Idén 33,3 milliárd forintba kerül nekünk Rogán és Habony nagy biznisze

Idén 33,3 milliárd forintba kerül nekünk Rogán és Habony nagy biznisze

2013-tól lehetett Magyarországon is letelepedési kötvényt jegyezni. A kötvényárusításra az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága adhatott engedélyt, ennek elnöke pedig Rogán Antal volt. Később az is kiderült, a kötvények árusítására (valójában lejegyzésére) jogosult, jellemzően offshore cégek valamilyen úton-módon köthetők a Rogán–Habony-érdekkörhöz.

A konstrukció úgy működik, hogy kötvényárusító cégek jegyzik le a kötvényt, mely egy úgynevezett diszkont állampapír. Kezdetben 250, majd 270 ezer euró kifizetésével jutottak hozzá az 5 éves, fix kamatozású (2 százalék) értékpapírhoz, így – a kamatos kamat szabályai szerint – lejáratkor nekünk, adófizetőknek pont a 300 ezer euró névértéket kell visszafizetnünk. Vagyis a Fidesz-közeli kötvénycégnél köt ki a 30 ezer eurós kamat. Emellett a cégek papíronként 45-60 ezer eurós szolgáltatási díjat is kifizettettek az arab, orosz, kínai stb. ügyfelekkel.

Bár elvileg a kérvényező külföldi állampolgároknak több hazai nemzetbiztonsági szolgálat átvilágításán is át kell esniük, épp a Direkt36 mai cikke bizonyította, hogy igenis van biztonsági rés a pajzson.

Lapunk szerette volna megtudni, hogy idén mekkora összeg terheli a költségvetést és így a magyar adófizetőket a lejáró kötvények visszafizetése miatt. Ezért közérdekű adatigényléssel fordultunk az Államadósság Kezelő Központhoz, aki a 15 napos határidő lejárta előtt 1 nappal közölte, az adatszolgáltatás határidejét 15 nappal meghosszabbítják.

A G7 azonban kiszámolta: az első évben 430 darab kötvényt adtak el, melyek egységesen 2018. december 20-án járnak le. Ez azt jelenti, hogy idén 107,5 millió eurót, vagyis 33,3 milliárd forintot kell kifizetünk az offshore hátterű kötvénycégeknek. Ebből a kamat 12,8 millió forint, vagyis 4 milliárd forint, amennyivel az adófizetők „megajándékozták” Rogán és Habony barátait.

A kamatszintek változása miatt azonban a kötvénybiznisz egyértelműen bukó a magyar államnak. A szabályozás kimondja, hogy bárhogy is alakul a piaci környezet, legalább 2 százalék hozamot fizetni kell a papírokra. Az első másfél évben olyan kamatok voltak a piacon, hogy az a magyaroknak 40 milliárd forint megtakarítást eredményezett, ám ezt követően zuhantak a hozamok, és jóval olcsóbb (alacsonyabb kamatozású) másodpiaci forrásokkal is finanszírozható lett volna az állam működése. Ekkor egy 60 milliárdos felesleges mínuszt keletkezetett a letelepedési kötvények biznisze.

A mérleg tehát összességében 20 milliárd forint mínusz, amihez hozzávehetjük, hogy a 2013 és 2017 között eladott 6585 kötvény, plusz a családegyesítések miatt nagyságrendileg 20 ezer „gazdag migránst” telepítettek be Orbán Viktorék. A kötvénycégek viszont a G7 számításai szerint papíronként 23-27 millió, összesen kb. 150 milliárd forint bevételt könyvelhettek el.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »