Illyefalvi vártemplom

Illyefalvi vártemplom

Isten háza a vad patak felett,
Isten otthona szilárdan áll,
ki benne hisz, annak erős vár.

Isten háza vad sorsok felett:
tépázta vihar, történelem,
de a ház lőrésablakán
nem tör be múló gonoszság.

Konok hitű Kálvin népe,
nem hajt fejet múló időnek,
hitük, mint bástya,
ellenáll, csak fogy, de nem törik,
mint sírkőbe fagyott akarat: kemény.

Mások a templomok,
itt a kis hazában,
mint szerencsés sorsú Pannóniában.
Ott a templomban barokkos nap ragyog,
itt komor falak őrzik az érkezőt.

Komor falak alatt a föld sírokat terem,
rajtuk az írás: vagyunk és maradunk,
hozhat bármit a jelen, s a jövő,
e földben a vetett mag mi vagyunk.

Lóghat felettünk a zászló:
kék, sárga, piros,
de a síron vörös és fehér
a virágnak szirma, zöld szár hegyében.

S amíg a sírt nem növi be gaz,
addig e föld miénk marad.

The post Illyefalvi vártemplom appeared first on PolgárPortál.


Forrás:polgarportal.hu
Tovább a cikkre »