Ideiglenes menekülttáborokba költöztetik a hazatérni szándékozó rohingjákat

Ideiglenes menekülttáborokban helyezik el a Bangladesből Mianmarba önkéntesen visszatérő rohingja menekülteket – jelentette be szombaton Abdul Haszan Mahmud Ali bangladesi külügyminiszter.

Mianmar és Banglades csütörtökön előzetes megállapodást kötött arról, hogy két hónapon belül megkezdődhet a menekültek hazatérése.

A tárcavezető szerint egy meghatározott időre rögtönzött szálláshelyeken helyezik majd el Mianmarban a muzulmán kisebbség tagjait. “A legtöbb házat felégették. Hol tudnának élni, miután hazatértek? Nem lehetséges, hogy fizikailag a saját otthonaikba térhessenek vissza” – mondta Ali.

Mianmari tisztségviselők szerint falvakat emelnek a rohingjáknak korábbi otthonaik közelében, az előre gyártott elemekből álló házakhoz pedig India és Kína ajánlott fel építőanyagot.

Kjav Tint Szve, a mianmari államtanácsosi hivatal minisztere közölte: három hét múlva kezdi meg működését a visszatelepítési megállapodás végrehajtásáért felelős, bangladesi és mianmari tisztségviselőkből álló munkacsoport.

Értesülések szerint a mianmari hatóságok a visszatérőket nemzetiséget igazoló személyazonosító kártyával is ellátnák, bár a legtöbb rohingja eddig elutasította ezt az intézkedést.

A nap folyamán a bangladesi külügyminiszter közölte azt is, hogy Mianmar és Banglades elfogadta az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) segítségét a rohingják Bangladesbe menekült tagjainak hazatelepítésében.

Maga az UNHCR is hangsúlyozta pénteken: Arakán mianmari szövetségi államban nincsenek meg a szükséges feltételek az emberek biztonságos és fenntartható visszatelepítéséhez. Adrian Edwards szóvivő kiemelte: az UNHCR kész segíteni, de még nem láthatták a csütörtökön aláírt dokumentumot. Fontosnak nevezte, hogy a visszaküldött emberek végül ne gettókban vagy kényszerű elszigeteltségben éljenek.

Mianmarból több mint 600 ezer rohingja menekült el augusztus óta a szomszédos Bangladesbe a mianmari hadsereg “tisztogató” műveletei miatt. Az UNHCR szerint Arakánban az etnikai tisztogatás iskolapéldája történt. A területen mintegy egymillió rohingja élt gyakorlatilag teljes jogfosztottságban, mert a mianmari vezetés bangladesi illegális bevándorlónak tekinti őket, és állampolgárságot sem hajlandó adni nekik.

(MTI)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »