Szerintük megszüntetni, nem pedig újraéleszteni kellene az adóterhet, amely káros az amúgy is nehéz helyzetbe kerülő szakmára nézve.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a május 26-i Kormányinfón jelentette be, hogy 2023. január 1-től visszatér a reklámadó, melytől 15 milliárd forint plusz bevételt remél a kormány.
A 2014-ben bevezetett, majd uniós nyomásra többször módosított, végül 2019-ben 2022 év végéig felfüggesztett adó ellen annak bevezetésekor széles körű tiltakozás alakult ki a Magyar Reklámszövetség vezetésével.
A szervezet és társszövetségei pénteken közleményben reagáltak, közölve, fenntartják álláspontjukat: a reklámadó káros a teljes magyar gazdaság számára és nem támogatják a különadó visszavezetését, hiszen a gyengülő makrogazdasági környezet és a bejelentett vállalati, szektoriális különadók már önmagukban rontják a reklámipar teljesítményét. A reklámipar a gazdaság multiplikátoraként bizonyítottan a gazdaságot erősíti, annak visszafogása kontraproduktívan hat a gazdasági stabilzációra, a gazdasági fejlődésre és GDP-re.
Meglátásuk szerint bár értik, hogy a magyar gazdaság nehéz helyzetben van és szeretnének is részt vállani a kihívások megoldásában, de a reklámipar egyhangú szakmai véleménye szerint a reklámadó éppen a kívánatos gazdasági stabilizáció és növekedés ellen hat. Érvként felidézték, hogy a 2021-es hazai médiatorta mérete nominális értéken a Covid-válságot követően még mindig nem érte el a 2019-es szintet (-0,2 százalékkal csökkent 2019-hez képest), tehát extraprofitról szó sincs. Mindemellett a gyengülő gazdasági környezetben és az új vállalati különadók mellett bejelentett reklámadó a hazai médiaszereplők profitabilitását negatívba taszíthatja – a cégekre kirótt plusz terhek az inflációval együtt biztosan a hirdetési büdzsék jelentős csökkenését eredményezik, írták.
A reklámadó a COVID-válságból éppen talpra álló és az orosz-ukrán háború miatt újabb gazdasági válságba csöppenő tartalomelőállítással foglalkozó hazai médiavállalatokat minden bizonnyal még előnytelenebbül érinti majd, mint a globális hirdetési platformokat (például a közösségi médiát) – szögezték le.
A Magyar Reklámszövetség és társszervezetei egyeztetést szeretnének a kormányzattal.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
