„Ilyenkor a rettegés mámorából eszmélünk”

„Ilyenkor a rettegés mámorából eszmélünk”

A Szentlélek követésére szólított fel Ferenc pápa. A történelmi egyházak itthon is országszerte szentmisékkel és istentiszteletekkel emlékeznek a kereszténység harmadik legnagyobb ünnepére. A katolikus, a református és az evangélikus egyházi vezetők Esztergomban és Budapesten ünnepi liturgián emlékeztek meg a Szentlélek eljöveteléről.

A Szentlélek követésére szólított fel Ferenc pápa pünkösdvasárnap ünnepén a Szent Péter-bazilikában. A katolikus egyházfő szentbeszédében arra emlékeztetett, nem lesznek árvák azok, akik a Szentlélekre rálelnek, mert így gyógyítható a modern ember magányossága. Pünkösd a harmadik legnagyobb keresztény ünnep, a húsvét és a karácsony után. Pünkösdvasárnap világszerte szentmiséket és istentiszteleteket tartanak.

A legnagyobb ajándék maga a Szentlélek

„Szeretetből, irgalomból tudunk adni annak is, akinek nem jár” – mondta az esztergom-budapesti érsek. Erdő Péter ez isteni irgalmasságról beszélt az esztergomi bazilikában bemutatott pünkösdvasárnapi szentmisén. A bíboros, prímás szerint ugyanis az irgalmasság cselekedetei olyan ajándékok, amelyek az igazságosság alapján egyébként senkinek sem járnának.

„Irgalomról beszélünk akkor is, amikor az irgalmasság testi és lelki cselekedeteit említjük. Olyan ajándékok, olyan jótétemények ezek, amelyek az igazságosság alapján nem járnak ki senkinek. Szeretetből, irgalomból tudunk adni annak is, akinek nem jár, tudunk többet adni, többet tenni, mint ami a szó szoros értelmében járna valakinek. Maga Isten is így kezel bennünket, többet ajándékoz nekünk, mint amit mi kiérdemelhetnénk. Jézus érdemeire tekintettel teszi ezt. És a legnagyobb ajándék, igen, a legnagyobb ajándék is megjelenik a mai evangéliumban, ez pedig maga a Szentlélek” – fogalmazott Erdő Péter.

A szertartás keretében esztergomi és a főegyházmegyéből érkező fiatalok és felnőttek részesültek a bérmálás szentségében.

A kijózanodás ünnepe

„Józanság. A legcsodálatosabb és a legszebb dologhoz, Isten szeretetéhez mérhetetlen józanság kell” – hangoztatta Bogárdi Szabó István. A kijózanodás ünnepének nevezte pünkösdöt a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, ünnepi istentiszteletében. Bogárdi Szabó István azt mondta, ilyenkor a félelem és rettegés mámorából eszmélnek fel az emberek, és meghallják a megtérésre hívó szót.

„Pünkösdnek az a titka, hogy Isten elindítja az apostolokat, szájukra adja az evangélium nagy üzenetét, lelke erejével elhív sokakat az anyaszentegyházba, hogy magához józanítsa az egész világot. Nincs ennél szebb, nincs ennél igazabb, nincs ennél csodálatosabb történet. Istent szeretni csodálatos” – tette hozzá.

„Ha van 21. századi életérzés, akkor a csüggedés az”

„Nem hatalommal, s nem erőszakkal, hanem az én lelkemmel. Ezt a lelket hívjuk, kérjük, várjuk most” – emelte ki Gáncs Péter. Nem az a béke, amely kívülről adatik, amelyet megvettek átmenetileg, vagy amelyet fegyverekkel lehet rákényszeríteni valakire, hanem az a béke, amely belülről árad kifelé – mondta ünnepi igehirdetésében a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke. Gáncs Péter szerint ha van 21. századi életérzés, akkor a nyugtalanság és a csüggedés az.

„Amikor teljesen már kiütöttük magunkat, akkor a csüggedésben jönnek a serkentők, hogy akkor most jó lenne magunkat fölpörgetni. Így próbáljuk manipulálni magunkat, így próbáljuk pótolni azt, amit nem lehet pótolni semmilyen kémiai eszközzel. Arra a lélekre van szükség, aki valódi békét teremt bennünk, aki kiűzi a szívünkből a nyugtalanságnak, a félelemnek, a szorongásnak, a csüggedésnek a lelkét. Kisöpri onnan és ad egy új szívet, egy új lelkületet, egy új indulatot” – mondta.

Pünkösdkor a keresztény egyházak a Szentlélek eljövetelét és az egyház megszületését ünneplik világszerte. Az egyházi évben pünkösd ünnepe a feltámadást követő 50. napon a húsvéti idő lezárását jelenti.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »