Így fogy el és cserélődik muszlimra Európa őslakossága

Lakossága kivándorlása a görögöket és a balti államokat sújtotta leginkább tavaly – derül ki az Eurostat friss adataiból. Az unió legtöbb országában nőtt a népesség, de persze ehhez jelentősen hozzájárult a több mint 1 millió illegális bevándorló érkezése is. Kevés ország tudta volna növelni lélekszámát a már eleve ott élők születési és halálozási aránya alapján, Németország népessége például majdnem 200 ezerrel csökkent volna a migrációs válság nélkül.

Kontinensünk népesedési folyamataiban a 2015-ös év vízválasztó volt. Az EU-s országokban tavaly – 1961 óta először – természetes fogyás tapasztalható a teljes népességen belül, tehát összességében a halálozások aránya elsőként volt magasabb a születések arányánál. (55 évnél régebbi, teljes körű adatok nem állnak az uniós statisztikai hivatal rendelkezésére.)

Ezzel együtt azonban az unió lakossága mégis 1,8 millió emberrel gyarapodott egy év alatt, így körülbelül 510,1 millió főt tett ki 2016. január elsején. Ez a népességnövekedés a korábbiaknál erősebb migrációs hullámnak "köszönhető", amely – meglepő időbeli egybeeséssel – kompenzálni tudta a népesség egyre inkább krónikus elöregedését. A népességnövekedés azonban még mindig mérsékeltnek mondható: a 2005-16-os periódus során az EU-országok lakossága átlagosan 1,5 millió fővel gyarapodott, miközben az 1960-as években 3,3 milliós népszaporulat volt az évi átlag. (És valószínűsíthetően az is jobbára a munkamániás muszlimok részéről – a szerk.)

A nettó migráció az 1980-as évek közepe óta növekszik jelentősen a tagállamokban, miközben csökken az élveszületések száma, és nő a halálozási arány. Az EU 28 országának körében tehát nagymértékben a migrációs folyamatoktól függ az, hogy a teljes népesség csökkenést vagy növekedést mutat-e – összegez az Eurostat, amit a napi.hu szemlézett.

Magyarország a legsúlyosabban érintett országok között

A népességi változások ugyanakkor egyenlőtlenséget tükröztek a tagállamok között: 17 országban növekedett a lakosság, 11 államban pedig csökkent. A népesség növekedése – sorban – Luxemburgban, Ausztriában, Németországban, Máltán és Svédországban volt a legjelentősebb átlagosan, miközben Litvániában, Lettországban és Horvátországban volt arányaiban a legnagyobb a népességfogyás.

A népesség természetes változása alapján (születési/halálozási arány) Írországban, Luxemburgban és Cipruson növekedett a legjelentősebben a lakosság. Ezzel szemben az elöregedés okozta fogyatkozás Bulgáriában, Magyarországon (az elképesztő cigány szaporulat ellenére – a szerk.), Romániában és Horvátországban volt a legsúlyosabb.

A bevándorlásnak köszönhetően arányaiban Luxemburg, Ausztria és Németország lakossága gyarapodott a legnagyobb mértékben, miközben a kivándorlás Litvánia, Lettország és Görögország népességét apasztotta a legjobban.

Összességében egy-egy ország népességének abszolút mértékű fogyását két fő trend határozza meg. Az elöregedés miatt zsugorodott például a lengyel, a magyar, a román és a portugál lakosság, miközben elsősorban a kivándorlás miatt lettek kevesebben a görögök, a spanyolok, a litvánok és a horvátok.

A részletes adatokból kiderül, hogy tavaly Olaszországból "tűnt el" a legtöbb ember: a 2015 elején még 60,7 milliós lakosság átlagosan mintegy 130 ezer fővel csappant meg az év végére. Az olaszoknál nagyon jelentős, mintegy 162 ezer fős volt a természetes fogyás, miközben a nettó migráció mindössze 31,7 ezer fővel növelte a népességet

Még az ág is húzza az ez év elején 19,76 milliós Romániát, ahol összesen 110 ezerrel lettek kevesebben tavaly. A románok az elöregedés miatt 75,7 ezer fővel fogyatkoztak, miközben a migrációs mérleg is 35 ezer fős mínuszt tükrözött.

Egyre gyorsabban folyik a 10,8 milliós Görögország kiürülése is, ahol közel 65 ezer fővel fogyatkozott a lakosság: 29 ezer fős természetes fogyás mellett 35,5 ezer fős mínuszban volt a migrációs mérleg.

Magyarország e tekintetben nem mutat kiugró számokat: 2015-ben "csak" 25 ezer fővel lettünk kevesebben. A teljes átlag egyik összetevője a születés/halálozás arányszám alapján 39,4 ezer fővel zsugorodott a népesség, miközben 14,4 ezer fős volt a nettó migráció.

Az EU-ban a legjelentősebb, 1,15 millió főnyi nettó migráció Németországban volt, amelynek egyébként már meglévő lakossága 187 ezer fővel csökkent az elöregedés miatt. Az egyenleg, az újonnan érkezőknek köszönhetően pozitív – német népesség így összességében 964 ezer fővel 82,16 milliósra duzzadt 2016 januárjára.

Ezzel a németek jelentősen elhúztak Nagy-Britannia mellett, ahol "mindössze" 400 ezer fős volt a nettó migráció. A briteknél azonban még mindig, természetes módon is növekszik a népesség (a már ott lévő, nagy arányú muszlim népesség miatt – a szerk.): a születés/halálozás arány alapján a szigetország 174,4 ezer fővel sokasodott.

A két nagy befogadóhoz képest immár feltűnően kevés bevándorló érkezett Franciaországba, ahol a nettó migráció 45,8 ezer főt tett ki. Ám a természetes növekedésnek köszönhetően a "franciák" összesen 246,5 ezer fővel gyarapodtak. 

(Pr7 – Napi.hu – Eurostat nyomán)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »