II. Szemtől-szembe…

Aktuális ügyek! Megoldás a magyar közoktatás problémájára! Miért nem a magyar emberekre költi a Paks 2-re szánt 4000 milliárd forintot a kormány?

Híven a hagyományokhoz, képviselőink zengzetes napirend előtti felszólalásai  nyitották e héten is az Országgyűlést. Szolidan stilizálva – a mérsékeltebb ”beszólásokat” is udvariasan jelezve – idézzük szónoklataikat.

Híven a hagyományokhoz, képviselőink zengzetes napirend előtti felszólalásai  nyitották e héten is az Országgyűlést. Szolidan stilizálva – a mérsékeltebb ”beszólásokat” is udvariasan jelezve – idézzük szónoklataikat.

Híven a hagyományokhoz, képviselőink zengzetes napirend előtti felszólalásai  nyitották e héten is az Országgyűlést. Szolidan stilizálva – a mérsékeltebb ”beszólásokat” is udvariasan jelezve – idézzük szónoklataikat.

 Aktuális ügyek!

BÖRÖCZ LÁSZLÓ,  (Fidesz): – Képviselőtársaim! Láthatjuk, hogy a bevándorlással kapcsolatos vita nem csitul, hiszen Brüsszelben az Európai Bizottság továbbra is olyan megoldási javaslatokkal áll elő, amelyek betelepítési programokról szólnak. Hiába áll ellen számos ország, Brüsszel továbbra is központosítani akarja a határvédelmet, ezzel elvéve a tagállamok jogát, a jogunkat, hogy mi döntsünk arról, kik tartózkodhatnak Magyarországon és Európa többi országában. Az Európai Bizottság javaslataival szemben Magyarország határait magyar katonák és magyar rendőrök fogják védeni, és az ország semmilyen betelepítési programot nem fogad el!

– Képviselőtársaim! A határvédelem nemzeti és uniós kötelezettség is. Nemcsak a nemzeti jogszabályok, hanem a schengeni egyezmény is erre kötelez bennünket, így Magyarországnak és a többi országnak is eleget kell tennie e kötelezettségének. Magyarország e téren többször bizonyított: mi meg tudjuk védeni a határainkat, nem kell ehhez semmilyen felsőbb uniós hatalom ránk kényszerítése! A határvédelem szuverenitási kérdés, és Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy ellássa ezt a feladatot! Hiába növelnék meg a Frontex létszámát, ez nem tenné alkalmassá a feladat elvégzésére.

– A migráció miatti véleménykülönbség odavezetett, hogy Magyarország ellen politikai köntösbe öltöztetett boszorkányüldözés folyik. A magyar bevándorláspolitikát most a Sargentini-jelentéssel próbálják sarokba szorítani, mindezt úgy, hogy az Európai Parlament a saját szabályait sem tartotta be. Megdöbbentő, hogy az EP két nappal a szavazás előtt még nem tudta, milyen szabályok szerint fog szavazni, és jogi szakvéleményt kellett kérnie. Ez az eljárás sérti a jogbiztonságot és a jóhiszemű együttműködés elvét!

– Képviselőtársaim! A kormány az Európai Bírósághoz fordult múlt szerdán, mert vitatja a Sargentini-jelentés európai parlamenti elfogadásának szabályszerűségét. A magyar álláspont szerint az EU-alapszerződés 7. cikke szerinti eljárás Európai Tanács előtti megindítására irányuló EP-szavazáson nem volt meg a szükséges kétharmados támogatás, a tartózkodások ugyanis leadott szavazatként kellett volna hogy számítsanak. Egyértelmű rendelkezés, hogy a tartózkodó szavazatokat is figyelembe kell venni, a tartózkodás is egy szavazat, méghozzá „nem” szavazatnak minősül, és ez alapján nem volt meg a szükséges kétharmados többség az EP-szavazáson!

– Képviselőtársaim! Ez egy nagyon fontos, precedensértékű ügy, hiszen az EU egy jogközösség, és ha a tagállamoktól elvárható a szabályok betartása, akkor ugyanígy az EU intézményeitől is, közöttük az Európai Parlamenttől is! A magyar jogállamisággal foglalkozó jelentés érzelmileg túlfűtött, a tényeket figyelmen kívül hagyta, ezért annak tartalmát is sokan vitatják. A jelentés oka az lehet, hogy a kormánynak határozott álláspontja van a migrációról, amin nem kíván változtatni. Ebben a visegrádi országok vezetőinek nyilatkozatai is megerősítenek minket, hiszen ők is látják, hogy Magyarország vegzálása és a kettős mérce használata velünk szemben az ő megfélemlítésükről is szól. Pontosan tudják, hogy ha ezt szó nélkül hagyják, akkor amennyiben nem értenek egyet a brüsszeli döntéshozók véleményével, könnyen abban a helyzetben találhatják magukat, mint most Magyarország.

– Képviselőtársaim! Ebből is látszik, hogy a brüsszeli és a strasbourgi bürokraták, fittyet hányva a szabályokra, mindent megtesznek annak érdekében, hogy a jövő májusi EP-választás előtt lejárassák Magyarországot és megfélemlítsék a közép-kelet-európai országokat. Szomorú, hogy mindehhez a hazai ellenzék asszisztál, és még szomorúbb, amikor ennek a folyamatnak magyar politikusok válnak a vezéralakjaivá!

– Képviselőtársaim! A magyar emberek a bevándorlás témájában már számos alkalommal egyértelműen állást foglaltak, hiszen másról sem szólt az áprilisi kampány, mint a bevándorlásról és ezzel összefüggésben hazánk jövőjéről, nem beszélve a 2016-os népszavazásról, ahol több mint 3 millió magyar állampolgár nyilvánította ki véleményét, hogy nem kér a bevándorlásból!  (Taps a Fidesz soraiból.)

Megoldás a magyar közoktatás problémájára!

KUNHALMI ÁGNES,  (MSZP): – Államtitkár Úr! Reagálni szeretnék egy korábban elhangzott mondatára. „Utoljára birodalmi törekvései a náciknak voltak.” Ezt az ön miniszterelnöke, a magyar miniszterelnök egyébként tegnap el is mondta. Önök Horthyt tartják eszmei elődjüknek, az egész horthyzmus rendszerét hozzák vissza! Számoljanak el a saját lelkiismeretükkel és szavazóik előtt, hogy az a nemzetállami struktúra, amely Európát egy korábbi széttagolt nemzetállami struktúrába viszi vissza, milyen háborúhoz vezetett! Meg kell érteni, hogy az Európai Uniónak nem birodalmi törekvése van, hanem a második világháború, egy világégés utáni kísérlet arra, hogy a nemzetállamok ne egymást kaszabolják le, hanem a békét őrizzék a kontinensen, továbbá egy világgazdasági globalizáció környezetében a nemzetállamok a saját jólétüket tudják biztosítani.

– Államtitkár Úr! Ha önök két vesztes világháború után ezen az állásponton vannak, hogy egy ilyen széttagolt és nem együttműködő Európát akarnak látni Magyarországon, az az önök felelőssége, de az egész ellenzék élesen és egyenes gerinccel ezzel szembe fog állni! Mint ahogy nem tűrjük azt sem, hogy Nagy Imrét lassan a Nemzeti alaptantervből is kiírják… (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Nagyon helyes!).. szobrát elvigyék, és megkérdőjelezzék ’56 demokratikus voltát! Ezt önök szemérmesen eltagadják és elhallgatják, mert akkor igenis volt egy olyan arculat, önök egy kizárólagos nemzeti mozgalomként tekintenek és nacionalista mozgalomként tekintenek ’56-ra, miközben a demokratikus jellegét elfelejtik. Nem tudom, hogy egyáltalán ez a szó mond-e magának valamit!

– Államtitkár Úr! Demokratikus országot csak demokratikus oktatással és iskolarendszerrel lehet megvalósítani Magyarországon, de önök ezt hírből sem tudják! Hatalompolitikai eszközként használják és tekintenek az egész oktatáspolitikára, bizony a válság tünetei mutatkoznak is. Csak az elmúlt héten nem volt olyan nap Magyarországon, hogy ne lett volna valamilyen oktatási botrány. Az egyik iskolában felmondott az igazgató és még a portás is, a másik iskolában másnap éppen 12 tanár azt mondta, hogy ezt nem bírja tovább csinálni! A magyar oktatás a tudásválságon túl, amit önök kialakítottak, mélyen erkölcsi és morális válságba is került! Ezt bizonyítja, hogy a pedagógusok tömegével hagyják el a pályát, és óriási a tanárhiány, hogy ebben a rendszerben már nemcsak tanítani, nevelni, de szinte létezni sem tudnak!

Hírdetés

– De múlt héten volt az is, amikor az önök fideszes képviselője, Magyarország európai uniós bizottsági oktatási biztosa, Navracsics Tibor felhívta a figyelmet arra az Oktatási és Képzési Figyelőben, hogy bizony Magyarországon nagyon súlyos válságtüneteket produkál a magyar oktatás. Az egyik ilyen súlyos tünet, az, hogy a magyar hallgatókat nem engedik a felsőoktatási intézményekbe. 2010 óta több mint 90 ezer hallgató esett ki a felsőoktatásból, akiknek ott lenne a helyük! Ők nem a magyar felsőoktatási intézményekben tanulnak, hanem zömében vagy el sem jutnak odáig, hanem külföldön keresik a boldogulásukat. Az önfenntartó felsőoktatás meghirdetésével, attól félünk, hogy még többen fognak kiesni. Nem azzal kellene a felsőoktatás minőségét javítani, hogy a politika az arra érdemteleneket kizárja a felsőoktatásból!

– Másik súlyos tünet, amelyre Navracsics Tibor úr felhívta a figyelmet, az pedig a lemorzsolódás. Az Oktatási Hivatal, Isten ments, hogy bezárják, de most már azt mondta, hogy több mint 80 ezer olyan gyermek van Magyarországon, akiket nemhogy szakmai, hanem általános iskolai végzettség nélkül takarítottak ki a közoktatásból! Hogy fogják ezek a gyerekek egyáltalán teljesíteni azokat a polgári kötelezettségeiket, amiket önök, jobboldali politikusok mindig a szemére vetnek a magyaroknak? Vegyék észre azt, hogy nem tudnak adót fizetni, nem tudnak munkavállalók lenni, nem tudnak nyugdíj- és egészségügyi járulékot fizetni azok a gyerekek, akik nem kapják meg az oktatáshoz való alapvető hozzáférési jogot, amely alapvetően alkotmányos jog is!

– Államtitkár Úr! A Párbeszéd és az MSZP szövetsége benyújtotta az oktatási minimumról szóló határozati javaslatot a parlamentbe, amelyet a civilekkel együtt több parlamenti párt és országgyűlési képviselő, parlamenten kívüli párt is aláírt, amely alapot ad arra Magyarországon, ha az Országgyűlés ezt megtárgyalja, és önök ezt elfogadják, hogy abból a sanyarú és nagyon szomorú helyzetből, amelybe a magyar társadalmat és a magyar oktatást sodorták, rendes, apró lépések politikájával kilábalhassunk! Fontolják meg, mert ez az ország sokkal többre képes, mint amit önök kihoznak jelenleg belőle!  (Taps az ellenzéki padsorokban.)

– Államtitkár Úr! A Párbeszéd és az MSZP szövetsége benyújtotta az oktatási minimumról szóló határozati javaslatot a parlamentbe, amelyet a civilekkel együtt több parlamenti párt és országgyűlési képviselő, parlamenten kívüli párt is aláírt, amely alapot ad arra Magyarországon, ha az Országgyűlés ezt megtárgyalja, és önök ezt elfogadják, hogy abból a sanyarú és nagyon szomorú helyzetből, amelybe a magyar társadalmat és a magyar oktatást sodorták, rendes, apró lépések politikájával kilábalhassunk! Fontolják meg, mert ez az ország sokkal többre képes, mint amit önök kihoznak jelenleg belőle!  (Taps az ellenzéki padsorokban.)

RÉTVÁRI BENCE,  (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): – Képviselő Asszony! Egy dologban biztosak lehetünk: óriási fogalmi zűrzavar van az ön fejében! Felszólalásának az elejét figyelve, az ön számára a nemzetállam egyenlő azzal, hogy háború: tehát ön szerint a békéért úgy kell küzdeni, hogy felszámoljuk a nemzetállamokat világszerte!  (Kunhalmi Ágnes: Önnek van fogalmi zűrzavara!) Ez egy kiváló beszéd volt, ezt a Kominternnek vagy bármilyen nemzetközi kommunista szervezetnek az 50-es, 60-as, 70-es évekbeli konferenciáján is elmondhatta volna; ez a kommunista internacionalizmus, amit ön itt most talpig vörösben előadott nekünk! Pontosan ez volt az, amivel a Varsói Szerződés idejében, a KGST-időben a nemzetállamokat próbálták leépíteni. Azt mondták, hogy a hazaszeretet, hogy a hit üldözendő, és csak a kommunista internacionalizmus fontos, mert elsősorban kommunisták vagyunk és nemzetköziek, és másodsorban van egy lakóhelyünk, de ez a közös kommunista eszme az, ami mindenkit összetart. Nem gondoltuk volna, hogy pont október 23. után egy nappal kapunk egy újabb ideológiai képzést! Bár láttunk már csodát, hogy a világgyilkos eszmének, a marxizmus megalkotójának most állítanak szobrot, hónapokkal ezelőtt, és még Jean-Claude Juncker is elmegy oda a tiszteletét tenni. De  azon is meglepődtünk, de hogy képviselő asszony is újra romantikázott egy kicsit a kommunista internacionalizmus ideológiai eszmekörében. Ez még inkább meglepő volt. Azt pedig visszautasítom, hogy ön az ’56-os forradalmárokat lenacionalistázza vagy bármilyen más negatív jelzővel illesse. Egy nagyon dicsőséges időszaka volt a magyar történelemnek, tisztelet és megbecsülés illeti azokat a bátor ifjakat és idősebbeket, akik Magyarországért akár az életüket is feláldozták volna.

– Képviselő Asszony! Az oktatás ügyére térve: „Megoldás a magyar közoktatás problémájára” – elég ambiciózusnak tűnt a címadás, hogy öt perc alatt ön megoldja a magyar közoktatás minden problémáját!  Elfelejtette a korábbi javaslataikat ismertetni, mint például a tandíj… (Kunhalmi Ágnes: Most vezettétek be!)… a kistelepülési iskolabezárás.  381 településen tettek lakatot az iskolák ajtajára, 15 ezer tanár elbocsátása, egyhavi bér elvétele, ezek voltak az önök korábbi javaslatai a magyar közoktatás problémáinak megoldására, amivel a problémákat nem oldották meg, viszont újabbakat és újabbakat létrehoztak!

– Képviselő Asszony! Hallgattam az önök rendezvényén a felszólalókat a tegnapi napon. Ott álltak önök egy színpadon, vörösen elmosódó felszólalói sorban és 170 ezer tanárról  így beszéltek: „a tanároknak ma ugyanolyan hazugságot kell tanítaniuk, mint akkor!. (Közbeszólások az MSZP soraiban.)  Önök azt mondták, hogy 170 ezer tanár… (Harangozó Tamás: Mi rólatok beszéltünk!) 170 ezer tanár minden nap hazudik a magyar iskolákban a magyar diákoknak. Ez azt jelenti, hogy önök háborúban állnak az összes tanárral is. Egyébként a tanárok nevében is nyilván kikérjük azt, hogy önök azt mondják 170 ezer magyar pedagógusra, hogy minden nap hazudnak a diákoknak, hazudnak a gyerekeknek!  (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Hogy önök nem kedvelik a tanárokat, mert az elmúlt választásokon sem a tanárok, sem mások nem szavaztak olyan mértékben önökre, hogy kormányozni tudnának, ez lehet, hogy önöknek egy érthető gondolatmenet… (Kunhalmi Ágnes: Honnan tudod? Honnan tudja, államtitkár úr?) de ettől függetlenül elfogadhatatlan. Elfogadhatatlan, hogy önök olyan rendezvényt szerveznek társszervezőként, ahol az egyik felszólaló 170 ezer magyar pedagógust egytől egyig lehazugoz!  (Harangozó Tamás: Ez a kormányról szólt! – Zaj az ellenzéki sorokban.)

– Képviselő Asszony! Azzal szemben, amit önök mondanak és tesznek, mi emeltük 50 százalékkal a pedagógusok bérét… (Kunhalmi Ágnes: Mi is!)…éppen ezért 30 százalékkal nőtt a pedagóguspályára jelentkezők száma. Ma Magyarországon kevesebb gyermek jut egy pedagógusra, mint az OECD átlaga. Az OECD átlagában egy pedagógusnak 13,6 gyermekkel kell foglalkozni, egy magyar pedagógusnak 10,4 diákkal. 68 520 pedagógus a minősítési rendszerben már minősítette magát pedagógus II. kategóriába. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Teljesen feleslegesen!) Ez a 606 milliárd forintos többlet, ami az oktatási költségvetésben van, ez még megfejelhető egy 125 milliárd forintos oktatási-fejlesztési programmal. Mindemellett digitális eszközökből összesen 97 ezer került az iskolákba az elmúlt hónapokban és egy-két évben, ingyenessé tettük 1-9. osztályig a tankönyveket, a korábbinál többet költünk jóval, 2,5-szer annyit az iskolai szociális gyermekétkeztetésre. A felsőfokú végzettségűek száma 17-ről 20,5 százalékra növekedett  és az egyetemre járó romák, cigányok aránya is kétszeresére emelkedett.  (Taps a kormánypártok soraiban.)

Miért nem a magyar emberekre költi a Paks 2-re szánt 4000 milliárd forintot a kormány?

KOCSIS-CAKE OLIVIO,  (Párbeszéd): – Tisztelt Országgyűlés! Az újabb paksi beruházás a mostani számítások szerint körülbelül 4000 milliárd forintba fog kerülni a magyar embereknek. A Párbeszéd álláspontja, hogy mire Paks II. megépül, már veszteséges, elavult technológia lesz. Versenyképtelenséget, lemaradást, importfüggőséget fog okozni ahelyett, hogy a biztonságos, tiszta, függetlenségünket garantáló megújuló energiákat fejlesztenék!

– Félreértés ne essék, Paks I. élettartamának meghosszabbításával a Párbeszéd is egyetért, mert hiszen nem reális megújuló energiaforrásokra építeni az ország energiaellátását. Az utóbbi időben ebben csak visszalépések voltak. De mire Paks II. megépül, a megújuló energiák már olcsóbb technológiák lesznek. Paks I. kapcsán viszont következtetéseket tudunk levonni Paks II. működésére vonatkozólag, hiszen ugyanazzal az orosz technológiával készül, ami rendszeresen meghibásodik. Idén már 13 alkalommal kellett valamilyen hiba miatt leállítani a blokkokat, legutóbb a múlt héten. A környezeti károkról ne is beszéljünk: a nyári kánikulában majdnem megfőztük a halakat a Dunában. A miniszteri válasz erre az volt, hogy csak egy kis csóvában melegedett fel a Duna, a folyó azért nem érte el a hatóságilag maximált 30 fokot, mert visszaterhelték az erőművet. De mi lesz, ha még egy ilyen teljesítményű erőmű fog a Duna ezen szakaszán működni? Hiszen Paks II.-t 95 százalékos működési területre tervezték, és nem fog 95 százalékosan működni, ha állandóan vissza kell terhelni.

– De egy pillanatra hagyjuk az energiapolitikát, nézzük meg, milyen más célokra lehetne költeni a paksi bővítésre szánt 4000 milliárd forintot! Az egészségügyben például ennyi pénzből fel lehetne újítani az összes egészségügyi intézményt, és duplájára lehetne emelni a szakdolgozók fizetését. Vagy 4000 milliárdból 13 évig lehetne fedezni az orvosok és az ápolók béremelését. A szociális területen meg lehetne etetni 500 ezer rászoruló gyereket a következő 50 évben. Ebből az összegből ki lehetne fizetni hatévnyi dupla családi pótlékot. És ebből a pénzből megvalósítható 36 évnyi dupla álláskeresési segély is. Ebből az összegből kifizethető 32 évnyi ápolási díj, vagy a teljes 4000 milliárdból összesen 778 ezer hajléktalan-férőhelyet lehet létrehozni, ebből a pénzből kijönne 93 ezer mentor, szociális munkás bére a következő tíz évre.

– A lakhatás területén ebből a pénzből fel lehetne újítani az országban lévő összes önkormányzati lakást, ez körülbelül százezer lakás, szociális bérlakásrendszert lehetne kiépíteni, ezzel gyakorlatilag meg lehetne szüntetni a lakhatási válságot. A rászorulók, a fiatalok könnyebben jutnának lakhatáshoz. A Paks II.-re szánt pénz negyedéből a teljes magyar lakásállományt korszerűsíteni lehetne, ezzel 100 ezer magyar munkahelyet teremteni, a magyar kis- és középvállalkozókat beszállítónak beállítani. Ezt a pénzt lehetne a lakások energetikai korszerűsítési vissza nem térítendő támogatására költeni, fűtés-korszerűsítésre, épületszigetelésre, nyílászárók cseréjére. Ezzel akár 50 százalékos energiamegtakarítás is elérhető. Ha a lakossági szektorban 40-50 százalékkal csökken az energiafelhasználás, az akár kiválthatja egy újabb erőmű felépítését is, például Paks II.-t. Megoldja az ország kibocsátáscsökkentési vállalásait, megszabadít az energiaimport-függőségtől, illetve egy részétől, és olyan kistelepüléseken is munkát teremt, ahol jelenleg nincs munkahely.

– Ezek után kérdés: miért Paks II.-re megy el ez a rengeteg pénz? Miért nem a magyar embereknek adja oda ezt a pénzt a kormány? Miért költi el veszteséges, elavult technológiára ezt a pénzt? Igazából kinek az érdeke, hogy megépüljön Paks II.? Mert a magyar embereké biztosan nem!  (Szórványos taps az LMP és a Párbeszéd soraiban.)

– Ezek után kérdés: miért Paks II.-re megy el ez a rengeteg pénz? Miért nem a magyar embereknek adja oda ezt a pénzt a kormány? Miért költi el veszteséges, elavult technológiára ezt a pénzt? Igazából kinek az érdeke, hogy megépüljön Paks II.? Mert a magyar embereké biztosan nem!  (Szórványos taps az LMP és a Párbeszéd soraiban.)

ASZÓDI ATTILA,  (Miniszterelnökség államtitkára): – Képviselő Úr! Nagyon-nagyon eltérő az energiapolitikánk, és nagyon-nagyon eltérően látjuk a magyar gazdaság helyzetét. Én azt gondolom, hogy az a kép, amit ön itt lefestett, hogy ezt a pénzt adott esetben segélyekre vagy a szociális szektorra kellene költeni, teljes félreértése annak, hogy az ország hogyan működik, a gazdaság hogyan működik, és mi kell ahhoz, hogy ez az ország tovább működhessen.

– Örülök annak, hogy egyetértünk abban, hogy a Paksi Atomerőmű mostani blokkjainak az üzemidő-hosszabbítására szükség van; ezt önök is elismerik, és ez egy nagyon jó kiinduló alap, hiszen a Paks II.-projekt nem más, mint kapacitásfenntartás. Azért valósítjuk meg a Paks II.-projektet, mert a ’30-as években a mostani blokkok le fognak állni! Harmincéves üzemidőre tervezték őket, jelenleg egy húszéves üzemidő-hosszabbítása zajlik ezeknek a blokkoknak, a ’30-as években tehát le fognak állni. Ahhoz, hogy az atomenergia megmaradjon az energiamixben, szükségünk van új blokkokra, hiszen a ’30-as évek után a mostani blokkok műszakilag már nem fognak tudni megfelelni, nem fognak tudni tovább működni. Azért fejlesztjük ezt az alap-infrastruktúrát, azért építjük meg a két darab új blokkot a paksi telephelyen, hogy ez a mostani helyzet, ami jelenleg fennáll a villamosenergia-ellátásban, az évszázad végéig megmaradhasson.

– Miért van szükség az atomerőműre, és miért nem lehetséges akár lakásfelújítással, akár megújuló energiaforrásoknak a fejlesztésével kiváltani ezt a beruházást? Ez egy jó kérdés. Erre a válasz a következő. A megújuló energiahordozók, amelyeket önök preferálnak, elsősorban szél- és napenergia, az időjárástól függenek. Van helyük a villamosenergia-rendszerben, de nem képesek kiváltani egy atomerőművet, ami alaperőmű! Folyamatosan, éjjel-nappal, télen-nyáron az atomerőmű működik, a nap- és szélenergia folyamatosan nem tud rendelkezésre állni.

– A lakásoknak a felújítása szintén egy fontos cél, de nem helyettesíti az atomerőmű-beruházást, mert a lakásainknak a fűtése jelenleg alapvetően földgázalapon valósul meg, az atomerőmű pedig villamos energiát állít elő. Ráadásul az atomerőművel az importfüggőségünket, a vezetékesenergiaimport-függőségünket csökkentjük, hiszen a nukleáris üzemanyag nagyon jól készletezhető, több évre tárolható, kis térfogatban elhelyezhető. Ennek következtében nem vagyunk kitéve olyan földgázimportnak és villamosenergia-importnak, aminek ki lennénk téve abban az esetben, ha az atomerőművet leállítanánk,  az önök által javasolt energiapolitikát valósítanánk meg, és valójában a rendszer működőképességének a fenntartásához több villanyt és több földgázt kellene importálnunk.

– Nagyon fontos megemlékeznem a villamosenergia-importról is. Ma Magyarország az egyik legjobban villamosenergia-importnak kitett ország az Európai Unióban, 30 százalék fölötti az importnak a részaránya. Ez nagyon nagy kiszolgáltatottságot jelent! Persze, jelenleg ez a villamos energia olcsó, ami az importforrásból származik, de alapvetően külföldi szénerőművekből jön az a villany, amit importálunk, és ezek a szénerőművek az Európai Unió klímaváltozás elleni fellépése következtében be fogják fejezni a működésüket. Szükségünk van alap-infrastruktúrára a villamosenergia-rendszerben is, szükségünk van az atomerőmű-beruházásra!

– Képviselő Úr! Ön említette a Dunának a hőterhelését. 2015-ben egy nagyon széles körű környezeti hatásvizsgálati és konzultációs folyamatot valósítottunk meg, amelynek keretében minden érdeklődőt tájékoztattunk arról, hogy milyen környezeti hatásai lesznek ennek a két új blokknak. A hatás valójában a Duna hőterhelése, ezt a hatást nagyon jól ismerjük, hiszen a jelenlegi blokkok 30 év óta működnek, és pontosan tudjuk, hogy a Dunára ez a hőterhelés milyen hatást gyakorol. Ha ellátogat a paksi szelvénybe, akkor meg fogja látni, hogy a legtöbb horgász a vízkivételi mű, illetve a vízvisszabocsátásnak a környékén található, ezt a részt nagyon szeretik többek között a halak is a változatos áramlási viszonyok miatt.

– Képviselő Úr! A klímaváltozás következményeit is figyelembe vettük. Ha elolvassa a környezeti hatástanulmányt, láthatja benne, hogy az erőművet, az új blokkokat úgy fogjuk megtervezni, megépíteni és üzemeltetni, hogy a legszigorúbb környezetvédelmi előírásokat is teljesítsék, éppen annak érdekében, hogy mind a Duna, mind pedig a tágabb környezet megvédésre kerüljön, és az erőmű biztonságosan szolgálja a villamosenergia-ellátást egészen az évszázad végéig.  (Taps a kormánypártok soraiban.)


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »