Író a tévhitek, szerelmek börtönében – Csáth Géza életéről tartott előadást Szajbély Mihály irodalomtörténész Kolozsváron

Író a tévhitek, szerelmek börtönében – Csáth Géza életéről tartott előadást Szajbély Mihály irodalomtörténész Kolozsváron

„Hármas művésznek” tartotta Csáth Géza írót, orvost, zeneszerzőt unokatestvére, Kosztolányi Dezső. A fiatalon elhunyt, tragikus sorsú Csáth életéről, művészetéről Szajbély Mihály szegedi irodalomtörténész tartott előadást Kolozsváron.
Csáth Géza író, pszichiáter, pszichoanalitikus, zenekritikus, zeneszerző (1887–1919) életművéről, magánéletéről, a nőkhöz fűződő, korántsem egyszerű viszonyáról tartott előadást Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában Szajbély Mihály, a Szegedi Tudományegyetem professzora.

A Hidd el nekem, hogy nagyon jó asszony lenne belőlem – Csáth Géza és a nők című, hétfő délutáni előadás Csáth magánéletébe engedett bepillantást az író levelezése és naplói alapján.

„A tehetséges művész életében legalább olyan meghatározó szerepet játszott morfiumfüggősége, mint a nők utáni vágyakozása és az egészségi állapotáról szőtt tévképzetei” – mutatott rá a professzor.

Csáth közismertebb művei közé tartozik Az elmebeteg nő naplója, valamint az Anyagyilkosság, mindkét műből filmet készített Szász János: utóbbiból A Witman fiúk címmel. Az előadáson elhangzott, Csáth Géza sosem lett annyira híres, mint unokatestvére, Kosztolányi Dezső, ám ez nem gátolta meg abban, hogy a tragikus sorsú író, kritikus, zeneesztéta, orvos rövid idő alatt jelentős alkotásokat hagyjon hátra az utókor, valamint a művészet- és irodalomtörténet számára.

Szajbély Mihály részletesen vizsgálja Csáth életét, szerinte ugyanis a magyar irodalom sokáig elfeledkezett erről az érdekes életpályájú íróról, pedig Csáth Kosztolányitól csupán annyiban különbözött, hogy míg Kosztolányi hihetetlenül tehetséges költőként, íróként ezt az utat választotta magának, addig Csáth Géza sokoldalú tehetségként nem tudta eldönteni, hogy mivel foglalkozna szívesebben. „Unokabátyja, Kosztolányi Dezső »hármas művésznek« tartotta Csáthot” – mondta a kutató. Kifejtette,

Csáthnak először 14 évesen jelent meg zenekritikája, majd novelláit a Nyugat közölte, de a művészet és az írás végigkísérte mind a 32 évét, halála előtt is zenét szerzett.

Egyébként a zeneszerzés mellett tette le elsőként a voksát, hisz több hangszeren is játszott, viszont a zeneakadémia nem értékelte, hogy a fiatal tehetség saját műveivel áll eléjük, elutasították. A budapesti orvosi karon folytatta, ahol Sigmund Freud Álomfejtés című könyve hatására az ideggyógyászat és a pszichoanalízis felé fordult. Szajbély Mihály szerint ez irodalmi tevékenységét negatívan érintette, Csáth ugyanis ismerve mások érzelmi világának megfejtését, egyre kevésbé szerette volna, ha saját érzelmeit írásaiból kiolvassák.

Naplóiból tudjuk – amelyeket a professzor szerint azért is írt, hogy később saját magát kielemezze –, hogy szenzitív, a hangulatokat erősen érzékelő ember volt, amit húga szenvedései és halálos betegsége váltott ki nála, ezt próbálta tompítani morfiummal, amihez orvosként könnyedén hozzájutott. Az irodalomtörténész azt is elmondta, az író morfiumfüggőségét egy téves diagnózis indította el, de már előtte is beképzelt magának betegségeket. Először tuberkulózist állapított meg magán, majd szívbetegséget, de impotenciára is gyanakodott, akkor is, amikor Kosztolányi Dezsővel együtt a bordélyházak gyakori vendégévé vált.

– szögezte le az író életművét, élettörténetét több éve tanulmányozó kutató. Mint kifejtette, Csáthnak a Jolánnal való kapcsolata megszakadt, a szakítás a jövendő feleségnek, Olgának kedvezett, aki viszont inkább csak támasza volt Csáthnak, nem pedig betöltője a Jolán utáni űrnek – a családtagok és barátok szerint nem volt elég intelligens hozzá. Szajbély azt is elmondta, az író mániákusan féltékenyen volt dacára annak, hogy Olgát többször is megcsalta. Az előadáson elhangzott az is, az első világháború idején Csáth katonaorvosként szolgált, és olyannyira túlzásba vitte a morfiumozást, hogy a felettesei kénytelenek voltak tisztségéből felfüggeszteni. Hazatérése nem segített lelkiállapotán, kis idő elteltével a szer hatása alatt féltékenységből elvesztette önuralmát, és lelőtte feleségét, majd felvágta az ereit. Az orvosoknak sikerült őt megmenteniük, de megszökött az elmegyógyintézetből, elindult a szerb határ felé, de nem jutott át, mielőtt elfogták volna, megmérgezte magát.
 
Tőkés Hunor


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »