Így látta a brüsszeli terrort a nemzetközi sajtó

Szinte egyöntetűen a terrorizmus elleni fellépés fokozását sürgette a nemzetközi sajtó szerdán, a brüsszeli terrortámadások másnapján.

A brit The Daily Telegraph megállapította: nehéz meghatározni, hogy pontosan mikor kezdődtek a nyugati célpontok elleni iszlamista terrorcselekmények – lehet, hogy 1995-ben a párizsi metróban elkövetett robbantásos merényletekkel, lehet, hogy 1998-ban, az Egyesült Államok kenyai és tanzániai nagykövetségei elleni támadásokkal –, de az bizonyos, hogy ez a háború már jóval hosszabb ideje tart, mint a két világháború együtt. A tekintélyes konzervatív napilap szerint ráadásul a brüsszeli támadás ismét arra hívja fel a figyelmet, hogy ennek a háborúnak még nincs is látótávolságban a vége.

Megoldani Szíriát

Most a legsürgetőbb feladat valamilyen megoldást találni „Szíria agóniájára”, mivel a szíriai háború teremtette meg a dzsihadisták számára a fizikai mozgásteret és egy olyan ügyet, amellyel félrevezetett muszlim fiatalokat lehet mozgósítani – fogalmaz a Telegraph.

Az Európai Unió szempontjából a tanulság az, hogy egy olyan szervezetben, amelynek tagjai osztoznak a biztonságért viselt felelősségben, egy tagállam gyengesége mindenkinek aggodalomforrás. Egyértelmű, hogy a szélsőségességre adott belga válaszlépések hatékonyságát javítani kell – áll a cikkben.

Óvakodni kell ugyanakkor az olyan következtetésektől, amelyek szerint a brüsszeli merénylet megingathatatlan érvként szolgál akár a brit EU-tagság feladása, akár megőrzése mellett, mivel a szomszédos országok biztonsági problémái Nagy-Britanniát is érintik, akár EU-tag, akár nem – írta a brit lap.

FAZ: Nincs teljes védelem

A Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív német lap szerint igen nyugtalanító a „nagyvárosainkban dühöngő terror hálózatainak” kiterjedtsége és mozgósíthatósága, amelynek láttán nem fatalizmus azt mondani, hogy nincs teljes védelem a terror ellen. Ugyanakkor nem szabad elfogadni, hogy a terrorizmus jelenléte az „új normalitás” a nyugati világban. A biztonsági szervek munkáját nemzetközileg a lehető legszorosabban össze kell hangolni, és erősebb megfigyelés alá kell vonni azokat a társadalmi közegeket, amelyekben kialakul az iszlamista terrorizmus, „a terrorizmus milíciáit pedig meg kell semmisíteni, különben újra és újra elhozzák a terrort Európa szívébe”.

A globalizáció gyermeke

A szintén konzervatív Die Welt kiemelte: a rendőrség „dilettantizmusa” fölötti felháborodásnak éppen olyan nagynak kellene lennie, mint amennyire „civilizált és rettenthetetlen az európaiak reakciója a terrorra”. A „modern terror a globalizáció gyermeke”, az elkövetők a legmodernebb kommunikációs technológiákat használják globális hálózataik kiépítésére, a „rendőrségnek és a titkosszolgálatoknak pedig tükrözniük kell ezeket a struktúrákat”.

A liberális Der Tagesspiegel szerint a terroristák éket akarnak verni az Európában élő muzulmánok és nem muzulmán környezetük közé. A támadásoknak az a céljuk, hogy elmélyítsék a bizalmatlanságot, és felgyorsítsák az elidegenedést. Amint a többségi társadalom védekező reflexei veszélyként érzékelnek mindent, ami muzulmán – így a mecseteket, a fejkendőket, az étkezési előírásokat is –, a terroristák elérik céljukat. Az „önmagát beteljesítő jóslat spirálját meg kell állítani” – írta a német lap.

A franciák összefognának mindenkivel

A francia lapok fő témája a terrorizmus elleni európai összefogás, a szolidaritás sürgetése volt a brüsszeli robbantások kapcsán. A tavaly november 13-i párizsi merényletekre utalva a Libération azt írta, „a belgák friss fájdalmát mi is teljesen átérezzük”. A vezető gazdasági napilap, a Les Echos úgy fogalmazott, „ma mindannyian brüsszeliek vagyunk”, míg több regionális lap is vértestvéreknek nevezte Párizst és Brüsszelt.

Valamennyi lap a merényletek és a terrorizmus elleni küzdelem európai vonatkozásaira hívta fel a figyelmet. A Les Echos szerint „Európát támadták meg, s mostantól Franciaország kevésbé lesz egyedül a terrorizmussal szemben”. A konzervatív Le Figaro szerint Európának az ellenséggel szemben olyan erőként kell fellépnie, amely egyszerre lecsap és védelmez. „A határellenőrzés, az iszlamista fészkek felszámolása, a rendőri együttműködés a kötelező alapszolgáltatás” – hangsúlyozta a lap.

A Le Parisien című fővárosi lap arra emlékeztetett, hogy Európa szívét érte támadás, és elsősorban Európának kell az állampolgárait megvédenie, mégpedig a tagállamok közötti valódi terrorellenes együttműködéssel.

Die Presse: Mindenki célpont

Európa még veszélyesebb, mint eddig volt – olvasható az osztrák Die Presse véleménycikkében. A szerző szerint a merényletekhez már nem kell olyan sok logisztika, mint korábban, a terroristák már nem repülőgépet térítenek el, „csupán” robbanóanyagot hagynak ott kávézókban vagy koncerttermekben. A szélsőségesek borzalmas üzenete, hogy mindenki célponttá válhat, szürke nem létezik, csak fekete és fehér – írja a szerző, aki szerint az Iszlám Állam terrorszervezet célja, hogy a többségben lévő keresztény lakosokat szembeállítsa az Európában élő muszlimokkal, „apokaliptikus harc” alakuljon ki köztük. Figyelni kell arra, hogy a fiatalok ne csatlakozhassanak a szélsőséges szervezetekhez – olvasható a kommentárban.

Brüsszel Európa fővárosa, ezért a támadások Európa szívébe hatoltak – írta a Der Standard című osztrák lap szerzője. A hatóságok tehetetlenségét mutatja, hogy egy ilyen merényletsorozat megtörténhetett, hiszen már a novemberi párizsi merényletet sem tudták megakadályozni – vélekedett a szerző, akinek következtetése szerint a párizsi és a brüsszeli merényletek üzenete, hogy senki nincs biztonságban. A terroristák meg akarják változtatni Európát, meg akarják osztani a társadalmat, az iszlám ellenségképpé válik, a muszlim emberek általános gyanú alá kerülnek, és minél nagyobb a félelem az iszlámtól, annál nagyobb lesz a diszkrimináció és a kirekesztés.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »