Iparági egyeztetést hívott össze Orbán Viktor

Iparági egyeztetést hívott össze Orbán Viktor

Iparági egyeztetést hívott össze Orbán Viktor miniszterelnök csütörtök délutánra a Karmelita kolostorba, amelyen Magyarország energiabiztonságáról tárgyaltak Brüsszel tervezett orosz olajembargója kapcsán – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

A magyar kormány képviselői az uniós tervezet nyilvánosságra hozatala óta többször leszögezték, hogy a jelenlegi formában felelősen nem támogatható az Európai Bizottság újabb, Oroszországgal szembeni szankciós csomagja, az ugyanis lerombolná Magyarország energiaellátásának biztonságát – emlékeztetett a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.

Hozzátette: Brüsszel betiltaná az Oroszországból Európába irányuló kőolajszállítást, mégpedig rövid határidővel, Magyarország esetében a jövő év végétől. Hazánk energiaellátása jelenleg biztosított, stabil alapokon áll, ez a szankciós csomag azonban ezt lerombolná, így lehetetlenné válna a gazdaság működéséhez szükséges mennyiségű kőolaj beszerzése.

A csütörtöki tanácskozáson Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Varga Mihály pénzügyminiszter, Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Nagy Márton miniszterelnöki megbízott, Bóka János, a miniszterelnök európai uniós kérdésekért felelős államtitkára, Nagy János, a Miniszterelnöki Programirodát vezető államtitkár, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója, Czepek Gábor, az MVM Csoport elnök-vezérigazgatója, Horváth Péter János, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke, Bártfai Béla, a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség vezérigazgatója valamint Bíró Marcell, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke vett részt a Karmelita kolostorban – ismertette Havasi Bertalan.

Címkép: Orbán Viktor miniszterelnök (j5) beszél az általa összehívott iparági egyeztetésen, amelyen Magyarország energiabiztonságáról tárgyaltak Brüsszel tervezett orosz olajembargója kapcsán a Karmelita kolostorban 2022. május 5-én. Az asztalnál jobbról balra: Varga Mihály pénzügyminiszter, Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Bóka János, a miniszterelnök európai uniós kérdésekért felelős államtitkára, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Boros Imre: Kőkeményen kell képviselnünk a magyar érdekeket az orosz olajembargó vitájában

(Fotó: Kurucz Árpád)

Magyarországnak kőkeményen kell kiállnia a nemzeti érdekeiért az orosz kőolaj embargója körüli vitában, mivel jelenleg máshonnan nem tudjuk pótolni ezt az energiahordozót, ráadásul a technológiai háttere is csak az Ural típusú olaj feldolgozásának van kiépítve hazánkban. Boros Imre közgazdász azt is hangsúlyozta a Mediaworks Hírcentrumának, hogy az újabb szankciók jelentős gazdasági károkat okoznának az EU egészében, sőt az USA-ban is, s kizárólag a hidegháborús állapotokat visszaállítani kívánó nemzetközi pénztőke érdekeit szolgálnák.

Ahogyan az Oroszország ellen az utóbbi években bevezetett nyugati szankciók is leginkább Európának ártottak, a tervezett olajembargóval is minden bizonnyal ugyanez az „eredmény” érhető el – jelentette ki a Mediaworks Hírcentrumának Boros Imre közgazdász. 

Arra számítanak, hogy az olajimport leállításával letörik az orosz kőolaj árát, ám az csak átmenetileg, néhány hétig lenne alacsonyabb. Ezt követően az oroszok különböző ázsiai országoknak, például Indiának és Kínának értékesítenék az olajat, a bevételekből pedig Putyinék jócskán elhúzhatják az Ukrajnával folytatott háborút. Tehát a szigorítások elsődleges célját eleve nem lehet elérni az új szankciócsomaggal – fogalmazott az első Orbán-kormány minisztere.

Hírdetés

Szavai szerint kizárólag a nemzetközi pénztőkének az érdeke az orosz kőolaj embargója.

Az a céljuk, hogy visszaállítsák azt a hatalmi konstellációt, amely a második világháború után alakult ki, és amely az utóbbi időben erősen inogni kezdett. Valójában az USA világhegemóniájáról van szó, amit úgy próbálnak stabilizálni, hogy Oroszországot – az egykori Szovjetunióhoz hasonlóan – izolálják, s a hidegháborút idéző módon egy új vasfüggöny mögé próbálják szorítani – vélte Boros Imre.

Hangsúlyozta: ez a folyamat csak a nemzetközi magánpénzhatalomnak kedvezne, s mind az európai országoknak, mind pedig az USA-nak jelentős kára származna belőle, hiszen az orosz olaj embargója jócskán felverné a máshonnan beszerzett nyersanyag árát.

 – Még az amerikai pénzügyminiszter, az USA jegybankját korábban irányító Janet Yellen is amiatt aggodalmaskodik, hogy az orosz olaj elleni szankciók visszaütnek az amerikai gazdaságra. Ez pedig az Európai Unióra hatványozottan igaz, mivel egyes tagállamok levegőt sem kapnának az orosz kőolaj nélkül. Ám míg úgy tűnik, hogy az amerikai vezetők nem teljesen dobták sutba az országuk mint nemzetállam iránti felelősséget – Villont parafrazeálva, tudhatják, hogy a soron következő választáson a nyakukon érezik majd, hogy mily nehéz a hátsó felük – sajnos az EU jelenlegi vezérkara nem a tagállamok, hanem a nemzetközi pénzhatalom érdekeit képviseli.

Az energiafüggőséggel kapcsolatos súlyos problémákat megpróbálják elbagatellizálni, pedig nem arról van szó, hogy csak a szlovák és a magyar gazdaság nem működne orosz olaj nélkül. A németek kitettsége is rendkívül magas, mivel a statisztikai hivataluk szerint körülbelül 60 millió tonna olajat importálnak évente, ebből  27 milliót Oroszországtól, ráadásul az utóbbi befolyási övezetébe tartozó Kazahsztánból is 8 millió tonnát szállítanak. Tehát a németek sem tudják rövid távon pótolni az orosz olajat, amelynek a hosszú távú kiváltása is komoly nehézségekkel járna számukra – fejtette ki Boros Imre.

Azt, hogy az Európai Bizottság tervei szerint hazánk és Szlovákia a többi EU-tagállamnál hosszabb határidőt kapna az orosz kőolaj kiváltására, a szakember ahhoz a választási helyzethez hasonlította, hogy most, vagy 20 hónap múlva kellene fejbe lőnünk magunkat. 

Szavai szerint ugyanis fizikailag, infrastrukturálisan sincsenek meg a feltételei annak, hogy Oroszországon kívül más szállítótól szerezzük be a szükséges mennyiségű kőolajat, és az alternatív nyersanyag feldolgozása sem lenne lehetséges, mert ahhoz a jelenleg alkalmazottól eltérő technológia lenne szükséges, amelynek a kiépítése csillagászati összegeket emésztene fel. 

Elképesztő, hogy teljesen átgondolatlanul, ötletszerűen, egymásra licitálva állnak elő a szankciós elképzelésekkel különböző szereplők. Ebben a kavalkádban nekünk, magyaroknak nagyon észnél kell lennünk, és kőkeményen kell követnünk a nemzeti érdekeinket, mert attól tartok, hogy rajtunk kívül a kutya nem foglalkozik ezzel – mondta Boros Imre.

(MNO – Mediaworks Hírcentrum)

 


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »