Ingatlanpiaci végletek: mit tudnak a rekorderek?

Ingatlanpiaci végletek: mit tudnak a rekorderek?

Házikót egymillió alatt, vagy éppen lakást négymilliós négyzetméteráron? Idén már mindkét típusból adtak el ingatlant, de lett gazdája 4,5 milliós fővárosi otthonnak is.

Akár százszoros árkülönbség is lehet egy budapesti luxusvilla és egy vidéki családi ház ára között, de az eltérések nemcsak az ingatlanok árában, hanem az alku mértékében vagy éppen az eladott lakások alapterületében is hatalmasak. Az Otthon Centrum összegyűjtötte idei rekordereit.

A legdrágább fajlagos áron elkelt ingatlan egy V. kerületi társasházi lakás volt: vevője 4 milliót fizetett minden egyes négyzetméteréért. Az adásvétel tárgyát képező otthon dunai panorámás, a belvárosi kerület szívében helyezkedik el, tényleges vételára pedig 300 millió forint volt. Az idén 100 millió forintnál drágábban értékesített társasházi lakások többsége szintén az V. kerületben volt megtalálható, de a VI. kerületben, az Andrássy úton és a XIII. kerületben is cseréltek gazdát lakások ebben az árkategóriában.

Dominál a II. kerület

A legdrágábban családi házat a fővárosi II. kerületben adták el: a 150 millió forintért értékesített ingatlan egy 1000 négyzetméteres telken álló közel 500 négyzetméteres örök panorámás villaépület volt. Szintén a II. kerületben áll az idén 100 millió forint feletti áron gazdára találó ingatlanok többsége, de szép számmal voltak ilyen adásvételek a XI. és a XII. kerületben is.

Az új építésű ingatlanok közül legnagyobb összegért egy olyan II. kerületi társasházi lakás kelt el, amelyért 133 millió forintot fizettek. Igaz, ebben az esetben az eladó közel másfél évet várt, míg vevőre talált. Pest megyében az idei rekorder egy 95 millióért értékesített családi ház volt Nagykovácsiban. A közép-magyarországi régión kívül a legnagyobb összeget egy Zamárdiban található, tóközeli családi házért fizették ki: a vevők 80 millió forintot tettek le érte az asztalra.

A másik véglet

Az országban legalacsonyabb négyzetméteráron elkelt ingatlan egy zalaegerszegi családi ház volt: ennek négyzetméterét valamivel több, mint 13 ezer forintért megkapta a vevő – ami csupán 3 ezreléke a csúcsnak számító 4 milliós négyzetméterárnak. A két ingatlannak nemcsak a fajlagos ára, hanem a tényleges vételára között is hatalmas a különbség: míg pozitív rekorderért a már említett 300 milliót kellett letenni az asztalra, addig a negatív csúcstartót mindössze 900 ezer forintért meg lehetett szerezni. Utóbbi egyébként az Otthon Centrum hálózatán belül megvásárolt második legolcsóbb ingatlan volt.

A legolcsóbb panel 2,7 millió forintos összegért kelt el Hajmáskéren: a 32 négyzetméteres kuckót közel háromnegyed évig hirdették, mire gazdára talált. Alig magasabb összegért, 3 millió forintért Miskolcon, Kisvárdán, Sátoraljaújhelyen és Kazincbarcikán is vásároltak panellakást az idei év első felében.

A legkisebb összegért eladott új építésű ingatlan egy gyömrői társasházi lakás volt, amelyet 2,5 év után vettek meg 8,5 millióért. A fővárosban eladott legolcsóbb ingatlanért 4,5 millió forintot fizettek a vevők: a Kőbányán értékesített egyszobás lakás az I. világháború előtt épült és még fűthető sem volt.

Miniatűr otthonok

Az ingatlanközvetítő hálózat megnézte azt is, mekkora volt az általa idén értékesített legkisebb otthon: ezt a címet egy mindössze 10 négyzetméteres fővárosi, VI. kerületi társasházi lakás mondhatja magáénak. Az ingatlant nem kellett sokáig hirdetni, kevesebb mint egy hónap alatt akadt vevője. A legkisebb település, ahol az Otthon Centrum idén ingatlant adott el, a mindössze 38 lelkes Zala megyei Bödeháza volt.

Az eredeti árhoz képest legnagyobb arányú licittel elkelt ingatlant a Vas megyei Velem településen értékesítették: a 36 négyzetméteres családi házat az eredeti ár négyszereséért vásárolták meg, ellentétben azzal a vonyarcvashegyi házzal, amely végül a meghirdetett ár 32 százalékáért kelt csak el.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »