I. Szemtől-szembe…

Birodalmi törekvések Brüsszelből! Párhuzamok! Miért sodorták veszélybe a magyarokat? A vidéki felsőoktatás helyzetéről.

Híven a hagyományokhoz, képviselőink zengzetes napirend előtti felszólalásai  nyitották e héten is az Országgyűlést. Szolidan stilizálva – a mérsékeltebb ”beszólásokat” is udvariasan jelezve – idézzük szónoklataikat.

Híven a hagyományokhoz, képviselőink zengzetes napirend előtti felszólalásai  nyitották e héten is az Országgyűlést. Szolidan stilizálva – a mérsékeltebb ”beszólásokat” is udvariasan jelezve – idézzük szónoklataikat.

Híven a hagyományokhoz, képviselőink zengzetes napirend előtti felszólalásai  nyitották e héten is az Országgyűlést. Szolidan stilizálva – a mérsékeltebb ”beszólásokat” is udvariasan jelezve – idézzük szónoklataikat.

Birodalmi törekvések Brüsszelből!

NACSA LŐRINC, (KDNP):- Képviselőtársaim! A 2019-es európai választás fő témája és sorskérdése a bevándorlás lesz, illetve már most is az. Ezt a hazai ellenzék mindig megpróbálja eltagadni, láthattuk a Sargentini-jelentés vitája körül, illetve az arra válaszként adott országgyűlési határozat vitájában is. Talán azért is tagadják, mert tudják, hogy zavaros álláspontjuk nem egyezik a magyarok többségének véleményével, és ezért a kérdés súlyosságáról sem vesznek tudomást. Azt látjuk, hogy Európa nagyságát, erejét és dicsőségét az egymással egyszerre versenyző és együttműködő nemzetállamok adták. A fénykorban, amikor a kontinens ereje teljében volt, a nemzetek tisztelték egymás jogait, védték polgáraik érdekeit és polgáraikat, jól tudtak együttműködni, és közösen részesültek a béke, a gyarapodás és a biztonság áldásaiban. Mi ezt az Európát védtük annyiszor történelmünk során, és erre mondtunk igent számtalanszor, és ezt szeretnénk ma is, Európát, mint a nemzetek hazáját!  Ahogy Orbán Viktor miniszterelnök is fogalmazott: „A kontinenst nem az öntudatos nemzetek, hanem a birodalomépítési kísérletek vitték tévutakra. A birodalomépítési kísérletek és kísérletezők felelősek a XX. századi szörnyű háborúkért, a tengernyi szenvedésért és a virágzó Európa többszöri feldúlásáért is.”

– Képviselőtársaim! A májusi választás tehát a jövőről szól. Az európai népek és emberek jövőt választanak maguknak! Tisztán láthatók a brüsszeli birodalmi törekvések jelei, hogy behódoltassák a népeket, hogy létrehozzanak egy európai birodalmat. Tisztán látszik, hogy a mostani brüsszeli vezetés a szabad nemzetek szövetsége helyére európai birodalmat kíván, olyan európai birodalmat, amelyet nem a népek választott vezetői, hanem a brüsszeli bürokraták irányítanak. Ezért birodalmi gőgből akarják mindig megleckéztetni azokat, akik nem értenek velük egyet. Gazdasági zsarolással, mint most látjuk Olaszország esetében, politikai fenyegetőzéssel, mint Románia, Szlovákia vagy épp Csehország esetében, vagy jogállami köntösbe bújtatott aljas rágalmakkal, mint Magyarország vagy Lengyelország esetében.

– Képviselőtársaim! – A birodalmi Európa gondolatának képviselői pont azok, akik a bevándorlást támogatják, akik új migrációs utakat sürgetnek, akik áttelepítési és családegyesítési programokat akarnak, meg akarják változtatni Európa népességét és arcát, keresztény kultúráját! A nyílt társadalom, a globalista birodalmi szemléletből fakadó irány az egyik jövő tehát Európa előtt, a másik pedig, hogy visszatérjünk az Európát naggyá tevő gondolatokhoz, az erős nemzetállamok korrekt együttműködéséhez és keresztény gyökereinkhez. A mi válaszunk az, hogy a függetlenséget és a nemzetek együttműködését kell választani a globális kormányzással és ellenőrzéssel szemben! El kell utasítanunk a globalizmus ideológiáját, és támogatni kell helyette a hazafiasság kultúráját! A hit, a biztonság, a család, a munka, a nemzet olyan értékei, amelyek elődeinknek természetesek voltak, számunkra is fontosak, de most folyamatosan és hangosan támadják, azok, akik gyengíteni akarják a családokat, akik szándékosan összekeverik a férfi és nő fogalmát, akik szerint a bevándorlók jobbak, mint a hazai népesség. Ezért lesz sorsdöntő a mostani európai választás. A jövőnk, szeretett kontinensünk jövője múlik rajta! Szerintünk a mostani vezetés alkalmatlan és tévútra viszi Európát, ezért új brüsszeli vezetésre, új Bizottságra és új parlamentre van szükség, amely megvédi polgárait, és támogatja, segíti az erős nemzetállamok együttműködését!  (Taps a kormánypártok soraiban.)

Párhuzamok!

MIRKÓCZKI ÁDÁM, (Jobbik): – Elsősorban a kormánypárti képviselőkhöz szólok! Önök rendre szeretik magukat a hős, a megmentő szerepében feltüntetni, akik egyedüliként védik az országot, egyedüliként védik Európát, sőt már a földgolyót is, hiszen Soros legújabb terve, hogy a tejúton keresztül hozza a bevándorlók millióit, és csak önök az egyetlenek, akik ez ellen fellépnek!  (Németh Szilárd István közbeszólása. – Dömötör Csaba: Ez vicc akart lenni?!)  Ezzel szemben, 1956 kapcsán tegyünk fel egy alapkérdést arra vonatkozóan, hogy önök vajon kinek az oldalán állnak?  (Zaj, közbekiabálás.)

– Tegyük fel azt a nem költői kérdést, de relevanciát, hogy 1956-ban a magyar szabadságharcosok milyen rendszer ellen harcoltak, és milyen rendszert szerettek volna? Csak néhányat idézek abból a bizonyos 16 pontból. Az ’56-os szabadságharcosok új választási rendszert követeltek, a gazdasági és adózási rendszer átalakítását, nyilvánosságot a külkereskedelmi szerződések tekintetében, a bérek felzárkóztatását, a bíróságok pártsemleges működését követelték, teljes vélemény- és szólásszabadságot, valamint tiszta és független sajtó-, vagyis médiaviszonyokat! Ha ezeket önök a mai politikájukkal összevetik, vajon kiknek az oldalán állnak? Az elmúlt 8 éves tevékenységük vajon kiknek az érdekében áll? Az ’56-os szabadságharcosok vagy az azt legyőzni kívánó Rákosi? Nem kérdés! Önök azt a bolsevik tempót diktálják már 8 éve, ami ellen verbálisan mindig kikelnek!

– Képviselőtársaim! Ahogy 1956-ban a hatalom az ávót vezényelte a rádió, a hazugsággyáruk védelmére, úgy önök több száz rendőrt vezényeltek tegnap a Kunigunda utcába az MTVA-székház védelmére. De nincs is ezzel baj, csak megint a kettős mérce! Hol volt ez a rendőri tömeg, hol volt ez a rendőri aktivitás akkor, amikor az önök aktivistái, fizetett aktivistái, mert nyilván a válaszban majd elhangzik, hogy mi fizetett embereket vittünk oda… Nem! Mi soha nem fizettünk sem tüntetőknek… (Nacsa Lőrinc: Zacskós pénz!)…sem szavazóknak, sem pedig rongálóknak!  (Németh Szilárd István: A Szaszi majd szól, ha el kell kezdeni!) Önök és az önök által irányított rendőrség… (Zaj.)…az önök által irányított rendőrség hol volt akkor, amikor az önök fizetett emberei országszerte, nemcsak Budapesten, hanem az utolsó kistelepülésre is elmenve az óriásplakátokat tették tönkre, legyenek azok magántulajdonban, álljanak azok magánterületen, avagy sem? Akkor önök azt mondták és az önök rendőrsége is azt mondta, hogy ez a véleménynyilvánítás szabadságába belefér! Mi meg azt mondjuk, hogy a tegnapi nap minden egyes mozzanata a véleménynyilvánítás szabadságába belefér, függetlenül attól, hogy önök most nyilván másként fogják értelmezni mindazt, ami történt.

– De ha már MTVA, – az nem közszolgálat, ami ott történik! És ezt önök pontosan tudják. Ha megnézzük az önök tevékenységét, a rendőrség kivezénylésével, mit állapíthatunk meg? Többek között azt, hogy egy legitim, demokratikus kormány soha nem fél attól, hogy vitázzon, soha nem fél attól, hogy engedje vagy ne engedje a véleménynyilvánítást bárki által. Egy gyáva, illegitim kormány viszont fél. Gyáva szembenézni az igazsággal, gyáva az érvek ütköztetésére, ezért mindent megtesz annak érdekében, hogy azt megakadályozza! Ennek zászlóshajója ma már – idézőjelben – a „közszolgálatinak” gúnyolt pártpropaganda. Mert az, ami az MTVA-ban zajlik gyakorlatilag 8 éve 0-24-ben, az nem közszolgálatiság, nem objektív, nem kiegyensúlyozott és nem tényszerű tájékoztatás! Mindent megtesznek annak érdekében, hogy a saját virtuális valóságukat lefessék, és sok millió ember agyát mérgezzék ezáltal. Éppen ezért nem véletlen, hogy tovább ehhez nem asszisztálunk! Bojkottot hirdetünk, és azt kérem, ezzel fordulok az ellenzéki képviselőkhöz, politikusokhoz és pártokhoz, hogy ne legitimálja senki, még csak látszat szintjén sem, ezt a gusztustalan hazugsággyárat!  (Taps az ellenzéki padsorokból.)

– De ha már MTVA, – az nem közszolgálat, ami ott történik! És ezt önök pontosan tudják. Ha megnézzük az önök tevékenységét, a rendőrség kivezénylésével, mit állapíthatunk meg? Többek között azt, hogy egy legitim, demokratikus kormány soha nem fél attól, hogy vitázzon, soha nem fél attól, hogy engedje vagy ne engedje a véleménynyilvánítást bárki által. Egy gyáva, illegitim kormány viszont fél. Gyáva szembenézni az igazsággal, gyáva az érvek ütköztetésére, ezért mindent megtesz annak érdekében, hogy azt megakadályozza! Ennek zászlóshajója ma már – idézőjelben – a „közszolgálatinak” gúnyolt pártpropaganda. Mert az, ami az MTVA-ban zajlik gyakorlatilag 8 éve 0-24-ben, az nem közszolgálatiság, nem objektív, nem kiegyensúlyozott és nem tényszerű tájékoztatás! Mindent megtesznek annak érdekében, hogy a saját virtuális valóságukat lefessék, és sok millió ember agyát mérgezzék ezáltal. Éppen ezért nem véletlen, hogy tovább ehhez nem asszisztálunk! Bojkottot hirdetünk, és azt kérem, ezzel fordulok az ellenzéki képviselőkhöz, politikusokhoz és pártokhoz, hogy ne legitimálja senki, még csak látszat szintjén sem, ezt a gusztustalan hazugsággyárat!  (Taps az ellenzéki padsorokból.)

DÖMÖTÖR CSABA,  (Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára):  – Képviselő Úr! A magyar politikában Gyurcsány Ferenc szokása az, hogy elkövet különböző galádságokat, aztán a morális elveket másokon kéri számon. Úgy látszik, hogy a Jobbik is kezd rászokni erre!

– Képviselő Úr! A Terror Háza Múzeumban van egy nagyon beszédes hely, az „Átöltözés terme”, amely azokról szól, akik a hatalom érdekében bármilyen ideológiát felvállalnak, bárkivel együttműködnek.  (Moraj a Jobbik soraiban.) Ez a szoba azt mutatja be, hogyan lett a kisnyilasokból komcsi kollaboráns. Amikor erre a teremre gondolunk, akkor egyre többször eszünkbe jut az az út, amit a Jobbik bejárt!  Mert ha egy elsős egyetemistát arra kérnénk, hogy tegyen már ugyan különbséget Gyurcsány Ferenc bármelyik beszéde, bármelyik sajtótájékoztatója és az önök mondandója között, akkor vakarhatná a fejét, mert nem lenne könnyű feladat. Ez volt az érzésünk a mostani felszólalását hallgatva is!  (Zaj a Jobbik soraiban.)  Az sem véletlen, hogy Gyurcsány Ferenc pártja is ellenállást hirdetett, és önök is az ellenállást határozták meg a fő politikájuknak.  (Mirkóczki Ádám: Ők is jó reggelt köszönnek, meg mi is!) Akár együtt is tarthatták volna a két párt kongresszusát! Persze, az önök dolga, hogy milyen politikát folytatnak, mi csak egyet kérünk, hogy ha zsákutcába kerülnének, mint ahogy most abban vannak, akkor ne a választókat hibáztassák!

– Képviselő Úr! Örülök, hogy ön szólalt fel, mert ön volt az, aki nemrég azt mondta, hogy „Magyarországon százezrek annak alapján szavaznak, hogy kitől kapnak 3 forinttal többet… (Mirkóczki Ádám: Ti erről tudnátok sokat beszélni!) a társadalom jelentős része pedig arra sem veszi a fáradságot, hogy A vagy B véleményt képviseljen.” Ezt ön mondta, képviselő úr. Még mielőtt azzal vádolnának meg engem, hogy kiragadott példákkal élek itt a Ház előtt, gyorsan szeretném egyértelművé tenni, hogy az ilyen stílusú lenéző magyarozás nem a kivétel a Jobbikban, hanem most már maga a szabály! Vegyük például azt, hogy miket beszélt a párt elnöke a párt legutóbbi kongresszusán: azt mondta, hogy a magyarságon a szolgalelkűség lett úrrá, és a Jobbik feladata az, hogy ezt felszámolja. Tegnap ezt a véleményét a párt elnöke megismételte. Mi álmunkban sem gondoltuk volna, hogy a Jobbik lesz a végén az, amelyik beszivárog az SZDSZ által hátrahagyott résekbe…(Derültség az ellenzéki oldalon.)…már ami a stílust és a minősíthetetlen magyarozást illeti.

– Képviselő Úr! Ha összerakjuk a kijelentéseiket, akkor önök szerint a magyaroknak nincs véleményük, ezt ön mondta!  3 forintért bármire képesek, ezt is ön mondta! És egyébként is szolgalelkűek, ezt pedig a pártelnök mondta!  (Mirkóczki Ádám: Megint hazudsz, mert nem pontosan idézel!) S ha ehhez hozzáveszem, hogy a határon túli magyarokat olyan indiánokhoz hasonlították, akiket egy marék üveggyönggyel meg lehet venni, na, akkor már nem is lehetne pocsékabb az összkép!  Ez a helyzet képviselő úr!

– Tudják önök, hogy kik a szolgalelkűek? Azok, akik egy zsák pénzért elmentek egy oligarcha zsoldjába! Akik olyan képviselőt küldtek Brüsszelbe, aki egy másik országnak kémkedett… (Zaj az ellenzék soraiban.)akik a most ordibáló baloldallal együtt odaadnának egy rakás jogkört Brüsszelnek,  akik egyszerre képesek gárdás oroszlánt, pillangós tetkót és Heller Ágnes-kitűzőt is viselni,  akik akkor dobálnak tojással középületeket, ha a pártközpontból leszólnak, amint az tegnap is történt. Ennek a politikának súlyos következménye van: feloszló alapszervezetek, egyre durvább korrupciós botrányok, és egyre durvább, egyre keményebb párton belüli háborúk.

– Képviselő Úr! Ön a felszólalásában, ha jól értettem, a bolsevizmusról beszélt, arra utalt. Tette ezt pár nappal azután, hogy egy kerületi választáson gyakorlatilag győzelemhez segítették a Demokratikus Koalíció, tehát Gyurcsány Ferenc jelöltjét. (Derültség és zaj a Jobbik soraiban.) Hosszú út vezetett idáig a gárdamellénytől! Úgyhogy mindent összevetve, érdemes elgondolkozniuk azon, hogy ha Pongrátz Gergely most dönthetne arról, hogy támogatja-e a Jobbikot, akkor vajon megtenné-e? Azt hiszem, hogy önök is tudják a választ!  (Taps a kormánypártok soraiban. – Zaj az ellenzéki oldalon.)

Miért sodorták veszélybe a magyarokat?

VADAI ÁGNES, (DK): – Képviselőtársaim! Hetek óta elborzadva figyeljük, hogy hova tudnak még süllyedni az ukrán-magyar kapcsolatok. Most éppen ott tartunk, hogy már kiutasították a beregszászi magyar konzult, az ukrajnai magyarokat pedig, akik felvették a magyar állampolgárságot is, egy ukrán nacionalista szervezet listázza. A legutolsó hírek szerint már ötszáz Ukrajnában élő magyar van azon a listán, akiket az ukrán szélsőjobb – a nagy nemzetieskedés jegyében, hazaárulásra hivatkozva – deportálni kíván. Közben az ukrán sajtóban megjelent, hogy a kettős állampolgárok nevei az orosz titkosszolgálattól kerülhettek az ukrán szélsőjobbhoz. Ha ez nem lenne elég, már magyarellenes plakátokat is kihelyeztek Kárpátalján, hogy tovább korbácsolják az indulatokat ukránok és magyarok között. Igen, és a hírek szerint a maguk állítólagos szövetségese teszi ezt az ukrajnai magyarokkal.

– Képviselőtársaim! Én őszintén sajnálom, hogy a Fidesz első találkozása a globalizmussal egy határon átívelő magyarárulásban nyilvánul meg. A szóban forgó ukrajnai magyarok adatait ugyanis csak a magyar államtól lehetett megszerezni, a magyar állam birtokában voltak ezek az adatok, és önök mindig azonosítják magukat a magyar állammal! Önök annyi szavazatot vásároltak meg Ukrajnában a kampányban, amennyit csak tudtak, majd a választás után odadobták az ottani magyarokat az oroszoknak, akik Ukrajnában is a szélsőjobbot használják a konfliktusok szítására! És az ukrajnai magyarok ennek következtében ma komoly veszélyben vannak.

– Képviselőtársaim! Magyarárulás, ha valaki azt mondja, hogy csak az szavazzon Magyarországról, aki itt él vagy élt! Mi, európai magyarok viszont valóban azt valljuk, hogy csak annak legyen szavazati joga, aki viseli döntésének következményeit – ez egy fontos morális álláspont -, de azt is mondjuk, hogy a mindenkori magyar kormánynak meg kell védenie a határon túl kisebbségben élő magyarokat. Olyan a rendszerváltás óta nem fordult elő sem a baloldal, sem a jobboldal alatt, hogy egy kormány a határon túli magyarok életét és biztonságát tette volna kockára. Önök pontosan ezt tették! Legjobb esetben is ötszáz, de lehet, hogy mára jóval több magyar van veszélyben Ukrajnában, ahol a szélsőjobb ugyanazt ordítja, mint önök itthon, hogy: Ukrajna az ukránoké. Nekik dobták oda azokat a magyar kettős állampolgárokat, akiket pár hónapja még minden erejükkel a szavazófülkébe próbáltak vinni a magyar adófizetők pénzén.  (Németh Szilárd István: Szégyelld magad!) Mégis mit várnak a gazdájuktól, képviselőtársaim? Azt várták, hogy Oroszország nem fogja hezitálás nélkül odadobni a magyarokat az ukrán szélsőjobboldalnak, ha ezzel destabilizálni lehet Kárpátalját? Azt várták, hogy ha hajbókolnak és az Oroszországot sújtó nemzetközi szankciókat támadják vagy éppen az ukrán NATO-csúcsot akadályozzák meg, akkor Putyin gazda majd jóságos lesz? Tényleg ezt gondolták? Tényleg nem tudom, hogy mi az ijesztőbb: az, hogy ebben a nagy fideszes játékban nem számoltak azzal, hogy meg kell védeni az ukrajnai magyarokat, vagy az az ijesztőbb forgatókönyv, hogy tudták, hogy meg kell védeni a magyarokat, mégsem tettek semmit?

– Kíváncsian várom, hogy mit fognak tenni ebben a helyzetben. Nyilván az ukrán kormánytól nem kérhetnek segítséget, hiszen az Oroszország által fegyveresen megszállt ország nyilvánvalóan nem fog szóba állni egy orosz bábkormánnyal. Az oroszokra sem számíthatnak, hiszen épp most mutatták meg, hogy mennyit is érnek önök ebben a nagy kirakósban. Röviden: semmit, csak használják önöket az EU gyengítésére. Mit fognak tenni az ukrajnai magyarokért? Eddig kiutasítottak egy, azaz egy ukrán diplomatát. Ennyi! Amikor magyarok százait fenyegeti a veszély a határ túloldalán? Önöknek annyi befolyásuk van a történésekre, hogy kiutasítanak egy diplomatát. Hűha! Ennyire impotens diplomáciai érdekérvényesítést régen láttunk magyar kormánytól! (Hoppál Péter: Jaj!) Önök, ha érdekeik úgy diktálják, bárkit feláldoznak, bárkit eldobnak!

– Képviselőtársaim! – Mondják el, mit fognak tenni, ha már veszélybe sodorták az ukrajnai magyarokat?  (Nacsa Lőrinc: Ilyet lehet mondani?) És ha már itt tartunk, akkor legyenek szívesek, azt is mondják el, hogy hogyan kerülhettek az ukrajnai magyarok adatai az ukrán szélsőjobbhoz! Hogyan? Vagy kérdezzem inkább oroszul, úgy jobban megy? Azt szeretném kérni, hogy az eddig a parlamentben elhangzott hazugságaiktól, legyenek szívesek, kíméljenek meg, mert ez nem fog segíteni az Ukrajnában élő magyarokon! Márpedig, ha van most hazafias kötelesség, az nem a maguk magyarkodó dumája, hanem valódi európai védelem a határon belül és kívül élő magyaroknak is!  (Nacsa Lőrinc: Szégyelld magad! – Szórványos taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)

– Képviselőtársaim! – Mondják el, mit fognak tenni, ha már veszélybe sodorták az ukrajnai magyarokat?  (Nacsa Lőrinc: Ilyet lehet mondani?) És ha már itt tartunk, akkor legyenek szívesek, azt is mondják el, hogy hogyan kerülhettek az ukrajnai magyarok adatai az ukrán szélsőjobbhoz! Hogyan? Vagy kérdezzem inkább oroszul, úgy jobban megy? Azt szeretném kérni, hogy az eddig a parlamentben elhangzott hazugságaiktól, legyenek szívesek, kíméljenek meg, mert ez nem fog segíteni az Ukrajnában élő magyarokon! Márpedig, ha van most hazafias kötelesség, az nem a maguk magyarkodó dumája, hanem valódi európai védelem a határon belül és kívül élő magyaroknak is!  (Nacsa Lőrinc: Szégyelld magad! – Szórványos taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)

MENCZER TAMÁS,  (Külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár): – Képviselő Asszony! Az ember úgy érzi magát, mintha nem a magyar parlamentben lenne, hanem valami sci-fi filmben: egy demokratikus koalíciós képviselő a határon túli magyarokkal kapcsolatban szólal fel. (Vadai Ágnes: Eljutottunk idáig, mert ti nem véditek meg őket!) Sőt, úgy tetszeleg, mint hogyha a Demokratikus Koalíció valaha is megvédte volna a határon túli magyarok jogait. (Gréczy Zsolt: Éppen azt tesszük most is!)

– Szeretném emlékeztetni a Tisztelt Házat és a képviselő asszonyt 2004. december 5-ére: önök a határon túli magyarok ellen léptek fel.  (Közbeszólás a kormányzó pártok padsoraiból: Így van! – Vadai Ágnes: 2018 van, arról beszéljen!) Önök úgy léptek föl, ami a világ egyetlen pontján sem lenne elfogadható. Önök úgy léptek fel, ami tisztességtelen, és önök ezt a tisztességtelen viselkedést tartják a mai napig!  (Taps és közbeszólások a kormányzó pártok padsoraiból: Úgy van! – Vadai Ágnes és Gréczy Zsolt folyamatos közbeszólásai.)

– Képviselő Asszony! Az ön pártelnöke és az ön miniszterelnök-jelöltje semmi más mondanivalóval nem rendelkezett egy országgyűlési kampány során, és gyakorlatilag a mai napig sem rendelkezik  mással, mint a határon túli magyarok elleni uszítással!  (Völner Pál: Szégyen!) Csak erről beszél, csak erről beszélnek, és csak ezt képviselik.  (Zaj az ellenzéki pártok padsoraiból.)

– Képviselő Asszony! Érdemes volna meghallgatniuk a határon túli magyarokat. A határon túli magyarok soha nem mondták azt, hogy jöjjön már a Demokratikus Koalíció, és védjen meg bennünket! Ellenben azt nagyon sokszor elmondták, például Brenzovics elnök úr, a kárpátaljai magyarok vezetője, hogy a magyar kormány az egyetlen, akire számíthatnak, és a magyar kormány mindig mellettük áll!.

– Képviselő Asszony! Szeretnék néhány tényt is a figyelmébe ajánlani, mert valóban nem jó az a helyzet, és egyre súlyosbodik, ami Kárpátalján történik. Egymás után veszik el a jogokat a kárpátaljai magyarságtól…(Gréczy Zsolt: Nektek köszönhetik!)… egymás után történnek megfélemlítő lépések. Szeretném ezeket sorra venni és a tisztelt képviselő asszony figyelmébe is ajánlani. Az oktatási törvénnyel elvették az anyanyelven tanulás jogát. A KMKSZ ungvári irodáját kétszer próbálták meg egymás után rövid időn belül, néhány hét alatt felrobbantani. Másodszorra sikerült is. Szeretném felhívni a figyelmét a nyelvtörvényre, amit első olvasatban elfogadott az ukrajnai parlament, amely szintén visszaszorítja a kisebbséginyelv-használatot a médiában, a kultúrában, a közigazgatásban. Tehát jól látható a szisztematikus lépéssorozat: először az oktatásban szorítják vissza a kisebbséginyelv-használatot… (Arató Gergely: És ti mit csináltok?)…aztán az élet egyéb területein is. Itt van az a lista, amit ön is említett már – elég furcsa kontextusban persze -, ez természetesen a magyarok elleni újabb fellépés, újabb félelemkeltés, és jól látható, hogy Ukrajnában kormányzati hátszéllel folyik a magyarság elleni, a magyar nemzeti közösség elleni fellépés.

– Képviselő Asszony! Ön ott van egy kicsit szerepzavarban és ott értelmezi rosszul a helyzetet, hogy a magyar kormány ez ellen fellép. Tudom, hogy ez önnek nem tetszik. Tudom, hogy a Demokratikus Koalíció minden lépést elvet, ami a határon túli magyarság érdekében történik… (Arató Gergely: Hazudsz! – Gréczy Zsolt: Miért hazudsz?)…de a magyar kormány továbbra is blokkolni és vétózni fog minden Ukrajna-NATO csúcstalálkozót, magas szintű találkozót… (Gréczy Zsolt: És ezzel véditek őket?)…és blokkolni fogjuk Ukrajna euroatlanti integrációs lépéseit is!   (Arató Gergely: Ennek az eredménye látható most!) Folyamatosan továbbra is megfélemlítő lépések vannak, például a kárpátaljai magyar vállalkozókat vegzálják, azokat, akik részt vesznek a magyar kormány által finanszírozott gazdaságfejlesztési programban. És hogy mást ne mondjak, az önök kiváló elvbarátja, Soros György is azért fel-feltűnik Kárpátalján és Ukrajnában …(Vadai Ágnes: Óóó, bravó! Megérkeztünk! – Gréczy Zsolt: Neki köszönhetitek, hogy léteztek!)… együttműködik az ukrán kormánnyal, kitüntetést fogad el, egyre nagyobb politikai és gazdasági befolyásra tesz szert. Én azt állítom, ahol Soros György feltűnt, ott egyfelől romhalmaz marad… (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból: Lásd Fidesz! – Gréczy Zsolt: És megalakult a Fidesz!)… másfelől a magyarság semmi hasznot nem húzott abból, sőt komoly támadásoknak és komoly károkozásnak volt és van  kitéve!

– Képviselő AsszonySzeretnék még egyszer visszautalni arra, hogy a Demokratikus Koalíciónak egyáltalán, a legkevesebb joga sincs arra… (Arató Gergely: Nem te mondod meg, hogy mihez van joga!) hogy fellépjen… (Gréczy Zsolt: Ki vagy te, hogy ilyet mondasz?)… egyáltalán számonkérje a magyar kormányt a kisebbségpolitikával kapcsolatban! Önök mindig csak uszítottak, önök soha nem léptek fel a határon túli magyarság érdekében, mindig ellenük léptek fel! Szeretném még egyszer aláhúzni, hogy egy volt magyar miniszterelnök, miniszterelnök-jelölt politikai mondandója semmi másból nem áll, csak a határon túli magyarság és egyébként a keresztény egyházak elleni uszításból …(Közbekiáltások a kormánypárti padsorokból: Szégyen!) és fellépésből! Ez az önök politikája, a mienk meg nem ez! A határon túli magyarok továbbra is számíthatnak ránk!  (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

 A vidéki felsőoktatás helyzetéről.

KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, (LMP): – Tisztelt Országgyűlés! A magyar felsőoktatás helyzetéről szeretnék beszélni, egészen pontosan annak a kormányzati rombolásnak a hatásairól, amit az elmúlt időszakban láthatunk! Kifejezetten a vidéki felsőoktatás helyzetéről, arról, hogy milyen helyzetbe jutott vidéken a felsőoktatás, illetve hogy milyen kilátások várhatóak a tekintetben, hogy a sajtóban különböző nyilatkozatokból lehet arra számítani, hogy a kormány valamiféle reformot indít el, bár ennek a részleteiről nagyon keveset tudunk. Ugyanakkor aggódni van okunk, hiszen ha a Fidesz bejelent valamiféle reformot, akkor az jellemzően általában valamiféle rombolásban, leépítésben, megszorításban ölt testet! Amit tudunk a beterjesztett vagy előrevezetett reformjából, az az, hogy kinyitnák a lehetőséget a felsőoktatás magánosítása előtt, és ilyen módon nyilvánvalóan kiterjesztenék a felsőoktatás fizetőssé tételét. Ez nyilván az eddigiekhez képest is sokkal több fiatalt szorítana ki a felsőoktatás lehetőségéből, és hozzájárulna ahhoz a tragikus folyamathoz, hogy az elmúlt időszakban, jellemzően egyébként az önök kormányzása alatt, több százezer fiatal volt kénytelen elhagyni az országot.

– Államtitkár Úr!  Abban is egyébként konszenzus van, hogy az a fajta reform, amit önök belengettek, vagy amire lehet számítani, a már eddig is igen nehéz helyzetben lévő vidéki felsőoktatás szempontjából lenne rendkívül tragikus! Ezt egy számmal nagyon határozottan lehet bemutatni: 2010-ben 109 ezer fő kezdhette meg a felsőoktatásban a tanulmányait, múlt évben már csak 72 ezer fő. Ez nyilván a folyamatos megszorítások, forráselvonások, a megalázó oktatói bérek és a többi kapcsán egy nagyon jellemző adat és tünet! Ugyanakkor a felsőoktatás tragikus helyzetén belül is folyamatos az arányvesztés, tehát folyamatosan szorul ki a vidéki felsőoktatás. 2009 és 2017 között erőteljesen romlott az arány a fővárosi felsőoktatási intézményekbe és a vidéki intézményekbe jelentkezők között. Míg korábban döntő többségben voltak a vidéki intézményekbe jelentkezők, ez 2017-re már 53 százalékos arányváltozást jelentett, most már 53 százalékban fővárosi intézményekbe jelentkeznek a hallgatók. A felvett hallgatók esetében hasonló számokat lehet látni: 2009-ben még 42 százalékát vették fel fővárosi intézményekbe, ma már 51 százalékát. Hasonlóképpen a vidéki, regionális jelentőségű egyetemek az utóbbi időben 13 ezer főt veszítettek a hallgatói létszámból, miközben a budapesti egyetemek stagnáltak. A vidéki főiskolák, vagy mondjuk így, alkalmazott tudományegyetemek kapcsán elmondhatjuk: 2011 és ’13 között 10 ezer főt veszítettek a hallgatói létszámból,  persze Budapesten is volt veszteség, 5 ezer fő volt. Néhány adat még: a Miskolci Egyetem egykori 14 800-as hallgatói létszáma mára 9200-ra apadt. Szegeden ugyanez a szám 28 ezerről 21 ezer lett. Pécsen az egykori 31 ezerről már 20 ezer alá csökkent a hallgatói létszám, Debrecenben 31 ezerről – itt még viszonylag kisebb a csökkenés – 27 ezerre csökkent.

– Államtitkár Úr!  Azt tudni kell, hogy azon túl, hogy az egyetemekről, a felsőoktatási intézményekről ilyen módon kiszorulnak a vidéki fiatalok, ezeknek az intézményeknek óriási szerepe van az oktatási funkción túl is, a vidéki térségek, vidéki városok szempontjából, tehát társadalmi, kulturális, gazdasági jelentősége van. A kormányzás negatív hatása súlyosan érinti a vidéki térségeket, és ilyen módon az önök kormányzása hozzájárul a vidék leszakadásához. Azt lehet mondani sajnos a statisztikák alapján, hogy az uniós lakosság 31 százaléka vett részt felsőoktatásban, Magyarországon 7 százalékkal kisebb az arány, de jellemzően a leszakadó vidéki régiókban a lehető legrosszabb ez az arány, és sajnos ezekből a térségekből mennek el főleg a jól képzett fiatalok.

– Kihasználva azt, hogy itt van az államtitkár úr kérdezném: az önök által belengetett felsőoktatási reformnak a konkrét részleteit.  Történt-e bármiféle egyeztetés vagy születtek-e hatástanulmányok annak kapcsán, hogy mi várható az önök által és csak önök által ismert úgynevezett reformok után? Mi a céljuk ezzel, a felsőoktatás folyamatos és egyre erőteljesebb rombolásával, leépítésével, a megszorításokkal? Újabb százezernyi fiatalt akarnak-e elüldözni az országból? És azt is szeretném megkérdezni, bár lehet, hogy ebben nem csak ön az illetékes válaszadó, hogy miért büntetni a magyar kormány folyamatosan a magyar vidéket? (Taps az LMP soraiban.)

– Kihasználva azt, hogy itt van az államtitkár úr kérdezném: az önök által belengetett felsőoktatási reformnak a konkrét részleteit.  Történt-e bármiféle egyeztetés vagy születtek-e hatástanulmányok annak kapcsán, hogy mi várható az önök által és csak önök által ismert úgynevezett reformok után? Mi a céljuk ezzel, a felsőoktatás folyamatos és egyre erőteljesebb rombolásával, leépítésével, a megszorításokkal? Újabb százezernyi fiatalt akarnak-e elüldözni az országból? És azt is szeretném megkérdezni, bár lehet, hogy ebben nem csak ön az illetékes válaszadó, hogy miért büntetni a magyar kormány folyamatosan a magyar vidéket? (Taps az LMP soraiban.)

RÉTVÁRI BENCE,  (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): – Frakcióvezető Úr! Azt hiszem, hogy nem a magyar fiatalok vidéki esélyei csökkennek, hanem inkább az LMP vidéki szervezeteié. Nem látunk olyan hetet, amikor valahol valakik fel ne állnának az LMP-ből, ki ne lépnének látványosan a pártból. Legutóbb pontosan az európai parlamenti képviselőjük állt fel, és azt mondta, hogy vita nélkül olyan új stratégiába állt az LMP, amit jó lelkiismerettel nem tud védeni a nyilvánosság előtt. Az önök politikáját tehát már az önök európai parlamenti képviselője sem tudja védeni, hanem inkább kilép az LMP-ből, de ugyanilyen idézeteket szinte mindegyik volt elnöküktől tudunk hallani. Nem tudom, ön olyan elnök-e, aki majd két év múlva szintén, hasonlóképpen, mint Schiffer András, Szél Bernadett vagy Hadházy Ákos, vállalhatatlannak fogja-e tartani. Sallai R. Benedek azt mondta: szégyen látni, mivé lett az LMP…(Közbeszólás a Jobbik soraiból: Beszélj a felsőoktatásról! – Folyamatos zaj, közbeszólások.)  Úgyhogy önöknek jól láthatóan a politikusaik elhagyták a pártot, ezt a süllyedő hajót, ezért próbálkoznak különböző álhírekből politikai tőkét kovácsolni. Az egyik ilyen nyilván az, amit nem lehet elégszer visszautasítani itt a Parlament falai között, a tandíj bevezetésével kapcsolatos javaslatok, amelyek tíz évvel ezelőtt valóban voltak, de 2008-ban a Fidesz és a KDNP akkor meg tudta akadályozni, hogy bevezessék. Azok a szocialisták, akikkel önök most már egyre szorosabb kapcsolatot ápolnak – ugye, az elnöküket is a szocialistáktól kapták, akkor éppen a szocialisták bevezették a tandíjat. Érdekes, hogy most az akkori bevezetők elnökletével küzdenek önök egy olyan tandíjjavaslat ellen, amely javaslat nem is létezik. Ez láttatja azt, hogy az ellenzékben milyen kusza viszonyok uralkodnak, és igazából most már szinte bármelyik pártból bárhova, bármilyen álhírrel át próbálnak menni.

– Képviselő Úr!  Hogy mi a kormányzat szándéka? 2014 óta fenn van az interneten, a kormányzat honlapján a „Fokozatváltás a felsőoktatásban” stratégia!  Ha ön elolvassa, mindent láthat! Láthatja azt, hogy hogyan haladtunk lépésről lépésre. Ennek fontos része volt a felsőoktatási többletforrásoknak a biztosítása, hiszen ha a teljes oktatást nézzük, 606 milliárd forinttal költünk többet most oktatásra, vagy fogunk 2019-ben többen költeni, mint amit elfogadtak a 2010-es költségvetésben. De ha ön csak a felsőoktatási sorokat kigyűjti a 2010-es és ’19-es költségvetésben, akkor azt látja, hogy 46,1 százalékkal költünk többet az egyetemekre, az egyetemistákra, mint ami a 2010-es költségvetésben szerepelt. Ha felüti a felsőoktatási törvényt, abban is egy nagyon fontos változás volt találni: a vidéki diákok érdekében, nem csökkenteni, hanem növelni akarta a vidéki intézményeknek a számát. Létrejöttek azok a közösségi felsőoktatási képzési központok, amelyek pontosan olyan helyekre vitték el a felsőfokú képzést, ahol korábban egyetem vagy főiskola nem működött. Ez a jogi forma is azt a célt szolgálja, hogy minél több vidéki fiatal tudjon helyben továbbtanulni. A stratégiából azt is kiolvashatja, képviselő úr, hogy szélesebb körű továbbtanulási lehetőséget biztosítunk, erősíteni akarunk több képzést, többek között az agrár-, az informatikai, a műszaki és a pedagógusképzést is. Emellett az oktatók száma 1600-zal nőtt, a mesterképzésben részt vevő hallgatók száma 10 százalékkal nőtt, az osztatlan képzésben részt vevő hallgatók száma pedig 37 százalékkal nőtt. A felsőoktatási intézmények 13 milliárd forintos adósságállománya 3,3 milliárddal csökkent, míg a készpénztartaléka 64 milliárd forintról 289 milliárd forintra emelkedett. Igyekeztünk tehát az egyetemek stabilitását megteremteni, és önök bármilyen álhíreket mondhatnak, ettől függetlenül a fiatalok számára szélesebb körű és a munkaerőpiacon használhatóbb képzési kínálat áll rendelkezésre!  (Taps a kormánypártok soraiból.)


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »