Ismét felállítják a világ legnagyobb jurtáját az Ősök Napján

A tavalyi Kurultaj Magyar Törzsi Gyűlés egyik fő látványeleme az „Atilla Sátrának” elnevezett óriásjurta volt. Az idei Ősök Napjára ismét felállításra kerül a világ legnagyobb szétszedhető, természetes alapanyagokból készült jurtája. “Atilla Sátra” a nomád tábor közelében, a jurta falu mellett az Ősök Sátrai között fog állni, itt megtekinthetőek lesznek a kuriózumokkal kibővült régészeti és antropológiai kiállítások.

A jurta a Kárpát-medencében birodalmat alapító Atilla nagyfejedelemnek állít emléket. A fősátor 20 méter átmérőjű és csaknem 7 méter magas. Hasonló, vagy esetleg nagyobb, jurta formájú épületek már vannak a világban, azonban azok nem szétszedhetőek, így éppen a jurta lényegét nem őrizték meg. Az Ősök Napjára felépülő építményünk e tekintetben is egyedülálló, mert szétszedhető és bárhol tetszőlegesen újra felállítható. Csakúgy, mint annak idején a nomád hunok által épített jurták.

A jurtát a díszítése teszi még egyedibbé, melyhez a hun korból fennmaradt motívumok közül válogattak a készítők, amelyek részben arannyal festve, részben Nemes Sándor hejcei fafaragó mester keze által a fába faragva ékesítik az építményt. A nagy méretű jurta kapcsolo_elemekkivitelezésénél próbáltunk hűek maradni a történeti alapokhoz, így például a tartószerkezeti faelemek összekapcsolását a Kr.e. 220-as évekből, a Qin dinasztia idejéből, kínai forrásokból fennmaradt bronz csatlakozóelemek alapján tervezték meg.

Atilla jurtája két “kistestvére”, az egyenként 10 m átmérőjű Ősök sátrai által közrefogva kerül felépítésre a bugaci pusztában. A három jurtában megtekinthető lesz egy szkíta, szarmata, hun, avar, honfoglalás-kori magyar tudományos kiállítás, amely az Ősök Napja ideje alatt lesz látogatható a nagyközönség részére.

Az óriás jurta nemcsak méreteiben és kidolgozásában lesz méltó Atilla nagyfejedelemhez, hanem berendezése révén is. Ebben kap helyet az eddig így egyben sosem látott hun kori régészeti és antropológiai kiállítás. Atilla Sátrában a fegyverzet és viselet rekonstrukciók mellett eredeti hunkori koponyák – közöttük mesterségesen torzítottak is megtekinthetőek lesznek, ezenkívül kultikus és használati tárgyak is a kiállítás részét képezik majd. Az idei ünnep különlegessége az Ősök Arcképcsarnoka elnevezésű nagy antropológiai kiállítás. A kuriózumnak tekinthető tárlaton hun vezér koponyáján kívül magyar, besenyő és avar koponyák, arcrekonstrukciók és róluk készült élethű festmények lesznek láthatók. A tudományos arcrekonstrukciók a Magyar Természettudományi Múzeumban készültek, illetve készülnek kifejezetten az Ősök Napjára, és eddig együtt ilyen nagy terjedelemben még sehol nem kerültek kiállításra.

A fősátorban a kiállítás mellett, szakrális tér kialakítására is törekedtünk, ahol a belépő látogatók emlékezhetnek a Kárpát-medence központú európai Hun Birodalomra. A főbejárattal szemben Kertai Zalán festőművész impozáns, 22 méter hosszú és csaknem 3 méter magas festményét láthatjuk, amely a hunok bejövetelét ábrázolja.

A panorámakép Atillának és törzsszövetségében harcoló seregének állít emléket. A több, mint 50 négyzetméteres festményen megcsodálható lesz a hun sereg megérkezése a Kárpát-medencébe. Kertai Zalán festőművész munkáját régészek segítették, hogy a kiállításhoz igazodva, a látogatók lehetőleg a legpontosabb képet kapják a korabeli hunok viseletéről és megjelenéséről. A “Hunok bejövetele” emelkedett hangulatot fog biztosítani az Atilla Sátrának megtekintéséhez, és az ősi keleti pusztai életérzés átéléséhez.

kurultáj.hu


Forrás:hunhir.hu
Tovább a cikkre »