Ismeri a Vatikán az erdélyi egyházak helyzetét – Oláh Zoltán gyulafehérvári kanonok a csíksomlyói pápalátogatás jelentőségéről

Ismeri a Vatikán az erdélyi egyházak helyzetét – Oláh Zoltán gyulafehérvári kanonok a csíksomlyói pápalátogatás jelentőségéről

Ferenc pápa romániai, erdélyi látogatásának nem az lesz a közvetlen következménye, hogy az állam az egyház valamennyi jogos tulajdonát visszaszolgáltatja – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Oláh Zoltán kanonok. A Gyulafehérvári Főegyházmegye pápalátogatás ügyében illetékes sajtóreferense elmondta, apostoli körútja során a szentatya minden bizonnyal ki fog térni a katolikus egyház és a román állam között elhúzódó visszaszolgáltatási gondokra, vagy akár a visszaállamosítási fenyegetésekre.
– Amikor tavalyelőtt felröppent a hír, hogy Ferenc pápa Romániába látogathat, az erdélyi római katolikus egyház több tisztségviselője úgy nyilatkozott, hogy ennek nem teljesültek a feltételei, a román államnak előbb tiszteletben kell tartania az egyház jogait. Mennyire van tisztában a Vatikán a romániai magyar történelmi egyházak sanyarú helyzetével?

– Azt hiszem, a Szentszék eléggé informált. A bukaresti nuncius a marosvásárhelyi iskolaügyben is próbált megoldást keresni, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása azonban továbbra sem oldódott meg, sok minden függőben van. A katolikus egyház mégsem teheti meg, hogy az egyházfőt azért ne fogadja, mert a román állam nem tisztáz bizonyos ügyeket a helyi egyházzal. Ez elsősorban pasztorális jellegű látogatás:

a fő hangsúly azon van, hogy a pápával találkozzunk, részt vegyünk a szentmisén, meghallgassuk tanítását és buzdítását.

Ezen túlmenően a helyi katolikus egyház természetesen továbbra is kérni fogja a kommunizmusban elkobzott ingatlanjainak a visszaszolgáltatását.

– Megtehette volna a katolikus egyház, hogy nem támogatja Ferenc pápa romániai látogatását, amíg a román állam nem hozza meg az elvárt intézkedéseket, például nem hajtja végre maradéktalanul a restitúciót?

– Ennél kicsit összetettebb a helyzet. Egy helyi egyház soha nem tenné függővé Róma püspökének meghívását attól, hogy megoldódtak-e az illető állammal szembeni problémái. Ugyanakkor természetesnek tartom, hogy az egyházfő az állami hatóságokkal is tárgyal, ha eljön Romániába. Ennek azonban nem az lesz a közvetlen következménye, hogy másnaptól gyökeresen megváltozik a helyzet, és az állam minden jogos tulajdonunkat visszaszolgáltatja. Azt hiszem, az ilyen jellegű kapcsolattartás a fontos: a Vatikán szerint nem azt kell várnunk, hogy a probléma magától oldódjék meg, hanem menjünk elébe, és segítsünk megoldani azt. Meggyőződésem, hogy sajátos helyzetünket és problémáinkat Jakubinyi György érsek úr már tavaly ősszel, a romániai püspöki kar novemberi ad limina látogatásán ismertette a Vatikán megfelelő kongregációiban.

Hírdetés

– Miközben húsz évvel ezelőtt II. János Pál pápa csak Bukarestbe látogatott el, Ferenc pápa felkeresi Erdélyt, Csíksomlyót is. Mennyire számított erre az erdélyi római katolikus egyház?

– A pápalátogatás előzménye, hogy Klaus Johannis román államfő 2015. május 15-én, a Vatikánban tett látogatása alkalmával meghívta Ferenc pápát Romániába. Ehhez csatlakozott a katolikus egyház, de meghívta a többségi ortodox egyház is.

Ha a pápa olyan országba látogat, ahol a többségi felekezet nem katolikus, ragaszkodik ahhoz, hogy a többségi felekezet részéről is meghívják.

Egyrészt ezt követeli az ökumenizmus szelleme, másrészt nem akar feszültséget kelteni. A 20 évvel ezelőtti pápalátogatás örvendetes tapasztalat volt, ugyanakkor keserű is, hiszen akkor – az azóta szentté avatott – II. János Pál pápa nem jöhetett el Erdélybe. Ezt elsősorban az ortodox egyház nem akarta: akkoriban még nagyon éles viták folytak az ortodox, illetve a görögkatolikus egyház között a templomokról és mindenféle más egyházi ingatlanokról. Az ortodoxok valószínűleg emiatt aggódtak, és ellenezték a pápa erdélyi látogatását. Hogy húsz év után Ferenc pápa romániai úti céljai közé Mária-zarándokhelyként felkerült Csíksomlyó is, azt hiszem, annak is köszönhető, hogy az ortodox egyház már nem ragaszkodik görcsösen ahhoz, hogy a pápa Bukaresten kívül ne jusson el máshova is az országban.

– Csíksomlyó „kényes” hely a többségi román egyházak számára. Milyen magyarázatot lát arra, hogy a Kárpát-medence-szerte ismert magyar zarándokhely is felkerült a pápalátogatás térképére?

– Ebben egészen biztosan szerepük van a magyar zarándokoknak is, akik rendszeresen eljutnak Rómába. Legutóbb tavaly októberben majdnem négyszáz felcsíki kórustag vett részt egy zarándoklaton, a Szent Péter-bazilikában énekeltek, jelen voltak a pápai audiencián, és képes albumot adtak át a szentatyának. Egész biztos, hogy ez is hatással lehetett Ferenc pápa mostani döntésére, mint ahogy a négy erdélyi egyházmegye főpásztorainak és a bukaresti nunciusnak is nagy érdeme van a látogatás létrejöttében. Egy alkalommal Miguel Maury Buendía pápai nuncius is részt vett a csíksomlyói búcsún, és meggyőződésem, hogy ez a tapasztalat számára is meghatározó volt.

– Lesz-e lehetőség Csíksomlyón arra, hogy az erdélyi magyar katolikus püspökök szűkebb körben tárgyaljanak a pápával?

– Ferenc pápa programja nagyon szoros lesz. Dél körül érkezik Csíksomlyóra, ahol mintegy öt órát fog tartózkodni, utána Jászvásárra repül mintegy kétórás látogatásra. Utazásokkal együtt ez több mint tízórás program egyetlen napon. Óriási teljesítmény ez a 82 éves pápától. Mindenképp találkozni fog a helyi püspökökkel. Mivel a Gyulafehérvári Főegyházmegye és az erdélyi ferences provincia a házigazdája, hazai pályán fogadjuk Ferenc pápát, így azt hiszem, adódik alkalom egy beszélgetésre. De ezt ne úgy képzeljük el, hogy itt részletekre is kiterjedő tárgyalásokra kerül sor, inkább pár szót váltanak, amelyben elmondhatják, hogy mi az, ami jól működik, és mi az, ami kevésbé. Útja során Ferenc pápa minden bizonnyal ki fog térni az egyház problémáira is, a katolikus egyház és a román állam között elhúzódó visszaszolgáltatási gondokra, vagy akár a visszaállamosítási fenyegetésekre.


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »