Idén kétszáz éves a Székesfehérvári Református Egyházközség

Ünnepi, hálaadó istentisztelettel kezdődött vasárnap a Székesfehérvári Református Egyházközség jubileumi éve. Az első helyi református gyülekezet megalakulásának évfordulója alkalmából egész éves programsorozattal, a többi között koncertekkel, kiállításokkal, előadás-sorozattal készülnek.

A Széchenyi úti templomban tartott ünnepi istentiszteleten Imre Bálint mezőföldi esperes hirdette az Igét. Elmondta, hogy 2024 az élő Ige éve a református egyházban, ennek egyik sarkalatos erősítője az, hogy kétszáz éve megtartotta az Úr a székesfehérvári gyülekezetet – számolt be Székesfehérvár honlapja.

Brunner Vilmos lelkipásztor a jubileumi év kezdetén háláját fejezte ki azért, amiért Isten megőrizte népét és megtartotta a reformátusságot, amely számában és hitében is erősödött az elmúlt évszázadokban.

Szfvar ref. gyulekezet (f.Cser-Paklovics András Fcaebook-oldala)

Fotó: Cser-Paklovics András Facebook-oldala

Berze János református lelkész úgy fogalmazott: ha ünnepeltet keresünk, az a Széchenyi utcai anyaegyházközség, hiszen ott kezdődött minden 1824-ben. – Innen szerveződött a maroshegyi imaház közössége, később pedig a Budai úti egyházközség alapjai is innen indultak. A mai kontextust nézve pedig hálával tartozunk azért is, hogy az ökumené szellemében szeretetben vagyunk együtt a római katolikus egyházzal és a testvéregyházakkal. Nincs versengés, hanem együtt, szeretetben próbáljuk megvalósítani Isten országát – fejtette ki a lelkész.

Cser-Palkovics András polgármester az ünnepségen kiemelte, hogy olyan kétszáz évről van szó, amely idő alatt a közösség folyamatosan fejlődött, növekedett és értékeivel hozzájárult a város fejlődéséhez.

A Székesfehérvári Református Egyházközség egész éves rendezvénysorozattal ad hálát azért, hogy két évszázaddal ezelőtt elkezdődhetett a gyülekezeti élet a városban is.

1824-ben alakult meg az első református gyülekezet Székesfehérváron. Reformátusok már a török korban éltek a városban, Fehérvár 1688. évi visszafoglalása után azonban a hatóságok nem engedélyezték az egyházalapítást. 1824. január 11-én alakulhatott meg a fehérvári eklézsia. A templomot 1837-ben szentelték fel. 1950-ben megépült a maroshegyi imaház, majd 1999-ben megkezdte működését az egyházközség új intézménye, az Olajfa Református Óvoda. 2001-ben szentelték fel az új Budai úti templomot, majd 2002-ben megkezdték a tanítást a Talentum Református Általános Iskolában.