Irán ügyében egész Európa szembemegy Trumppal

Irán ügyében egész Európa szembemegy Trumppal

Kiállt a 2015-ben tető alá hozott úgynevezett iráni atomalku mellett csütörtökön Federica Mogherini, az unió kül – és biztonságpolitikai főképviselője, valamint a német, a francia és a brit külügyminiszter, miután Brüsszelben megbeszéléseket folytattak perzsa kollégájukkal. A találkozó időzítése nem véletlen, Donald Trump amerikai elnöknek ugyanis várhatóan pénteken kell ismét döntenie arról, hogy Irán teljesíti-e az alkuban foglaltakat, hogy az Egyesült Államok fenntartja-e a szankciók enyhítését.

Európa üzenete egyértelmű volt. Nyilatkozatában Mogherini megerősítette, hogy az Európai Unió álláspontja szerint a megállapodás működik, Irán betartja a benne foglaltakat, és arra figyelmeztetett, hogy a térségbeli nukleáris fegyverkezési versenynek is elejét veszi. A főbiztos ezzel arra utalhatott, hogy a Közel-Keleten – nem megerősítetten – csak Izrael birtokol nukleáris fegyvereket, ám ha Irán kifejlesztene ilyet, vagy legalábbis ez az opció fenyegetne, akkor erre reagálva fő riválisuk Szaúd-Arábia (például Pakisztánon keresztül), vagy Egyiptom is elindíthatná saját programját. Sigmar Gabriel német külügyér is azt emelte ki, hogy ha nem sikerül megvédeni az egyezményt, akkor az az egész világnak rossz üzenetet küldene, gondolva ezzel Észak-Koreára. Ugyancsak fontos megállapítása volt, hogy ha nem is tetszik az iráni ballisztikus rakétaprogram, azt nem szabad összekötni az atomalkuval. Boris Johnson brit tárcavezető pedig arra emlékeztetett, hogy

az alku működik, jobb megoldással pedig senki nem állt még elő.

A brit külügyminiszter ezzel a lényegre tapintott. Donald Trump ugyanis – ha igazak a kiszivárgott hírek – követni akarja Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő tanácsát, amely szerint az alkut vagy meg kell javítani, vagy el kell törölni (fix it or nix it). Állítólag jelenleg még a „megjavításon” dolgozna, bár az nem világos, mégis hogyan akarja rávenni a feleket arra, hogy ismét a tárgyalóasztalhoz üljenek. Mivel az atomalku nem egy kétoldalú megállapodás, ha az Egyesült Államok kitáncol belőle, még az sem jelentené feltétlenül az egyezség végét. Márpedig a kérdésben nem csak Oroszország és Kína, de mint a fentiekből látszik még Amerika legközelebbi szövetségesei, így Nagy-Britannia és Franciaország sem állnak Trump oldalán. Beszédes az is, hogy Washingtonnak az iráni tüntetéseket sem sikerült nemzetközi szintre emelni az ENSZ Biztonsági Tanácsában sem, de az EU visszafogott bírálaton kívül amúgy is látványosan távol maradt a perzsa állam belügyeitől.

Sajtóértesülések szerint az amerikai elnök pénteken tartja magát tanácsadói javaslataihoz, és maradhat a szankciók enyhítése, ugyanakkor az is előfordulhat, hogy néhány új, célzott szankciót is bevezetnek. Emlékezetes, hogy októberben Trump nem írta alá a dokumentumot, amely arról szól, hogy Irán teljesíti az alkuban foglaltakat, s ezzel nagy port kavarva a kongresszus elé utalta a kérdést.

http://mno.hu/

http://mno.hu/

A kiszabott hatvan nap lejártával azonban a kongresszus lényegében „rágatlanul” dobta vissza az ügyet – a szankciók enyhítése maradt, és most ismét Donald Trumpé a döntés. A kört még el lehet játszani egy párszor, ám állítólag ehelyett most olyan törvénymódosításon dolgoznak, amely alapján az egész képletből kimaradna az amerikai elnök, vagy legalábbis a jelenlegi 90 napnál sokkal ritkábban kerülne elé az ügy.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »