Illegális bevándorlás: Az integráció korlátai Berlintől Bécsig

Illegális bevándorlás: Az integráció korlátai Berlintől Bécsig

A Berlini fal, ami közel három évtizedig osztotta fel a német fővárost keleti és nyugati részre, már rég leomlott. Ma a két kultúra között emelkedő fal jelent veszélyt – írja a Bloomberg gazdasági hírportál.

 

Németországba 2015-ben 1,1-1,7 millió menekült érkezett, és Angela Merkel kancellár szerint a migránsok integrációja lesz a mai idők legnagyobb kihívása Németország számára. De Bécs, Berlin és Brüsszel példája is megmutatta, hogy sok muzulmán nem tud vagy nem hajlandó integrálódni.

 

Alig egy évvel az első, Berlinbe érkező nagy szíriai menekülthullám után a Sonnenalle (Napfény-sétány) városrész a német főváros egyik történelmi helyszíne Bejrút és Damaszkusz utcáit idézi.

 

„Bármi áron el kell kerülni a párhuzamos társadalmak kialakulását, mert azok – a legrosszabb esetben – kitűnő táptalajt nyújtanak a radikalizmus számára”, mondta Markus Ziener berlini akadémikus, aki hozzátette, hogy nemrég egyik közeli barátja másik általános iskolát keresett fiának Sonnenalle-n kívül, mert a többi gyerek az osztályban egyáltalán nem beszél németül. Az integráció tehát nem kompromisszum kérdése, hanem szükségszerű lépés.

 

 

Menekültek számára berendezett befogadóközpont Ausztriában. Forrás: Salzburg.com

 

Mindennapi konfliktusok

 

A berlini uszlimok szerint a legnagyobb probléma, hogy a legtöbb imám (vallási vezető vagy vallásos tekintetben tapasztalt muszlim) Európán kívülről származik, például a Közel-Keletről, nem beszélik a lokális nyelveket, és nem ismerik azokat a problémákat, amelyekkel az európai muszlimok nap mint nap szembesülnek. Nem tolerálják az alkoholhoz és a kábítószerekhez való vonzódást, habár elfogadják a számukra idegen kultúra által nyújtott menedéket, és a havi 400 euró támogatást.

 

A kulturális eltérések mélységét jól mutatja Haszna Fadl, szíriai menekült példája, aki szintén a tavalyi migránsáradattal érkezett Berlinbe. Ő attól fél, hogy 4 éves lányát túlságosan befolyásolja majd az európai életforma. Egy nap a metrón a kislánya elkuncogta magát és rámutatott egy csókolózó párra. Számukra ez elképzelhetetlen lenne otthon, egy Damaszkusz melletti kis faluban.

 

Sakina Ali, egy másik szíriai menekült egy mobilalkalmazás segítségével kap értesítést az imádkozás idejéről – imára hívó mecsetszolgák hiányában. Egy nap a metrón mellette ülő férfi fülhallgatójából kiszűrődött a zene. Amikor Sakina telefonján megszólalt az imára hívó értesítés, a férfi arra kérte, kapcsolja ki. ”Neki miért van joga zenét hallgatni, nekem pedig miért nincs jogom Allah szavát hallgatni?”, tette fel a kérdést a 45 éves nő.

 

Imádkozó moszlimok Magdeburgban. Forrás: freedomdaily.com

 

A legfrissebb adatok szerint Bécsben több mint 150 iszlám óvoda működik

 

Hasszán Abied belga pedagógus marokkói származású, és elmondása szerint rengeteg fiatal muszlim küszködik ugyanazokkal a kérdésekkel: rendben van-e, hogy vegyes iskolákba járnak, mert ők otthon azt tanulták, hogy a nemeket nem szabad keverni. Vagy hogy el kell-e hagyni az asztalt, ha egy barátjuk alkoholt rendel, és hogy helyes-e elmenni választani annak ellenére, hogy a vallási vezetők tiltják a szavazást.

 

A legtöbb fiatal nem tud mit kezdeni azzal a helyzettel, hogy nem egy iszlám országban élnek, és nem tudják feloldani magukban az ellentmondásokat, amit a két kultúra közti eltérés okoz – mondta Abied. A muszlim vallási vezetők sem adnak választ prédikációikban ezekre a kérdésekre, tette hozzá.

 

El Abdaoui szerint, aki doktori tanulmányait végzi a bécsi egyetemen, a legtöbben attól félnek, hogy a változás az iszlám végét jelenti. „Mások azt mondják, hogy ez egy amerikai-zsidó összeesküvés. Ez a félelem teljesen irracionális”, mondta Abdaoui.

 

Iszlám óvoda Bécsben. Forrás: nachrichten.de

 

Egy iszlámszakértő egyetemi professzor szerint Bécsben a legfrissebb kormányzati jelentések szerint legalább 150 muszlim óvoda működik, és vannak olyan államilag finanszírozott iskolák, amelyek eleve beoltják a diákokba a radikális eszméket.

 

Az integrációs problémákkal a hivatalok is nagyrészt tisztában vannak. „Az óvodákkal az a probléma, hogy hátráltatják az integrációt”, nyilatkozta Martin Kienl, az osztrák Integrációs Minisztérium egyik tisztviselője. Az iszlám óvodák léte alapvetőn meggátolja, hogy a gyerekek a németországi-európai kultúrával találkozzanak, megismerjék, és integrálódjanak – magyarázta.

 

 

Integráció a számok tükrében

 

 

A bevándorlók integrációját elősegítő törvényeket minősítő MIPEX-index szerint Németország a 10. helyen áll. Érdekes módon három hellyel megelőzi őt a terrortámadást elszenvedő Belgium. A leginkább integráció-barát törvényei Svédországnak vannak.

 

Magyarország Csehországgal osztozik (többek között) a 23. helyen, Lengyelország a 32., Szlovákia  pedig 34., a 38-as listán. Egyetlen V4 tagállam sem éri el az átlagot.

 

Az integrációval kapcsolatban további érdekes adat, hogy a 22 millió EU-n kívülről érkezett migráns 37 százaléka volt tavaly alulképzett az európai munkaerőpiac számára. A bevándorlók 49 százalékát fenyegette szegénység és az, hogy a társadalom perifériájára szorulnak. A 2015-ös migránsáradat után az EU foglalkoztatottsági mutatója 6 százalékponttal 56,5 százalékra zuhant.

 

Integrációs index országok szerint. Forrás: Mipex.eu

 

A globális migráció célországai elsősorban az USA, Kanada, az EU és Ausztrália. Az EU-n belül az elsődleges célországok a skandináv országok, Spanyolország, Portugália, Németország és a Benelux-államok.

 

 

 

Bloomberg.com, Körkép.sk

Nyitókép: Bloomberg.com


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »