Ismét bíróság előtt Juhász Ferenc és Fapál László

Megkezdődött a Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter és egykori közigazgatási államtitkára, Fapál László elleni, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt indult büntetőper harmadfokú tárgyalása kedden a Fővárosi Ítélőtáblán. A perben várhatóan jövő hétfőn hirdet jogerős ítéletet a bíróság.

A vád szerint Juhász Ferenc – a Gyurcsány-kormány honvédelmi minisztereként – 2006 júniusában megszegte a vagyonkezelési szabályokat, amikor engedélyezte, hogy Fapál László megvegye a neki 2005 májusában határozatlan idejű bérleti szerződéssel juttatott lakást. Fapál László 1985-től 2006. március 31-éig katona volt, 2004 decemberétől pedig – szolgálati viszonyának fenntartása mellett, rendelkezési állományban – a Honvédelmi Minisztérium (HM) közigazgatási államtitkáraként dolgozott, és 2006 áprilisában nyugdíjba ment.

Elsőfokon felmentés

A Pesti Központi Kerületi bíróság a vádlottakat 2014 februárjában bűncselekmény hiányában felmentette, indoklása szerint Fapál László lakáshoz jutása a jogszabályoknak megfelelően történt, a miniszternek joga volt elidegenítésre kijelölni a lakást, mivel azt vagyon- és lakásgazdálkodási érdekek támasztották alá.

Másodfokon felfüggesztett börtön

A Fővárosi Törvényszék ugyanakkor 2015 novemberében felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a volt minisztert és a volt államtitkárt, megállapítva, hogy a korábbi, elsőfokú felmentő ítélet tévesen értelmezte a honvédelmi minisztert terhelő vagyonkezelői jog tartalmát, amikor csak a honvédelmi miniszteri rendelet formális betartását kérte számon. Továbbá téves volt az elsőfokú ítélet abban a vonatkozásban is, hogy a rendelet lehetőségeinek kihasználása nem a vádlottaknak, hanem a jogszabályalkotónak róható fel.

Mivel első és másodfokon ellentétes döntés született, a perben lehetőség nyílt harmadfokú eljárásra. Ebben az ügyészség súlyosbításért fellebbezett, álláspontja szerint a bíróság által kiszabott börtönbüntetések – a vádlottak elkövetéskor betöltött kormányzati, illetve állami vezetői beosztása miatt – nem bírnak kellő visszatartó erővel, ezért a szabadságvesztések végrehajtásának felfüggesztése egyik vádlott esetében sem indokolt. A védelem ugyanakkor az elsőfokú, szerintük megalapozott felmentő döntés mellett szólalt fel.

Magasabb fokú erkölcsi magatartás

A per keddi tárgyalásán eljáró ügyész a többi között a vagyon elleni bűncselekmények elszaporodottságával érvelt, szerinte annak, aki közhivatalt visel, amelynél a büntetlen előélet követelmény, magasabb fokú erkölcsi magatartást kell tanúsítania. Mindezekre tekintettel kérte, hogy a szabadságvesztés esetén a táblabíróság mellőzze a próbaidőt és a vádlottakat a közügyek gyakorlásától is tiltsa el.

Juhász Ferenc védője azzal érvelt: törvényességi kívánnivalót hagy maga után a másodfokú ítélet, elsősorban azért, mert úgy mondta ki a vádlottak bűnösségét, hogy arra újabb bizonyítást nem rendelt el, a megállapított és felmentést megalapozó tények közül többet nem vett figyelembe.

Görcsös elszámoltatás

Az ügyvéd szerint a másodfokú ítélet a bíróság részéről egy „küszködés, hogy megfeleljen az ügyészi feltételezésnek”. Az ügyészségről pedig azt mondta: görcsösen ragaszkodik ahhoz, hogy az elszámoltatás keretében eredményt mutasson fel, miközben eljárásjogi lehetőség nem lett volna az elmarasztaló ítélet meghozatalára.

Juhász Ferenc arról beszélt, hogy jelenleg munkanélküli, a politikától visszavonult, és felszólalásában vitatta, hogy a Fővárosi Törvényszék objektív döntést hozott volna. Közölte: a honvédelmi miniszteri poszt alapvetően politikai beosztás, a tárcavezető szakértői csapattal dolgozik, a lakásügyeket szakelőadó terjeszti elé, így ha valóban bűncselekményt követett volna el, akkor az apparátus több tagjának is a vádlottak padján kellene ülnie. Azt mondta, mások is hasonló feltételekkel jutottak lakáshoz, így az akkori vezérkari főnök is, mégis csak ebben az esetben indult eljárás.

„A fél kormány ellen vádat kellene emelni”

Szerinte az egész ügy a miniszternek azt az alapjogát kérdőjelezi meg, hogy ilyen kérdésben dönthessen, ha elvonják ezt a mérlegelési jogkört, akkor „a fél kormány ellen vádat kellene emelni”. Elmondta, nemcsak Fapál László ügyét megelőzően, de azt követően is sokáig ugyanezeknek a szabályoknak megfelelően döntöttek a lakáskiutalásokról. Hangsúlyozta: normálisan, szabályosan és tisztességesen járt el.

„Ha engem most az ügyészség elítéltet, holnap legalább 150 hasonló vádat kell benyújtania” – fogalmazott Juhász Ferenc.

A volt miniszter az utolsó szó jogán azt hangsúlyozta: különös ez a per abból a szempontból is, hogy kihat a kormányzás egészére, a döntés egészen biztos, hogy ki fog hatni minden felelős miniszter magatartására is.

Jogsértő, alaptalan

Fapál László ügyvédje azt mondta, súlyosan jogsértő, hogy a másodfokú bíróság feltételezésekre, megalapozatlan következtetésekre alapította elmarasztaló ítéletét. Kitért arra is, hogy míg a vád felbujtóként nevezte meg a volt közigazgatási államtitkárt, a másodfokú bíróság bűnsegédként ítélte el, erre azonban nem adott magyarázatot. Kérte, hogy a táblabíróság az elsőfokú ítélettel egyezően bűncselekmény hiányában mentse fel védencét.

Fapál László felszólalásában alaptalannak nevezte a vádat és hangsúlyozta: hivatásos szolgálati viszonya alapján kérte, hogy elidegeníthesse a lakást. A legméltatlanabbnak azt nevezte, hogy a másodfokú bíróság által elrendelt vagyonelkobzás nemcsak őt, hanem a jóhiszeműen tulajdonjogot szerzett feleségét is sújtja úgy, hogy az az ítélet kihirdetésekor nem hangzott el, csak az írásba foglalt ítéletből derült ki. A döntés ellen Fapál László felesége is fellebbezett, ám ezt a bíróság elutasította, arra hivatkozva, hogy nem érintettje a büntetőpernek.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »