Iskolaügyi helyzet Nógrádban – Interjú a pedagógus-politikussal

Csúsz Péterrel, a Besztercebányai Kerületi Önkormányzat képviselőjével legutóbb a kerületi önkormányzat helyzetéről és dilemmáiról beszélgettünk. Nem titok, hogy politikai tevékenysége mellett gyakorló pedagógus, a losonci Kármán József Alapiskola és Óvoda igazgatója.

 

Pedagógus, aki Losonc határain túltekintve is aktívan figyeli az iskolaügy helyzetét. Erről beszélgettünk.

 

Csúsz Péter. A losonci Kármán J. Alapiskola archívuma.

 

Az elmúlt hónapokban újabb kísérlet történt a kisiskolák megszüntetésére, de erre végül nem került sor. Pedagógus szemmel hogyan látja a helyzetet?

 

Igen, a törvénymódosításnak köszönhetően tényként mondható el, hogy a kisiskolák egyelőre megmenekültek. Az, hogy ez meddig húzható még, már egy másik kérdés. Látni kell a jelenlegi iskolaügyi hálózat ésszerűtlenségeit, a csökkenő gyereklétszámot, s ezen keresztül azt, hogy valahol, valamikor valamilyen ésszerűsítésnek le kell majd zajlania.

 

Igenis lesznek Szlovákiában olyan iskolák, ahol a csökkenő létszám miatt ténylegesen el kell majd gondolkozni azon, hogy van-e értelme a fenntartásuknak. Ezt viszont nem lehet megtenni egyik napról a másikra, bizonyos átmeneti időnek lennie kell, amikor egyezkedni fog az állam az önkormányzattal a fenntartás lehetőségeiről. Amikor viszont tovább csökken a létszám, ott már nem lehet egyezkedni. Jelenleg viszont szerintem van annyi pénze az államnak az iskolaügyben, hogy a rendszer működtethető.

 

Csúsz Péter. A losonci Kármán J. Alapiskola archívuma.

 

A losonci járásban mi a helyzet?

 

Szerintem mi még nem panaszkodhatunk. Ismerek rosszabb helyzetben lévő régiókat. Talán a legnagyobb gond a gyereklétszámmal Rappon és Ipolyvilkén volt és van. Fontos azonban elmondani, hogy mindkét községben a polgármester és az önkormányzat mindent megtesz azért, hogy az iskoláik megmaradjanak. Látni tehát, hogy ahol van lelkes polgármester, önkormányzat, ott a rendszer működni fog.

 

A losonci magyar iskolában pedig úgy látszik, a gyereklétszám stabilizálódik, és a város is odafigyel a nemzetiségi oktatásra. Ilyen szempontból tehát bizakodó vagyok.

 

A losonci iskola felújított részének átadása. A losonci Kármán J. Alapiskola archívuma.

 

Konkrétabban?

 

A losonci magyar iskola létszámának csökkenése több évtizede tart. Nyilván, ha az iskolába évente 10-12 elsős érkezett és a kilencedikből pedig 20-29 ment el, akkor annak eredménye csak csökkenés lehet. Évtizedek után a mostani iskolai évben történt meg először, hogy pozitív irányba mozdultunk el. 10 gyerekkel több van, mint tavaly. Szeretnénk ezen a szinten megállni, továbblépni!

 

A beiratkozási kampány már javában folyik. Különböző fórumokon folyamatosan teszünk közzé információkat az iskola mindennapjairól. Facebook oldalunkon láthatóak a Via Nova által elkészített figyelemfelkeltő videók és egyéb anyagok is. Már hatodik éve rendszeresen, 300 példányban kiadjuk iskolánk évkönyvét, amelyben leírjuk az év legfontosabb adatait, eredményeit.

 

Ezt megkapja az iskola minden tanulója, óvodása is, sőt nagyon sok már végzett tanulónk is, akik nem költöztek el máshová. Ez nagyon népszerű és hagyományt teremt, márpedig hagyomány nélkül nincs jövő. Iskolai elődünk, az egykori Állami Gimnázium is rendszeresen kiadott évkönyveket, melyek ma történelmi hitelességű források.

 

Az iskola részét képező óvoda tud segíteni a csökkenés megállításában?

 

Az óvodánkról tudni kell, hogy a magyar gyerekek mellett szlovák gyerekek is látogatják. Ilyen óvodából eddig csak a magyar gyerekekre számíthatott az iskola. Jelenleg viszont az alsó tagozaton már van hat olyan diákunk is, akiknek az édesanyja, vagy az édesapja nem is érti a magyar nyelvet, a gyerekek mégis hozzánk jöttek iskolába. Vagyis az óvodában az iskola felé lettek irányítva. Büszkén hangoztatjuk, hogy megszokták, megkedvelték a közös intézményt, jó elmondani, hogy meg vannak elégedve.

 

Játszóház. Felvétel: Puntigán József.

 

Az óvodát a város legjobb óvodájaként tartják számon

 

Az óvoda, köszönhetően a kiváló felkészültségű pedagógusainak, valóban nagyon népszerű! Minden évben sokkal többen jelentkeznek ide felvételre, mint amilyen a kapacitásunk (37 gyerek), ami eléggé korlátozza a lehetőségeinket. Van viszont egy belső szabályunk: az év közben érkező magyar gyereket nem utasítjuk el! Bizonyos napokon az óvoda rendelkezésére áll az iskola tornaterme. Igyekszünk azon is, hogy otthont adjunk magyar civil szervezetek programjainak, beleértve a rendszeres gyerekfoglalkozásaikat.

 

Ezekre interaktív táblákkal ellátott osztálytermekben kerül sor. Az iskola alsó tagozatos pedagógusai angolt tanítanak az óvodásoknak, azért is, hogy a gyerekek megismerkedjenek a leendő tanító nénikkel. Az egyik osztályban állatkertet rendeztünk be, ahol van hat papagájunk, két rigónk, a napokban született négy nyuszink. Az óvodások megnézhetik, simogathatják az állatkákat, egyszóval azt szeretnénk, ha azt éreznék, hogy ez az iskola az övék is lesz.

 

Az állandó kiállítás megnyitója. Felvétel: Puntigán József.

 

Fejlesztés, bővítés?

 

Beindult egy program Magyarországon a szlovákiai magyar óvodák bővítésre, felújításra. Szeretnénk ebbe bekapcsolódni. Bővítésre nem gondolhatunk, mert a városban 7 óvoda van, s ebből nincs teltház mindegyikben. Tehát általános vélemény, hogy van szabad hely a város gyerekeinek más óvodákban. A mi logikánk azt diktálná, hogy nálunk kellene bővíteni, de mások szerint akkor még több gyermeket szippantanánk el mástól. Félreértés ne essék, ez nem nemzetiségi kérdés, hiszen óvodánkban vannak szlovák gyerekek is. Ez egyszerűen a város óvodái teljes kapacitásának kérdése, vagyis az ebből fakadó gazdasági kérdés.

 

Minket éppen ezért inkább a felújítás kérdése érdekel, s abból is a már nagyon aktuális tetőcsere kérdése. Az elmúlt évben kétszer is olyan állapotok következtek be (leszakadt a homlokzat egy része, egy tetőrész, majd az egyik belső teremben a fagy megmozdította a vakolatot), hogy a városnak kellett gyors segítséget nyújtani. Úgy gondoljuk, hogy az esetleges magyarországi segítség nagyon is elkelne.

Mi a helyzet a járás középiskoláival?

 

A középiskolák tekintetében Besztercebánya után a Losonci járás a második legtöbb iskolával rendelkezik a kerületben, benne magyar középiskolákkal is. A gond itt is ugyanaz, kevés a magyar diák. Ennek egyik markáns jele, hogy a füleki gimnáziumban csak egy magyar osztályra nyílik lehetőség. Egy magyar osztály szokott nyílni a losonci Pedagógiai és Szociális Akadémián is, bár ott lehetne egy másik is a szociális részlegen. De nem lesz, mivel a szlovák osztály megnyitását sem támogatja Kotleba.

 

Azt mondja, hogy a szociális részleg maradjon az egészségügyi iskolában, annak semmi köze a pedagógiához! El lehet rajta vitatkozni, de érdekes, hogy eddig ezt egyetlen szakember sem mondta és nem kérdezte senki a tanárokat sem, meg a szülőket sem, pedig évtizedes gyakorlat lett leállítva. A losonci Winkler Oszkár Építőipari Szakközépiskolában sajnos már hat éve nem nyílott magyar osztály.

 

Valahogy az egész beiratkozási rendszer rossz! Gyakorló iskolaigazgatóként tudom, hogy kilencedikes diákjaink nagy része még csak most dönti el, hová szeretne menni szeptemberben középiskolába. Még mindig folyik a középiskolák beiratkozási kampánya. Példának okáért a tanulóink az elkövetkezendő két-három hétben még három-négy iskolát is meglátogathatnak nyílt napok keretében. A megyei önkormányzatban ugyanakkor már tavaly októberben döntöttünk arról, hogy melyik középiskolában hány első osztály nyílhat idén szeptemberben, mert ilyen a törvény. Számomra érthetetlen, hogy a mostani kilencedikesek tavalyi előzetes véleménye alapján a megyegyűlés októberben hogyan dönthet a következő tanév osztályairól, amikor azt a diákok csak most választják ki.

 

Tudom, hogy szabályozni kell a társadalom elvárásai alapján, de ez a rendszer így nem tud rugalmasan reagálni az diákok igényeire! Elvárás és igény, e kettőnek egyensúlyban kellene lennie.

Csúsz Péter. A losonci Kármán J. Alapiskola archívuma.

 

Középiskolai szinten is kevés a diák?

 

Igen, egyre kevesebb a diák. Általában is kevesebb, de ehhez párosul diákjaink Magyarország felé való orientálódása. Egyre többen vannak, akik Salgótarjánba járnak tanulni. Ez a gyakorlatban viszont azt jelenti, hogy középiskoláink elvesztették őket diákként, alapiskoláink pedig elvesztették leendő szülőkként, mert egyre kevesebben jönnek haza családot alapítani.

 

Ha nem ébredünk fel, akkor előbb vagy utóbb a füleki (magyar) gimnázium is a létéért fog küzdeni. Ott eddig mindig volt két magyar és egy szlovák osztály. Most ott tartunk, hogy csak egy magyar egy szlovák osztály nyílik. Az iskolának van egy nyolcéves részlege is, de, anélkül, hogy belemennénk ennek a részleteibe a megnyitását már a kezdetekben sem fogadta mindenki lelkesedéssel. Mindenki küzd a kevés gyerekért, s ez rossz vért szül.

 

Nem vigasztal, hogy a losonci gimnáziumban is gondok vannak, de ott a probléma más eredetű. Egyetértek azokkal, akik azt mondják, hogy általánosságban a sok gimnáziumi osztály sem jó. Ha a megszokott három első osztály helyett négyet nyitnak (mert ilyen a lobbi), akkor a felvételi nem hoz igazából kiválasztást a diákok közül. Törvényszerűen megy le a színvonal, a szakközépiskolákba pedig nem jut jó diák. Oda jutottunk, hogy akinek inasnak kellene menni, az a szakközépiskolába megy, akinek a szakközépiskolába, az gimnáziumba. Ez így egy holt pálya.

 

Összefoglalva?

 

A Füleki Gimnázium mellett a losonci járásban középiskolai szinten csak Losoncon, a Pedagógiai és Szociális Akadémián lehet magyar nyelven tanulni. A Winkler Oszkár Építőipari Szakközépiskolán utoljára hat éve nyílt magyar osztály. Öt évvel ezelőtt mindössze öten jelentkeztek, ami kevés volt egy önálló magyar osztály megnyitásához. A lehetőség adott lenne, de diák híján nem lehet mit tenni! Nincs igény, nincs rá kereslet. A többi szakközépiskolán (egészségügyi, közgazdasági) megalakulásuk óta nincs magyar osztály.

Egyszerűen fogalmazva a nagydaróci, a két füleki, a ragyolci és a losonci magyar alapiskolák diákjai között hatékonyabban kellene a járásunk és a szomszédos járások magyar középiskoláit reklámoznunk. Nem kevés munka, de nem lehetetlen, sőt ez az egyedüli helyes út.

 

Ballagás a Füleki Gimnáziumban. Felvétel: Puntigán József.

 

E tekintetben a szakmunkásképzésben még rosszabb a helyzet!

 

Szükség lenne arra, hogy szakembereket készítsünk mindenféle kétkezi munkára, de erre magyar nyelven nagyon kevés a lehetőség. Füleken a szakmunkásképzőben folyik magyarul is oktatás, mert a tanárok tudnak magyarul, de a losonci szakmunkásképzőkben (technikai, vendéglátói) erre alig van, vagy inkább nincs lehetőség. Ha magyarul akar valaki szakmunkásnak kitanulni, akkor Rimaszombatba kell mennie, mert ott vannak magyar nyelvű szakmunkásképzők.

 

Puntigán József

Nyitókép: Képarchívum


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »