Ritkán hallható, különutas véleményt fogalmazott meg az egyik NATO-tagállam államfője. Zoran Milanovic, a horvát állam elnöke leszögezte, amennyiben háború törne ki Ukrajna és Oroszország között, Horvátország minden katonáját hazahívja a közelben állomásozó NATO-kontingensekből.
Zoran Milanovic leszögezte, szerinte az Egyesült Államoknak köszönhető a helyzet eszkalálódása, Horvátország pedig szeretne kimaradni a konfliktusból, hiszen ahhoz semmi közük. Milanovic egy tévéműsorban azt mondta
(…)beszámolókat láttam arról, hogy a NATO – nem önálló államok, nem az USA – a NATO növeli a jelenlétét a térségben (…). A horvát államnak ehhez semmi köze, nem is lesz hozzá semmi köze. Ezt garantálom!
Hozátette:
Nem csak, hogy nem küldjük oda a hadsereget, egy eszkaláció esetén a horvát katonákat mind egy szálig visszahívjuk onnan. (…) Ennek semmi köze Ukrajnához vagy Oroszországhoz, ennek az amerikai belpolitika folyamataihoz van köze, Joe Biden kormányához, amelyet én is támogattam.
Horvátországnak 2020 óta állomásoznak csapatai a térségben. Horvát katonák szolgálnak például Lengyelországban egy összevont NATO-akció keretében. Milanovic hozzátette, szerinte Ukrajnának nincs is keresnivalója az Európai Unióban.
A horvát elnök nyilatkozata éles kontrasztban van a szlovák állam álláspontjával. Jaroslav Naď védelmi miniszter és Ivan Korčok külügyi tárcavezető éppen ma tartott sajtótájékoztatón, amelyen teljes lojalitásukról biztosították a NATO-t.
Az északatlanti együttműködés még hétfőn jelentette be, tagállami hajókat és repülőgépeket vonnak össze Kelet-Európában és a Földközi-, illetve Fekete-tengeren, reagálva az „egyre erősödő orosz csapatösszevonásra”. A spanyolok például a Fekete-tenger bulgáriai partvidékére küldenék hajóikat, a francia állam pedig jelezte, évszázados barátságukat megerősítendő, szívesen állomásoztatna Romániában egy sajtókontingenst.
Érdemes leszögezni, hogy Milanovic nyilatkozatát az RT.com szemlézte először. Ez abból a szempontból egyáltalán nem mellékes, hogy az RT ezer szállal kötődik az orosz kormányhoz, így a cikket a konfliktus körül kialakult sajtóháború részének kell tekinteni. Arról sem szabad azonban megfeledkeznünk, hogy az amerikaiak is élnek hasonlóval. Figyeljük csak meg, hogy az elmúlt hetekben a magyar és a szlovák liberális sajtóban hány olyan írás jelent meg, amely az ukrán nép önvédelmi törekvéseit és a NATO, illetve az USA lépéseinek jogosságát hangsúlyozta. Az is jellemző, hogy Jaroslav Naď honvédelmi miniszter a sajtótájékoztatón egy félmondattal arra utalt, aki bírálni meri a küszöbön álló amerikai-szlovák védelmi együttműködést, az tulajdonképpen külföldi zsoldban áll. Naď ugyanis egy Fico-nyilatkozat kapcsán azt mondta, „azt nem Szlovákiában fogalmazták”. E sorok írója, függetlenül az ukrán helyzettől, nem tartja ördögtől valónak a DCA-t), ugyanakkor az orosz-ukrán konfliktus körüli sajtó- és nyilatkozatháború mellett nem lehet elmenni szó nélkül. A horvát elnök nyilatkozata most egy újabb lépés az információs küzdelemben.
Érdekes kérdés az is, a 2020-ban megválasztott szocdem Milanovicnak köztársasági elnökként valójában mennyi beleszólása van abba, hogy éppen hol állomásoznak egy-egy NATO-hadművelet keretében horvát katonák. A horvát kormányt jelenleg egy jobbközép párt, a HDZ vezeti, Andrej Plenkovic kormányfővel az élen, bár többségük igen ingatag. A 151 fős törvényhozásban, külső támogatókkal együtt (a nemzeti kisebbségeknek járó mandátumot birtokló képviselők a kormányt támogatják), 76 képviselőjük van. Ez elég ingatag, másrészről ugyanakkor Milanovicnak nincs túl sok jogköre, nincs végrehajtó hatalma, ahogy mondjuk a francia vagy az amerikai elnöknek. Bár Horvátországban sokáig hagyományosan erős volt a köztársasági elnöki pozíció, a balkáni háborúk végével ez megszűnt, a kilencvenes évek végén átszervezték a köztársaságot, ma az elnöknek szinte minimális beleszólása van a napi politikába,
jogilag ő a fegyveres erők főparancsnoka.
Egyelőre nem tudni, milyen következményekkel járna, ha az elnök, szemben a kormány akaratával úgy döntene, hazahívja állomáshelyeiről a horvát katonákat. Arról nem is beszélve, hogy a NATO Horvátországgal kötött szerződései erre lehetőséget nyújtanak-e egyáltalán. Az mindenesetre biztosra vehető, Andrzej Duda lengyel elnök nyilatkozata arról ,hogy a NATO-tagországok egységesen kiállnak Ukrajna mellett sokkal inkább vágyvezérelt gondolat, semmint a nyers valóság. A NATO-ban is sokan vannak, akik nem akarnak meghalni Ukrajnáért!
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
