II. Kontra, rekontra…

Az azonnali kérdések órája a T. Házban párbajhoz hasonlatos: csupa szín, csupa legenda!

MOTTÓ: Murphy óta tudjuk: ami megtörténhet, az meg is történik. Mert hiába bölcs dolog előrenézni, ha nehéz messzebbre tekinteni, mint ameddig ellátni!

MOTTÓ: Murphy óta tudjuk: ami megtörténhet, az meg is történik. Mert hiába bölcs dolog előrenézni, ha nehéz messzebbre tekinteni, mint ameddig ellátni!

MOTTÓ: Murphy óta tudjuk: ami megtörténhet, az meg is történik. Mert hiába bölcs dolog előrenézni, ha nehéz messzebbre tekinteni, mint ameddig ellátni!

Elveheti-e Brüsszel a határvédelem jogát?

HÖRCSIK RICHÁRD, (Fidesz): – Államtitkár Úr! Úgy tűnik, hogy nem telik el hét, hogy az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága, a LIBE Bizottság ne tárgyaljon olyan javaslatot, amelynek célja, hogy még több migráns jöjjön be Európába. A sietség számukra érthető, hiszen a Brüsszelben ma még ugyan szerény többségben lévő, de anyagi forrásaikat, médiatámogatásukat tekintve igenis fölényben lévő, bevándorlást támogató erők mindent át akarnak erőltetni a májusi választásig, amit csak lehet, mert attól tartanak, hogy utána már nem lesz erre lehetőségük.

– Államtitkár Úr! A múlt héten a LIBE arról a javaslatról tárgyalt, amely szerint a migránsok helyzetének bármilyen vizsgálata nélkül gyakorlatilag automatikusan beutazási vízumot kapnának az Unió tagállamai külképviseletein, hogy ezzel a vízummal aztán minél hamarabb és könnyebben beutazhassanak az Unióba. A Bizottság mai ülésén pedig az a javaslat került napirendre, amelynek célja a határvédelem elvétele a tagállamoktól és áttelepítése a Frontex kezébe, de ez nem határvédelem, hanem határmenedzsment néven történne. Ez lényegében azt jelenti, hogy a határvédelem helyett portaszolgálatot akarnak létesíteni Magyarország határain. De ez csak az egyik eleme az Európai Bizottság közelmúltban közzétett, legújabb javaslatcsomagjának, amelyben állandó áttelepítési programról, legális és szervezett migrációs útvonalak megteremtéséről, a menekültkérelmek elbírálásának központosításáról és Brüsszelbe telepítéséről lenne szó. Ezért is kérdezem államtitkár úrtól:

Hogyan tudunk védekezni Brüsszel bevándorláspárti erőinek legújabb agyréme ellen?

Hogyan tudunk védekezni Brüsszel bevándorláspárti erőinek legújabb agyréme ellen?

KONTRÁT KÁROLY, (belügyminisztériumi államtitkár): – Képviselő Úr! Legelőször is hadd szögezzem le, Magyarország a határvédelemből egy jottányit sem enged! Magyarország nem lesz bevándorlóország! Brüsszelben nem megállítani, hanem menedzselni akarják a bevándorlást! Brüsszel tervei ugyanis állandó betelepítési programról, legális migrációs útvonalak megnyitásáról, afrikai országokkal közös kísérleti migrációs programokról és humanitárius vízum bevezetéséről szólnak, továbbá bevonná az NGO-kat a vízumelbírálásba, elvenné a határvédelem jogát a tagállamoktól és átadná a Frontexnek, ahol már nem határvédelemről, hanem határmenedzsmentről beszélnek. A határvédelem szó azt jelenti, a határ az, amit megvédünk, a határmenedzsment pedig azt jelenti, hogy van ott valami, amin az átjutást valahogy el kell intézni.

– Képviselő Úr! A migrációs veszély megjelenésekor, 2015-ben Magyarország azonnal cselekedett, azonnal cselekedtünk, létrehoztuk a hármas védelmet: megépítettük a kerítést, az élőerős védelmet és a jogi határzárat is létrehoztuk. Az elsők között felismertük azt, hogy a migráció és a terrorizmus között összefüggés van, és azonnal cselekedtünk is. Ezeket az elért eredményeket a kormány meg fogja őrizni, és nem adja át a határvédelem jogát. Még egyszer leszögezem: Magyarország a határvédelemből egy jottányit sem enged, Magyarország nem lesz bevándorlóország!  (Taps a kormánypártok soraiban.)

– Képviselő Úr! A migrációs veszély megjelenésekor, 2015-ben Magyarország azonnal cselekedett, azonnal cselekedtünk, létrehoztuk a hármas védelmet: megépítettük a kerítést, az élőerős védelmet és a jogi határzárat is létrehoztuk. Az elsők között felismertük azt, hogy a migráció és a terrorizmus között összefüggés van, és azonnal cselekedtünk is. Ezeket az elért eredményeket a kormány meg fogja őrizni, és nem adja át a határvédelem jogát. Még egyszer leszögezem: Magyarország a határvédelemből egy jottányit sem enged, Magyarország nem lesz bevándorlóország!  (Taps a kormánypártok soraiban.)

HÖRCSIK RICHÁRD: – Államtitkár Úr! Azt hiszem, hogy Magyarország 2015 óta egyértelműen bizonyította ország és világ előtt, hogy az uniós előírásoknak megfelelően, hatékonyan meg tudjuk védeni saját déli határainkat, amelyek egyben az Európai Unió külső, schengeni határa is, ezt még maga Angela Merkel kancellár asszony is elismerte. Tudtunkkal jelenleg az Unióban a határok külső védelme nemzeti hatáskörbe tartozik, tehát ezért csodálkozunk azon, hogy az Unió miért akarja kivenni a már működő mechanizmust, a magyar határ védelmét a kezünkből, és azt várjuk az Európai Bizottságtól, hogy erre jogszerűen tudjon válaszolni!  (Taps a kormánypártok soraiban.)

HÖRCSIK RICHÁRD: – Államtitkár Úr! Azt hiszem, hogy Magyarország 2015 óta egyértelműen bizonyította ország és világ előtt, hogy az uniós előírásoknak megfelelően, hatékonyan meg tudjuk védeni saját déli határainkat, amelyek egyben az Európai Unió külső, schengeni határa is, ezt még maga Angela Merkel kancellár asszony is elismerte. Tudtunkkal jelenleg az Unióban a határok külső védelme nemzeti hatáskörbe tartozik, tehát ezért csodálkozunk azon, hogy az Unió miért akarja kivenni a már működő mechanizmust, a magyar határ védelmét a kezünkből, és azt várjuk az Európai Bizottságtól, hogy erre jogszerűen tudjon válaszolni!  (Taps a kormánypártok soraiban.)

KONTRÁT KÁROLY: – Képviselő Úr! A mi határainkat nemcsak profik, hanem hazafiak védik! Belőlük áll a magyar hadsereg és a rendvédelmi erők, a magyar rendőrök köteléke, erre esküsznek fel, és ez az a többlet, amit semmilyen pénzért nem lehet megvásárolni! Nekünk ez a legerősebb védőpajzsunk, és ez a védőpajzs megvéd bennünket!

– Képviselő Úr! A Magyar Rendőrség az uniós és a magyar törvényeket teljes mértékben betartva eredményesen védi nemcsak Magyarország déli határát, hanem az Európai Unió schengeni határait is. A kormány a határ védelme és a magyar emberek biztonsága érdekében minden rendelkezésre álló eszközzel fellép, nem engedjük ki a határvédelem jogát a kezünkből, megvédjük Magyarországot, megvédjük a magyar embereket, megvédjük az Unió schengeni határait is!  (Taps a kormánypártok soraiban.)

Mennyire hiteles a kormány politikája?

JAKAB PÉTER, (Jobbik): – Államtitkár Úr! Az elmúlt napokban a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Encs település cigánytelepén sajnálatos módon kis híján meglincseltek egy magyar asszonyt, akinek az autója elé kiszaladt egy felügyelet nélkül maradt ötéves kisgyermek. Az olaszliszkai lincselés 12. évfordulóján sajnos ma nem arról kell beszéljek, hogy önök helyreállították a rendet Magyarországon, hanem arról kell beszéljek, hogy kis híján megismétlődött az akkori tragédia, és ha a magyar hivatalos szerveken múlik, akkor meg is fog ismétlődni minden bizonnyal, hiszen mind az olaszliszkai, mind az encsi lincselés elkövetői egészen elképesztő módon szabadlábon vannak. Ez az elmúlt 12 év politikájának szégyene!

– Államtitkár Úr! A baloldali kormányoktól, lássuk be, nem nagyon vártuk azt, hogy rendet fognak itt tenni. Önök azonban 2010-ben azt ígérték, hogy két hét alatt ebben az országban rend lesz, és ehhez képest azt kell hogy mondjam, ma 2018-ban ott vagyunk, ahol 2006-ban voltunk. Ki kell mondani: a Fidesznek nem érdeke rendet tenni a cigánytelepeken, nem érdeke visszaszorítani a bűnözést, mert önök ebből a mostani helyzetből kiválóan profitálnak! Egészen addig, amíg a cigánykérdés nincs megoldva, addig tudják önök például most is a munkát kerülő Farkas Flórián segítségével eltüntetni a felzárkóztatásra szánt milliárdokat, és addig tudnak önök egy egyre népesebb szavazóbázist építeni a cigányság egy részéből, egy olyan szavazóbázist, amely egyre olcsóbban, akár egy szatyor száraztésztával is megvásárolható. Önök ezért a szavazóbázisért cserébe azt is eltűrik, hogy magyar embereket lincseljenek a cigánysoron.

– Államtitkár Úr! Az állami hivatalos szervek ‑ gyermekvédelem, katasztrófavédelem és a rendőrség ‑ kivonultak ezekről a településekről, és magukra hagyták az ott élőket a bűnözőkkel szemben vívott küzdelemben. Az encsi lincselés az utolsó felkiáltójel! Az utolsó felkiáltójel, ami azt üzeni az állam számára, hogy vissza kell foglalni kíméletlenül, vissza kell foglalni a törvényesség számára azokat a  településrészeket, amelyeket önök törvényen kívülivé tettek.

– Mit kívánnak tenni ennek érdekében?

– Mit kívánnak tenni ennek érdekében?

KONTRÁT KÁROLY: – Képviselő Úr! Legelőször is határozottan visszautasítom azokat a megalapozatlan és valótlan kijelentéseket, amelyeket Magyarország rendőrségéről, a magyar rendvédelemről, a magyar rendőrökről tett. Magyarország demokratikus jogállam, ahol a törvények mindenkire kötelezőek! (Szilágyi György: Szabadlábon az elkövetők?)  Magyarországon a törvényeket mindenkinek be kell tartani. Senki nem mentesül… (Szilágyi György: Nem, nem! ‑ Az elnök csenget.) … Szilágyi képviselő úrnak talán orvos szükséges az izgalmak miatt.   Ha kíváncsiak a válaszra, akkor engedtessék meg, hogy meghallgatnak! Tehát folytatom.

– A magyar rendőrség Magyarország valamennyi településén minden bűnözővel szemben határozottan fellép az állampolgárok élet- és vagyonbiztonsága, a közrend és közbiztonság megteremtése és fenntartása érdekében. Ezért küzdöttünk 2010-től, és ma már elmondhatjuk, hogy Magyarország biztonságos ország! Ahol pedig jogsértést, bűncselekményt követnek el, ott a rendőrök határozottan föllépnek és a szükséges intézkedéseket megteszik.

– Képviselő Úr! Az encsi üggyel kapcsolatban a következőről szeretném tájékoztatni, ha kíváncsi a válaszomra. A rendőrök 10 percen belül a helyszínre érkeztek, és elfogták a gépjárművezetőre támadó személyeket. Tehát a rendőrség 10 percen belül föllépett, képviselő úr! A rendőrség az érintett településen folyamatos közterületi jelenlétet biztosít, és a törvény által biztosított minden lehetséges eszközzel fellép a bűncselekmények elkövetőivel szemben, és azért teljesít szolgálatot, hogy a lakosság szubjektív biztonságérzetét fönntartsa, a biztonságot ezen a településen és Magyarország minden településén fönntartsa. Magyarországon minden településen állandó a rendőri jelenlét, és ahol megszegik a törvényeket, ott a rendőrség közbelép, a rendőrségre lehet számítani!  (Taps a kormánypárti padsorokban.)

– Képviselő Úr! Az encsi üggyel kapcsolatban a következőről szeretném tájékoztatni, ha kíváncsi a válaszomra. A rendőrök 10 percen belül a helyszínre érkeztek, és elfogták a gépjárművezetőre támadó személyeket. Tehát a rendőrség 10 percen belül föllépett, képviselő úr! A rendőrség az érintett településen folyamatos közterületi jelenlétet biztosít, és a törvény által biztosított minden lehetséges eszközzel fellép a bűncselekmények elkövetőivel szemben, és azért teljesít szolgálatot, hogy a lakosság szubjektív biztonságérzetét fönntartsa, a biztonságot ezen a településen és Magyarország minden településén fönntartsa. Magyarországon minden településen állandó a rendőri jelenlét, és ahol megszegik a törvényeket, ott a rendőrség közbelép, a rendőrségre lehet számítani!  (Taps a kormánypárti padsorokban.)

JAKAB PÉTER: – Államtitkár Úr!  Az a baj, hogy önökre nem lehet számítani a rendteremtésben! Önök annyira oda akarnak suhintani azoknak, akik megbolygatják Orbán Viktor korrupciós ügyeit, hogy közben meg nem suhintanak oda, ahol magyarokat lincselnek! Mondom, hogy mi a megoldás. A Jobbik azt követeli, hogy az ország valamennyi bűnügyileg fertőzött szegregátumában, ha kell, akkor a cigánytelep kellős közepén hozzanak létre rendőrőrsöket 24 órás valódi rendőri jelenléttel, és egészen addig maradjanak az egyenruhások a telepeken, amíg a törvényes rendet, a nyugalmat nem tudják helyreállítani. Anyagi megbecsülést is követelünk a rendőröknek, ami nem ott kezdődik, hogy elvesszük tőlük a túlórapénzt!

Hírdetés

– Államtitkár Úr! Már nagyon sokszor mondtuk, de most is megismétlem: fel kell állítani a határőrséget, mert az nem állapot, hogy Borsodból, Encsről meg Szabolcsból vezénylik a rendőreinket délre, magukra hagyva az itteni állampolgárokat a bűnözőkkel szemben. A határt védjék határőrök, a rendőröket pedig vezényeljék vissza oda, ahol momentán nem szír meg afgán polgárok lincselik a magyarokat, hanem olyanok, akikkel régóta együtt élünk, de régóta nem megy az együttélés. Úgyhogy, államtitkár úr, nem piszmogást várunk, hanem valódi, határozott fellépést!  (Taps a Jobbik padsoraiban.)

– Államtitkár Úr! Már nagyon sokszor mondtuk, de most is megismétlem: fel kell állítani a határőrséget, mert az nem állapot, hogy Borsodból, Encsről meg Szabolcsból vezénylik a rendőreinket délre, magukra hagyva az itteni állampolgárokat a bűnözőkkel szemben. A határt védjék határőrök, a rendőröket pedig vezényeljék vissza oda, ahol momentán nem szír meg afgán polgárok lincselik a magyarokat, hanem olyanok, akikkel régóta együtt élünk, de régóta nem megy az együttélés. Úgyhogy, államtitkár úr, nem piszmogást várunk, hanem valódi, határozott fellépést!  (Taps a Jobbik padsoraiban.)

KONTRÁT KÁROLY: – Tudja, képviselő úr, az ön és a Jobbik magatartása, a Jobbik álláspontja és a Jobbik nyilatkozatai farizeus magatartású! Amikor a rendőrség megerősítéséről van szó, amikor a rendőrség költségvetésének megnöveléséről, amikor a rendőri létszámemelésről van szó, akkor önök a parlamentben állandóan nemet mondanak. Ilyenkor meg számonkérik rajtunk azt, ha bűncselekményt követnek el.

– Képviselő Úr! Szeretném leszögezni: a magyar rendőrök Magyarország minden településén jelen vannak, együttműködnek az önkormányzatokkal, együttműködnek a polgárőrökkel, együttműködnek az egyházakkal, a karitatív szervezetekkel mindannak érdekben, hogy a biztonságot az embereknek garantálni tudjuk, és a magyar rendőrség mindenhol jelen van, mindent megtesz annak érdekében.

– Képviselő Úr! Az a tény egyébként, hogy 2010-hez viszonyítva 50 százalékkal csökkent a bűncselekmények száma, önmagáért beszél. Ön mosolyoghat, ezek a magyar kormány által meghozott intézkedéseknek, a költségvetési törvényeknek és a rendőrök hatékony fellépésének köszönhetőek. Ha önök valóban támogatni szeretnének bennünket, ha támogatni szeretnék azt, hogy rend legyen, még nagyobb rend legyen Magyarország valamennyi településén, akkor támogassák azokat a javaslatokat, amelyeket ennek érdekében nyújtunk be!  (Taps a kormánypárti padsorokban.)

A hajléktalan is ember!

KORÓZS LAJOS,  (MSZP): – Képviselőtársaim! Ma éjfélkor lépett életbe a kormány szerintem legembertelenebb intézkedése, amely a hajléktalanokat sújtotta! Számtalanszor elmondtuk itt az Országgyűlésben, amikor benyújtották az alaptörvény-módosítást, illetve benyújtották a szabálysértésről szóló jogszabálytervezeteket, hogy szociális problémákat rendészeti eszközökkel nem lehet megoldani. Ráadásul most azt látom, hogy olyan szervezeti egységeket vonnak be a hajléktalanok közterületről eltiltásába, amely szervezeteknek nem az a dolga, hogy ezekkel a szerencsétlenül járt ‑ most tegyük félre, hogy milyen okból ‑ emberekkel foglalkozzon. A rendőrségnek nem az a dolga, hogy a hajléktalanokkal foglalkozzon! A hajléktalanokkal, akik az utcán kénytelenek élni, az utcai szociális munkásoknak kell foglalkozni. Nem a mentősöknek kell és nem a közterület-felügyelőknek kell ezzel a területtel foglalkozni.

– Szeretném Tisztelt Ház figyelmét felhívni arra, hogy a kormány 2010 óta vegzálja egyébként a hajléktalanokat! Az ombudsman kétszer is visszadobta azokat az elképzeléseket, amelyeket a kormány megfogalmazott. Számtalan formája lehet annak, hogy valaki hajléktalanná válik, hogy egy adósságspirálba került bele, hogy tönkrement a házassága, vagy elveszítette a munkáját, ezt most ne firtassuk. De kérdezem miniszter urat:

– Felkészültek önök egyáltalán erre a helyzetre?

– Megnézték, hogy hány férőhely van ma Magyarországon, illetve a fővárosban?

– Megnézték, hogy ezek a férőhelyek milyen állapotban vannak itt a fővárosban és az országban?

– Megnézték azt, hogy ezek az emberek a személyes holmijaikat hol tudják tárolni és hol tudják biztonságban tudni?

– Megnézték azt, hogy ezek az emberek a személyes holmijaikat hol tudják tárolni és hol tudják biztonságban tudni?

GULYÁS GERGELY,  (Miniszterelnökséget vezető miniszter): – Képviselő Úr! A kormány és az illetékes minisztérium, ami egyébként nem a miniszterelnök és természetesen nem is a Miniszterelnökség, maximálisan felkészült arra, hogy az alkotmány-, illetve jogszabály-módosítások folytán előállt, szerintünk egyébként kívánatos helyzetet megfelelően és humánusan tudja kezelni. A helyzet az, hogy több mint 19 ezer férőhely áll a téli krízis idején rendelkezésre. Ismereteink szerint ez elegendő valamennyi hajléktalan számára, tehát nem állhat elő olyan helyzet, hogy valakinek ne legyen éjszakai melegedőre, szállásra, ágyra lehetősége.

– Képviselő Úr! Mi nem tekintjük alapvető emberi jognak, hogy valaki életvitelszerűen közterületen tartózkodjon. Mi úgy gondoljuk, hogy ha az emberi méltóságot védjük, az sem azonos azzal, hogy mindenkinek meg kell engedni, hogy aluljáróban, közterületen, adott esetben a belváros közepén feküdjön. Ha valaki megnézi azokat az adatokat, hogy egyébként mennyien vesztették életüket egy hideg tél alatt azokban az években, amikor ilyen szabályozás nem volt, és hogyan mérséklődött ez azt követően addig, amíg az Alkotmánybíróság nem szüntette meg a korábbi szabályozást, akkor azt fogja látni, hogy önmagában, ha csak az életvédelem szempontjából közelítünk, akkor is ez a helyes szabályozás.

– Képviselő Úr!  Szerintem egyfelől az helyes, ha a rend a fővárosban és a többi nagyobb városban is biztosított. Nem igaz az, hogy az emberi méltóság része az, hogy valaki közterületen, a földön, a legnagyobb piszokban fetrenghessen, ugyanakkor az államnak van olyan kötelessége, hogy ezeknek az embereknek tisztességes ellátást biztosítson. Felkészült a kormány erre, az illetékes minisztérium mindent megtett ennek érdekében, és úgy gondolom, hogy mindazoknak az embereknek az érdekében szükséges ez a beavatkozás, akik az életüket a téli hónapokban is a hidegben szeretnék élni, de egyébként a közrend fenntartása érdekében is szükséges intézkedni.  (Taps a kormánypártok soraiból.)

– Képviselő Úr!  Szerintem egyfelől az helyes, ha a rend a fővárosban és a többi nagyobb városban is biztosított. Nem igaz az, hogy az emberi méltóság része az, hogy valaki közterületen, a földön, a legnagyobb piszokban fetrenghessen, ugyanakkor az államnak van olyan kötelessége, hogy ezeknek az embereknek tisztességes ellátást biztosítson. Felkészült a kormány erre, az illetékes minisztérium mindent megtett ennek érdekében, és úgy gondolom, hogy mindazoknak az embereknek az érdekében szükséges ez a beavatkozás, akik az életüket a téli hónapokban is a hidegben szeretnék élni, de egyébként a közrend fenntartása érdekében is szükséges intézkedni.  (Taps a kormánypártok soraiból.)

KORÓZS LAJOS: – Miniszter Úr!  Senki nem állította azt, hogy az az ildomos, hogy ezek az emberek így kénytelenek élni! Senki nem úgy születik ebben az országban, hogy szeretne hajléktalan lenni, senkinek nem az az életcélja, hogy majd egyszer, mikor felnövök, akkor hajléktalan leszek. Hanem arra kéne intézkedéseket hozni, hogy valakik ne váljanak hajléktalanná, és ezeket az intézkedéseket nem tette meg a kormány! Nem, mert ha ezeket az intézkedéseket idehozta volna, akkor minden ellenzéki frakció ezt támogatja. Ha a lakhatást biztosítják, ha albérleti támogatást adnak, ha külső férőhelyeket finanszíroznak, akkor minden további nélkül támogattuk volna. De nem ezt hozták ide! Nem ezt hozták ide, miniszter úr!

– Miniszter Úr!  Futószalagon állítja elő a kormány a hajléktalanokat. Naponta 20-25 családot lakoltatnak ki! Több mint 1300 családot lakoltattak ki május 1-je óta! Ezen túlmenően 120 ezer családdal szemben van eljárás ismerte be a Magyar Nemzeti Bank helyettes elnöke is. Tehát itt a holnapi nap folyamán többen lesznek hajléktalanok, mint ahányan tegnapelőtt voltak, az intézkedések ellenére. Ez nyilvánvalóan látszik!   (Taps az MSZP soraiból.)

– Miniszter Úr!  Futószalagon állítja elő a kormány a hajléktalanokat. Naponta 20-25 családot lakoltatnak ki! Több mint 1300 családot lakoltattak ki május 1-je óta! Ezen túlmenően 120 ezer családdal szemben van eljárás ismerte be a Magyar Nemzeti Bank helyettes elnöke is. Tehát itt a holnapi nap folyamán többen lesznek hajléktalanok, mint ahányan tegnapelőtt voltak, az intézkedések ellenére. Ez nyilvánvalóan látszik!   (Taps az MSZP soraiból.)

GULYÁS GERGELY: – Képviselő Úr! Mi nem azok vagyunk, akik a devizahiteles problémát előidézték, amelynek következtében még ma is van néhány ilyen eljárás. Mi azok vagyunk, akik ‑ ahol lehetett ‑ erre megoldást nyújtottunk. Mi vagyunk azok is, akik kilakoltatási moratóriumot vezettünk be a téli hónapokra, éppen ezért ez a probléma legalább a téli hónapokban nem áll fenn.

– Még egyszer szeretném hangsúlyozni: a kormány arról gondoskodott, hogy mindenkinek lehessen fedett helyen, normális fűtés mellett, normális hőfokban éjszakai szállása. Miután ez biztosított, úgy gondoljuk, hogy ez szolgálja mindenkinek az érdekét, a fővárosban élők életét, a megyei jogú városban élők életét, akiket ez a probléma érint, de még azoknak az érdekét is, akik egyébként a közterületen való életvitelszerű tartózkodást választották, illetve erre kényszerültek.

– Képviselő Úr! Persze vannak, akik a fővárosba jönnek esetleg megélhetés vagy munkavállalás miatt, és valahol máshol lakásuk is van, tehát a kérdés összetettebb, de az ő érdeküket is az szolgálja, hogy az éjszakát ne a szabadban töltsék, és lehetőleg ne a közterületen tartózkodjanak. Szerintem ez a szabályozás helyes, humánus, emberséges, és az itt élők érdekeit is szolgálja!  (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Hazudott-e az Államadósság Kezelő Központ?

VARJU LÁSZLÓ, (DK): – Államtitkár Úr! Véget ért egy álom? ‑ tehetnénk fel ezt a kérdést, mert az elmúlt időszakban lezárult az önök betelepítési programja Magyarországra: 6621 személyt sikerült ide betelepíteni, velük együtt érkezett 18 585 ember, így összesen látjuk azt, hogy önöknek ez milyen eredménnyel járt.

– Hogy mégsem világos, pontosan mi történt, az azért van, mert minap egy szakmai konferencián kiperelt iratok alapján megállapítva legalább 30 milliárd forintot bukott az ország, buktak az adófizető állampolgárok ezen a kötvényprogramon. Semmi nem indokolta, hogy ezt igénybe kelljen venni, ráadásul eközben még 60 milliárd forint kárt is okoztak! De ezt még lehet fokozni azzal, hogy mindezt azért csinálták, mert jól fizető haveri kör környezetét sikerült ezzel kialakítani.

– Mi is történt ebben az időszakban? Offshore cégekkel kötött szerződést a Gazdasági bizottság Rogán Antal vezetésével, kijelölt cégekkel, és ők azok, akik közreműködtek abban, hogy 30 év körüli, kisportolt testalkatú iráni, szír, arab, kínai, orosz, befektetőnek nevezett embereket telepítettek be ebbe az országba. 29 ezer eurót kerestek egyébként ezeken az embereken. Ez az a kérdés, ami után fel kell tenni, hogy lehet az, hogy önök nem hajlandók ezzel elszámolni, és az Államadósság Kezelő eközben azt igazolja, azt a közleményt teszi közzé, hogy 3 milliárd forint volt az ország nyeresége ezen.

– Államtitkár Úr! Elfogadhatatlan az a helyzet, hogy önök itt azt állítják hogy minden szép, minden jó, a papírok pedig egészen másról tanúskodnak! Mondjanak végre igazat!

– Miért hazudott Varga Mihály nemzetgazdasági miniszteren keresztül az Államadósság Kezelő Központ is?

– Miért hazudott Varga Mihály nemzetgazdasági miniszteren keresztül az Államadósság Kezelő Központ is?

TÁLLAI ANDRÁS,  (pénzügyminisztériumi államtitkár): – Képviselő Úr! Ha ön is megismeri a valóságot, akkor nem fog ilyen valótlanságokat állítani. Nézzük a tényeket! A 2012-2016 közötti időszakban Magyarországnak komoly finanszírozási nehézségei voltak éppen az önök miniszterelnökének és az önök kormányának a döntése jóvoltából, akik a 2008-as válság idején, hogy az ország ne menjen csődbe, felvették a méregdrága IMF-hiteleket, amelyeknek nemcsak magas kamatköltsége volt, hanem még politikai befolyást is szerzett volna az országban Soros György. A kormányváltás után szembe kellett ezzel nézni, és bizony el kellett kezdeni törleszteni és finanszírozni. Ez a visszatörlesztés történik egyrészt a lakosság részére értékesített devizakötvényekből, másrészt az ön által említett letelepedési kötvényből.

– Képviselő Úr! A 2013. májusi törlesztéskor például az IMF-hitel kamata meghaladta a 4 százalékot, míg az ön által ostorozott letelepedési magyar államkötvény akkori éves kamata pedig 2,53 százalék volt. Önnek, ha tetszik, ha nem, a magyar állam 2013-2017 között összesen 1,84 milliárd euró névértékben bocsátott ki letelepedési magyar államkötvényt. Ha ennek a költségét összehasonlítjuk az ehhez hasonló Prémium Euró magyar állampapír kamatával, akkor azt láthatjuk, hogy 2013-2017 között 9,6 millió eurót, közel 3 milliárd forintot takarított meg a magyar állam. A Prémium Euró magyar állampapír esetén van jutalékfizetés, 1 százalék, míg a letelepedési kötvény esetén nem terheli az államkasszát  jutalékfizetési kötelezettség. Ezek a tények, kérem elfogadni!   (Taps a Fidesz soraiból.)

– Képviselő Úr! A 2013. májusi törlesztéskor például az IMF-hitel kamata meghaladta a 4 százalékot, míg az ön által ostorozott letelepedési magyar államkötvény akkori éves kamata pedig 2,53 százalék volt. Önnek, ha tetszik, ha nem, a magyar állam 2013-2017 között összesen 1,84 milliárd euró névértékben bocsátott ki letelepedési magyar államkötvényt. Ha ennek a költségét összehasonlítjuk az ehhez hasonló Prémium Euró magyar állampapír kamatával, akkor azt láthatjuk, hogy 2013-2017 között 9,6 millió eurót, közel 3 milliárd forintot takarított meg a magyar állam. A Prémium Euró magyar állampapír esetén van jutalékfizetés, 1 százalék, míg a letelepedési kötvény esetén nem terheli az államkasszát  jutalékfizetési kötelezettség. Ezek a tények, kérem elfogadni!   (Taps a Fidesz soraiból.)

VARJU LÁSZLÓ: – Államtitkár Úr! Az önök által elmondott tényeket elmondhatták volna a Költségvetési bizottság előtt, de nem volt bátorságuk odajönni, mert egyébként ez, amit ön mond, elferdítése a tényeknek! Nem igaz, amit mond! Tehát ha van bátorságuk, jöjjenek oda, és ne két percben akarják mindezt megvitatni!

– A helyzet világos: ráfizetéses volt az önök betelepítési programja!  (Közbeszólások a DK soraiból: Így van!)  Erre semmi szükség nem volt! Letelepedési engedélyt adtak emberek tízezreinek ide, közpénzt juttattak offshore cégekhez, pénzmosás gyanújába keveredtek, és amúgy egyébként nemzetbiztonsági kockázatot okoztak! Ez az, amit önök elvégeztek!. Hogy mondjak önöknek egy konkrét példát: Újpesten az az álom, amit önök itt kitaláltak, azzal folytatódik, hogy egy arab, szaúdi cég az ide betelepített embereknek arab nyelvű honlapon keresztül épít és ajánlott lakásokat azért, hogy egyébként az önök barátai itt építkezhessenek és ide jöjjenek be!

– Államtitkár Úr! Önök így folytatják azt az álmot, amivel ide betelepítenek embereket!  (Sneider Tamás: A magyarokat pedig elüldözik! ‑ Taps a DK soraiban.)

– Államtitkár Úr! Önök így folytatják azt az álmot, amivel ide betelepítenek embereket!  (Sneider Tamás: A magyarokat pedig elüldözik! ‑ Taps a DK soraiban.)

TÁLLAI ANDRÁS: – Képviselő Úr! Én egy törvénnyel válaszolnék: a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény szerint az Országgyűlés Gazdasági bizottsága a törvényben meghatározott alkalmassági kritériumnak megfelelően átlátható és ellenőrizhető módon hagyja jóvá a szerződéskötést, és ez így is történt. Ami pedig a személyeket illeti, azt pedig a Belügyminisztérium ellenőrizte, erről a Belügyminisztérium már többször nyilatkozott.

– Képviselő Úr! Amire ön hivatkozik, számokra, hogy itt mennyi kára keletkezett az államnak, egy Romhányi Balázs nevű ember készítette ezt a tanulmányt. Romhányi Balázs az IMF-nél is dolgozott.  (Közbeszólások és moraj a Jobbik soraiból: Soros! Soros! ‑ Zaj. ‑ Az elnök csenget.) Romhányi Balázs arról híres, hogy a tanulmányait nem a közgazdasági megközelítés, hanem a politikai megközelítés jellemzi. Romhányi Balázs egyébként a Közép-Európai Egyetem, a CEU tanára.  (Derültség és moraj az ellenzéki pártok soraiból. ‑ Közbeszólások a Jobbik soraiból, köztük: Jó ügynök! Ügynök! ‑  Szörnyű! ‑ Taps a kormánypártok soraiból.)


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »