Iskolaszövetkezetekkel összefüggő törvények

Iskolaszövetkezetekkel összefüggő törvények

Egyértelmű a cél: olyan szakmát kell adnunk a fiatalok kezébe, amivel gyorsan el tudnak helyezkedni, és annyi bért kapnak érte, amivel megalapozhatják a jövőjüket!

A törvényjavaslat kezdeményezi a szakmai vizsgák elnökeinek  kijelölését, a központi vizsgaszervezést, a felnőttképzési, szakképzési nyilvántartások vezetésével összefüggő adatkezelést, valamint a jogszabályok által jelenleg a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal hatáskörébe utalt feladatok és kapcsolódó  hatáskörök áthelyezését a kijelölt kormányhivatalhoz. Az áthelyezés lehetővé teheti a felnőttképzés teljes rendszerének egy intézmény keretei közötti egységes működtetését és felügyeletét, mely biztosíthatná és gyorsíthatná a felnőttképzés hatékonyságának erősödését, továbbá növelhető lenne a szakmai vizsgáztatás minősége is. (Szövege PDF.)

Előterjesztő:, Harrach Péter, Hoffmann Rózsa, Földi László,  – KDNP, Bóna Zoltán, Dunai Mónika – Fidesz.

A keresztény demokrata frakció szószólója nem titkolta: – Tény, hogy a foglalkoztatás bővülése az elmúlt öt évben Magyarországon volt a legdinamikusabb. Tény, hogy a rendszerváltás óta most van a legtöbb embernek munkája Magyarországon. Tény, hogy 2010-hez képest 680 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. Derűlátásra tehát van okunk, de elégedettségre és főként elbizakodottságra semmiképpen!

FÖLDI LÁSZLÓ, (KDNP), a napirendi pont előadója: – Tisztelt Képviselőtársaim! A szakképzési és felnőttképzési hatósági feladatok átadásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló parlamenti vita talán kiváló alkalom arra, hogy lefektessünk néhány alapelvet a munkához való viszonyunkkal kapcsolatban.

– Értelmet az életnek csak az értelmes munka adhat, az olyan foglalatosság, ami illeszkedik végzője vágyaihoz, képességeihez és lehetőségeihez, amely élvezi a társadalom és a munkáltató szellemi, anyagi megbecsülését és nem utolsósorban, ami kiszámítható megélhetést biztosít az embernek, mert összhangban van a piac elvárásaival is.

– Második alapvetésünk, hogy ha munka van, akkor minden van. A munka fizetsége ugyanis nemcsak a bér, hanem opcionális esetben az a tartás, az az önbizalom is, amellyel felvértezve a dolgozó ember példaként, mintaként állhat a gyerekei elé. Mindannyian tudjuk, hogy egy család vagy egy társadalmi csoport lecsúszásának első lépése az, ha a gyerekek soha nem látják dolgozni menni a szüleiket, mert azok segélyből élnek, vagyis mások munkájának eredményéből.

– Harmadik alapvetésünk: a Fidesz-KDNP-kormány munkaerőpiaci politikájának szervező parancsa, így szól: segély helyett munkát! 2010-ben szakítottunk a szocialista kormányok felelőtlen politikájával, amely a segélyekkel pórázon tartotta az embereket. A mi célunk a teljes foglalkoztatottság, egyszerűen azért, mert tisztességes, felelős kormányzatnak nem lehet más célja, csak ez szolgálja az egyén, a család és a nemzet fennmaradását, boldogulását és versenyképességét.

– Tény, hogy a foglalkoztatás bővülése az elmúlt öt évben Magyarországon volt a legdinamikusabb. Tény, hogy a rendszerváltás óta most van a legtöbb embernek munkája Magyarországon. Tény, hogy 2010-hez képest 680 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. A kormány 2020-ig 75 százalékra kívánja növelni a foglalkoztatottságot. Vitatni csak üres politikai szócséplés. Derűlátásra tehát van okunk, de elégedettségre és főként elbizakodottságra semmiképpen. Égetően fontos feladatunk például a munkaerőhiány csökkentése, a szakképzés átalakítása. Ezen a téren is egyértelmű a célunk: olyan szakmát kell adnunk a fiatalok kezébe, amivel gyorsan el tudnak helyezkedni, és annyi bért kapnak érte, amivel megalapozhatják a jövőjüket. Hosszú út vezet ehhez a célhoz, és ennek az útnak az egyik lépése a szakképzési és felnőttképzési hatósági feladatok átadásával összefüggő egyes törvények módosítása, ami itt előttünk van.

– Az államigazgatási szervezetrendszer egyszerűbb szerkezetének és gazdaságosabb működésének kialakításával összefüggésben megalkotott, a központi hivatalok és a költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával kapcsolatos intézkedésekről szóló kormányhatározat alapján folyamatban van a központi hivatali szervezetrendszer átalakítása, amelynek keretében 2016. szeptember 1. és 2017. november 1. között 40-nél is több központi hivatal és költségvetési szerv szűnik meg. Az átalakítás kiemelt eleme, hogy a központi hivataloktól a hatósági feladatok a fővárosi és a megyei kormányhivatalokhoz kerüljenek, a feladatok ellátása közelebb történjen az érintett állampolgárokhoz és vállalkozásokhoz.

– Két fontos változást hoz a módosítás. Az egyik az, hogy a szakképzési megállapodást kivezeti a rendszerből. Eddig ez volt az egyik feltétele annak, hogy a nem állami fenntartású intézményekben szakképzés folyhasson, innentől kezdve már csak a szakmaszerkezeti döntés feltételeinek kell majd megfelelnie a szakképzés folytatásának. Az állam ezzel egyszerűsíti a feltételrendszert, így  könnyebbé válhat a nem állami fenntartású szakképzők ellenőrzése, hiszen csökken a dokumentummal kapcsolatos tevékenység. A másik fontos változás, hogy a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal számos, főként hatósági jogköre a kormány által kijelölt szakképzési feladatot ellátó hatóság alá rendelődik. A fontosabbak: komplex szakmai vizsgáztatással kapcsolatos feladatkörök, nyilvántartások kezelése, hatósági feladatok.

– Kis részben változik a megyei fejlesztési és képzési bizottságok által javasolt, később a szakmaszerkezeti döntésben megjelenő keretszámok megalkotásának eljárásrendje azzal, hogy a szakképzési feladatot ellátó hatóság is szerepet kap benne. A módosítások beilleszthetők a kormány azon terveinek megvalósításába, amelyek a háttérintézmények feladatainak csökkentésére irányulnak, a kormányhivatalok ezáltal jelentősebb szerepet kapnak a szakképzés és különösen a felnőttképzés rendszerében. Remélhetőleg az utóbbi években beindult, a felnőttképzési piac megtisztítására irányuló törekvések így nem feneklenek meg, hanem újabb munícióhoz jutnak.

– Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-KDNP kormánya és parlamenti többsége munkát adott az embereknek, ráadásul talpra állította a gazdaságot, amelynek állapotát most már az irántunk elfogultsággal nemigen vádolható nemzetközi hitelminősítők is sorban felértékelik. Most már több pénz jut a minimálbérre és a garantált bérre. A következő lépés az, hogy ezt a fejlődést fenntarthatóvá tegyük, tehát egyszerre javítsuk az egyének, a családok életminőségét és a gazdaság egészének versenyképességét. Ennek a munkának fontos eszköze a szakképzés, amelynek átalakítása során széles körű konzultációt indítottunk a versenyszféra, az elsődleges munkaerőpiac szereplőivel. Azt ugyanis mindannyian tudjuk, hogy milyen szakképzésre van szükség: olyanra, ami naprakész tudást ad a fiataloknak, olyanra, aminek végeztével a fiatal munkát kaphat, el is tud helyezkedni.

– Tisztelettel kérem képviselőtársaimat: vitassuk meg ezt a törvénytervezetet, és javaslataikkal, módosító indítványaikkal támogassák elfogadását! 


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »