a dráma rendezője szintén úgy érzi, nem bírná elviselni a szenvedéseket, melyeket Márton Áron átélt. Tar Ildikó darabjában az fogta meg, hogy miközben az érdekek harcáról beszél, jelen van benne a jóság és a szeretet. „Az igazi jóság nem súlytalan – figyelmeztetett a rendező. – Márton Áron óriási személyiség, lenyűgöző ember volt.”

A sátánt alakító Kresznerits Ádám arról beszélt, hogy megterhelő volt számára eljátszani a gonoszt.

Virt László, Márton Áron életének és munkásságának kutatója a darab címére utalva kifejtette, hogy az erdélyi püspök a Láng, aki Isten fényét elviszi az ördög uralta sötétségbe. Emlékeztetett rá, hogy Isten tiszteletre méltó szolgája kontraszt-társadalmat épített: nem együtt, hanem mindig szembeúszni az árral. Egy 1945-ben kiadott körlevelében arra figyelmeztetett, hogy nem lehetünk félig keresztények, vagy totálisan azok vagyunk, vagy sehogy. A fél-kereszténység ugyanis nem képes megtartani az omló falat. Márton Áron szerint az emberiség története akkor siklott félre, amikor rálépett a pozitivista-materialista útra, amibe egyaránt beletartozik a liberalizmus, a kommunizmus és a nácizmus. A püspök hirdette: az e világra tapadt kereszténység helyett spirituális hitre van szükségünk.

Márton Áron nem csupán szóban hirdette az evangéliumot, rengeteg írása jelent meg, és mint szövegeinek egyik gondozója Virt László állítja: soha egyetlen fölösleges szót nem írt le; komolyan vette mindazt, amit papírra vetett. – A börtönben is ugyanazt az értékrendet követte, mint a kinti világban. Hatalmas lélek volt, alapvető jellemvonása volt a megbocsátás, a nagylelkűség. Üldözőinek, elárulóinak is megbocsátott. Sugárzó személyiségével visszaemelte a kereszténységet eredeti dimenziójába. Márton Áron abszolút hiteles ember, és a szent életű személyek sorsa, hogy az utókorban minták legyenek – mondta a kutató.

Fotó: Lambert Attila

Bodnár Dániel/Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »