„A technikai eszközök megkönnyítik a találkozásunkat, de ami erősen összeköt bennünket, az az élő szalézi szellem nagy lelki hálózata. És egyesít bennünket a remény üzenete, amelyet a mai Don Bosco, Don Ángel az idei strennával intéz hozzánk” – vezette be Joan Lluís Playà, a rendfőnök küldötte a lelkiségi napokat, amelyekre idén 39. alkalommal, január 16. és 19. között került sor.
Ezt követően a rendfőnök az otthonról összekapcsolt emberek ezreinek mondott köszöntőjében hangot adott lelkesedésének: „El kell mondanom, hogy elárasztanak az érzelmek. Ez egy egyedülálló, különleges, új, más pillanat: történelmünk során először tartjuk a szalézi lelkiségi napokat az egész világ számára, Ázsiától egészen a Nyugatig” – mondta.
Ezután sugározták a strenna, vagyis a programadó üzenet videóját, majd a rendfőnök ismét felszólalt, hogy elmondja észrevételeit. Emlékeztetett arra a rendkívüli imádságra, amelyet Ferenc pápa vezetett a Szent Péter téren március 27-én, majd bemutatta, milyen módon válaszolt a világ a pandémiára. Hangsúlyozta, hogy megfelelő választ kell adni a Szalézi Család részéről, amelynek köze van „karizmánkhoz és hitünkhöz, valamint az élet és az ember jövőjéről alkotott képhez”. A világjárvány által kiváltott válság problémái kapcsán bemutatta a Szalézi Család szentségének példáit, és összefoglalta: „Isten elkísér minket.”
Dario Olivero, Pinerolo püspöke a Remény a cselekvésben címet adta beszédének. Alapos elemzést adott a kortárs társadalom „reményének csökkenéséről”, de az Istenbe vetett hit és az egyes emberek identitását alkotó kapcsolatok útján jelezte a kiutat.
A január 16-i, szombati közös ülést a remény ma is aktuális üzenetének emlékezete nyitotta meg, amely Paolo Alberától származik, akinek halála 100. évfordulóját ünneplik ebben az évben. Ezután az áttekintés részeként A Szalézi Család csoportjainak hangja a világban címmel különféle tanúságtételeket hallottak minden földrészről és a szalézi régiókból, valamint a Szalézi Család számos csoportjától: hogyan egyesülnek a gyökereik, karizmáik sokfélesége ellenére Don Boscóban a különböző csoportok, hogyan tartják életben a reményt a másokkal való szolidaritással és az Isten iránti hűséggel.
A közös programok után a munka pénteken és szombaton online, Zoom-találkozón keresztül nyelvi csoportokban folytatódott azok számára, akik előre jelentkeztek.
A különleges eseményre jelentkező magyar szalézi munkatársak zöme a mintegy ötven fős, angolul beszélő csoportba került európai és afrikai résztvevőkkel. A csoportot Patrick Alexander, Pavel Ženišek és Raymond Callo testvér koordinálta. A csoport munkájában részt vett Andrásfalvy János tartományfőnök is mint a magyar szalézi munkatársak küldötte.
Pénteken a nyitó imádságot az óbudai szalézi közösség szolgáltatta, majd egy rövid virtuális séta következett a Don Bosco Ház Múzeumban. A Szalézi Család tanúságtételei című blokkban három videót tekinthettek meg. Először a Szalézi Ifjúsági Mozgalom fiataljai, majd a Segítő Szűz Mária Leányai mellett működő animátorok osztották meg gondolataikat a járvánnyal, illetve a reményeikkel kapcsolatban, harmadiknak pedig az hitükért üldöztetést elszenvedő pakisztáni keresztények megindító, erőteljes tanúságtétele következett. Ezek után kis, 10-12 fős csoportokra osztva folytatták a munkát, megosztva egymással a látottak kapcsán felmerülő gondolataikat, végül pedig közösen megfogalmazták a remény üzenetét, majd Alfred Maravilla missziókért felelős egyetemes megbízott gondolataival zárták a napot.
Szombaton a közös program az imádság után a Paolo Alberának szentelt kiállítás bemutatójával kezdődött, majd a Szalézi Család egyes, kevésbé közismert ágai mutatkoztak be, mint például a Szalézi Dámák Egyesülete, Jézus Szívének Szalézi Oblátái, a Miyazaki Karitász Nővérek, a Feltámadott Tanúi és mások, valamint az egyes csoportok előző napi munkájáról számoltak be a koordinátorok.
A közös program végeztével újra a nyelvi csoportokban folytatódott a munka. Ismételten rövid videókat tekintettek meg a résztvevők, amelyekben megismerkedtek Boldog Bronisław Markiewicz és a Szent Mihály Arkangyal Kongregáció munkájával, valamint a sok igazságtalanságot és üldöztetést elszenvedő Michele Cognata püspök életével. Ezek után újra kiscsoportokban folytatták a munkát, megosztották a két nap során elhangzott ajánlások és tapasztalatok kapcsán felmerült gondolatokat, közösen kijelöltek három elemet, amelyek nagyobb erőt adnak reményüknek, és javaslatot tettek két konkrét kezdeményezésre, amelyekkel Szalézi Családként növelhetik reményüket. A napot Christopher Rychcik gondolataival, közös képernyőfotókkal és szívélyes búcsúzással zárták.
Vasárnap, január 17-én a rendfőnök vezette a Szalézi Család 39. lelkiségi napjainak záró szentmiséjét, amelyet élőben közvetítettek a római Szent Szív-bazilikából. Ebből az alkalomból az aznapi szentírásra hivatkozva a rendfőnök hangsúlyozta, hogy Jézus az, aki betöltötte az első tanítványokat, ma pedig minden keresztény vagy hithez közeledő ember „jelentésszomját, keresését”.
Forrás és fotó: Szaléziak.hu
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
