I. Kontra, rekontra…

Az azonnali kérdések órája a T. Házban párbajhoz hasonlatos: csupa szín, csupa legenda!

MOTTÓ: Murphy óta tudjuk: ami megtörténhet, az meg is történik. Mert hiába bölcs dolog előrenézni, ha nehéz messzebbre tekinteni, mint ameddig ellátni!

MOTTÓ: Murphy óta tudjuk: ami megtörténhet, az meg is történik. Mert hiába bölcs dolog előrenézni, ha nehéz messzebbre tekinteni, mint ameddig ellátni!

MOTTÓ: Murphy óta tudjuk: ami megtörténhet, az meg is történik. Mert hiába bölcs dolog előrenézni, ha nehéz messzebbre tekinteni, mint ameddig ellátni!

Milyen segítséget nyújt a kormány az új bölcsődei férőhelyek kialakításához?

FÖLDI LÁSZLÓ, (KDNP): – Államtitkár Úr! A Fidesz-KDNP-kormány célja, hogy Magyarország családbarát ország legyen, éppen ezért a kormány politikájának egyik fontos eleme, hogy minél nagyobb mértékben járuljon hozzá a családok élethelyzetének javításához, a gyermekvállaláshoz és a gyermeknevelés költségeihez. Többek között ezért is döntött 2011-ben a kormány az Európában is egyedülálló családi adózás bevezetéséről, valamint az elmúlt években számtalan intézkedéssel fejlesztette a családtámogatási rendszert. Ez találkozik a Kereszténydemokrata Néppárt legfontosabb célkitűzéseivel, amely szerint a család mint nemzetmegtartó egység támogatandó attól a ponttól, amikor két fiatal összeköti az életét, a gyermekvállalással a gyermeknevelésen át a többgenerációs nagycsaládokig.

– Államtitkár Úr! 2018 a családok éve Magyarországon, ami remélhetőleg azt is jelenti, hogy a jó gazdasági teljesítményre alapozva az eddigieknél is többet tudunk a gyermeknevelés támogatására fordítani. A gyermekeket ellátó intézményrendszer fejlesztésekor lehetővé kell tenni, hogy a gyermekeket nevelő szülők egyszerre választhassák a családot és a munkavállalást.

– 2017. január 1-jével sor került a bölcsődei ellátórendszer átfogó reformjára, azóta a szülők már hagyományos bölcsődébe, minibölcsődébe, munkahelyi bölcsődébe vagy családi bölcsődébe írathatják be 3 év alatti gyermekeiket. Természetesen a kitűzött célhoz elengedhetetlen, hogy új bölcsődei férőhelyek létesüljenek akár a meglévő bölcsődék bővítésével vagy új bölcsődék kialakításával. Mindezek alapján kérdezem:

– Milyen segítséget nyújt a kormány az új bölcsődei férőhelyek kialakításához?

– Milyen segítséget nyújt a kormány az új bölcsődei férőhelyek kialakításához?

TÁLLAI ANDRÁS, (pénzügyminisztériumi államtitkár): – Képviselő Úr!  Ahogy ön is elmondta, a kormány családbarát politikájának a részeként évek óta kiemelt figyelmet fordítunk a családok megerősítésére, a gyermeknevelés támogatására, kisgyermekes szülők munkavállalásának megkönnyítésére és ezen belül a bölcsődei és az óvodai férőhelyek számának emelésére.

– Az új ellátási formák létrehozására, meglévő intézmények fejlesztésére, kapacitásának bővítésére, illetve a meglévő szolgáltatások felújítására uniós programok keretében is történhet. Az eddig jóváhagyott uniós projektek 4830 új bölcsődei férőhely kialakítására és 11 075 meglévő bölcsődei férőhely továbbfejlesztésére van lehetőség, és ez meg fog valósulni. Az uniós források mellett az elmúlt évben a hazai forrásokból 0,6 milliárd forint összegű minibölcsődei férőhelyek kialakítását célzó pályázaton közel 70 önkormányzat majd 500 minibölcsődei férőhely létrehozását vállalta. A pénzügyminiszter az idei évben új bölcsődei és minibölcsődei férőhelyek kialakítására két pályázatot is meghirdetett, 4,5-4,5 milliárd forint keretösszeggel. Az egyik pályázat már lezárult, amelyen kizárólag a Pest megyei települési önkormányzatok indulhattak. A másik, a bölcsődei fejlesztési program című pályázaton valamennyi települési önkormányzat részesülhet támogatásban, aki pályázik, és megfelel a feltételeknek. Ezeknek a beadási határideje 2019. március 18-a, úgyhogy az önkormányzatok rá tudnak készülni erre a pályázati lehetőségre, átgondolják, és tudnak pályázni a Pénzügyminisztériumban. (Taps a kormánypártok soraiból.)

– Az új ellátási formák létrehozására, meglévő intézmények fejlesztésére, kapacitásának bővítésére, illetve a meglévő szolgáltatások felújítására uniós programok keretében is történhet. Az eddig jóváhagyott uniós projektek 4830 új bölcsődei férőhely kialakítására és 11 075 meglévő bölcsődei férőhely továbbfejlesztésére van lehetőség, és ez meg fog valósulni. Az uniós források mellett az elmúlt évben a hazai forrásokból 0,6 milliárd forint összegű minibölcsődei férőhelyek kialakítását célzó pályázaton közel 70 önkormányzat majd 500 minibölcsődei férőhely létrehozását vállalta. A pénzügyminiszter az idei évben új bölcsődei és minibölcsődei férőhelyek kialakítására két pályázatot is meghirdetett, 4,5-4,5 milliárd forint keretösszeggel. Az egyik pályázat már lezárult, amelyen kizárólag a Pest megyei települési önkormányzatok indulhattak. A másik, a bölcsődei fejlesztési program című pályázaton valamennyi települési önkormányzat részesülhet támogatásban, aki pályázik, és megfelel a feltételeknek. Ezeknek a beadási határideje 2019. március 18-a, úgyhogy az önkormányzatok rá tudnak készülni erre a pályázati lehetőségre, átgondolják, és tudnak pályázni a Pénzügyminisztériumban. (Taps a kormánypártok soraiból.)

FÖLDI LÁSZLÓ: – Államtitkár Úr! Engem ez a kérdés azért is izgat, mert Pest megye külön kategória a pályázati rendszerben, hiszen nem minden uniós forrásra tudunk pályázni. Nagyon örültem annak, amikor 4,5 milliárd forint jutott Pest megyére bölcsődei pályázatnál, az én választókerületemből is több település pályázott, és reményeim szerint arra a pályázati felhívásra is  amit a miniszter úr most kiírt, pályázni fognak. Komoly az érdeklődés nemcsak a városokban, hanem a kisebb, 3-4-5 ezres településeken is egyre inkább igény van bölcsődei férőhelyek főleg a minibölcsődék kialakítására. Bízom benne, hogy ebből a pályázati forrásból a választókerületem települései is részesülhetnek majd. (Taps a kormánypártok soraiból.)

FÖLDI LÁSZLÓ: – Államtitkár Úr! Engem ez a kérdés azért is izgat, mert Pest megye külön kategória a pályázati rendszerben, hiszen nem minden uniós forrásra tudunk pályázni. Nagyon örültem annak, amikor 4,5 milliárd forint jutott Pest megyére bölcsődei pályázatnál, az én választókerületemből is több település pályázott, és reményeim szerint arra a pályázati felhívásra is  amit a miniszter úr most kiírt, pályázni fognak. Komoly az érdeklődés nemcsak a városokban, hanem a kisebb, 3-4-5 ezres településeken is egyre inkább igény van bölcsődei férőhelyek főleg a minibölcsődék kialakítására. Bízom benne, hogy ebből a pályázati forrásból a választókerületem települései is részesülhetnek majd. (Taps a kormánypártok soraiból.)

TÁLLAI ANDRÁS: – Képviselő Úr! Az említett pályázat, azt gondolom, igen jelentős összegű, hiszen 4,5 milliárd forintra lehetett pályázni 2019. március 18-ig. Június 4-ig fog miniszteri döntést születni, azt követően indulhat el a megvalósulás. Azon pályázóknak a pályázatait viszont, akiknek már előkészített, folyamatban lévő fejlesztése van, tehát rendelkeznek engedélyes tervekkel, a miniszter már február 15-ig el fogja bírálni, ezzel meggyorsítva azoknak az önkormányzatoknak a lehetőségét, akik, már előre készültek egy ilyen lehetőségre. Mindamellett még másfél milliárd forint is rendelkezésre áll az önkormányzati fenntartók részére a fejlesztésekre. Azt gondolom, hogy a kormány minden lehetőséget megragad és megtesz annak érdekében, hogy a családi férőhelyeket, bölcsődei férőhelyeket növelni tudja.  (Taps a kormánypártok soraiból.)

Mennyire hiteles a kormány politikája?

STUMMER JÁNOS, (Jobbik): – Miniszter Úr! Ön négy hónappal ezelőtt tette le az esküjét itt, ebben a teremben, és amikor ön esküdött, különös felelősséget vállalt rengeteg magára hagyott és kiszolgáltatott ember sorsának jobbra fordulásáért. Miniszter úr, ön egy keresztény értékrendű, a szegényekért és az elesettekért felelősséget vállalni képes, becsületes ember hírében áll. Amikor ön letette a miniszteri esküt, akkor nyilván tisztában volt azzal, hogy mit vállal, tisztában volt azzal, hogy milyen felelősséget vesz a vállára. Azóta, az eskü óta eltelt, négy hónap. Tisztában vagyok azzal, hogy négy hónap mire elég és mire nem. Tudom, hogy négy hónap alatt nem lehet mindent megtenni, minden mulasztást elmulasztani. De ahhoz túl sok ez az idő, hogy csak úgy elteljen egy miniszter felett. Ezért is kérdezem:

– Hogyan számol el az esküjével, hogyan számol el ezzel a négy hónappal, amikor, ha bekapcsolja a tévét, akkor azt látja, hogy szeptembertől ismét 1400 tanár hiányzik a magyar iskolákból?

– Hogyan számol el ezzel a négy hónappal ezelőtt letett esküjével, amikor egyre-másra olyan hírek jönnek a magyar sajtóban, hogy most már komplett osztályok, osztálynyi orvosok mondanak fel Magyarország kórházaiban?

– Bement ön akár egyetlen alkalommal is a miniszterelnöki dolgozószobába, és harcolt-e ezekért az emberekért?

– Harcolt-e a tanárért, a diákért, az orvosért, az ápolóért, a betegért vagy a szegényekért?

– Harcolt-e azokért az emberekért, akikért ön felelősséget vállalt?

–  Egyszer is mondta-e annak a miniszterelnöknek, aki ön alá miniszteri bársonyszéket tett, hogy végre egyszer az életben ne csak a balhátvéddel és ne csak a középpályával, hanem a kémiatanárral és az altatóorvossal is foglalkozzon?

– Megtette-e ezt, miniszter úr?

– Megtette-e ezt, miniszter úr?

KÁSLER MIKLÓS, (emberi erőforrások minisztere): – Képviselő Úr! Konkrét kérdéseire nagyon sokszor választ kapott; a felelősségre eddig még nem. Az én megközelítésemben minden ember felelős magáért, felelős a családjáért, felelős a nemzetéért, és felelős az emberiségért. Ezen túlmenően minden magyar felelős minden magyarért, mi tehát önökért is, és önök miértünk is.

– 26 évig közvetlenül feleltem sok ezer általam kezelt betegért, és feleltem az évente az intézetemben kezelt 700 ezer betegért. A magyar kormány felelős a nemzet jelenéért és jövőjéért; a magyar ellenzék ezen túlmenően a kormány tevékenységének építő és segítő véleményezéséért, a destrukció, a zavar és a káosz elkerüléséért. Klebelsberget idézem ide: „Mindnyájan viseljük felelősségét annak, amit tettünk vagy elleneztünk, amit írtunk vagy mondottunk, mert az megvan és meg nem változtatható.”

– Képviselő Úr! Mindenki a saját felelősségét lelkiismerete szerint értelmezi és teljesíti a törvénynél magasabb etikai szinten. A lelkiismeret olyan kategória, ami azt jelenti, hogy minden viszonyok között minden gondolatommal a belőle fakadó tettekkel, minden önös érdek nélkül szolgálom embertársaimat. Ezt tettem 26 évig, és ezen nem fogok változtatni! Szeretetből tettem, mert ez az emberi élet legmagasabb minősége. El kell számolnom a saját lelkiismeretemmel, el kell számolnom az utókor véleményével és a végső ítélettel, mert egyszer mindenki megmérettetik. Hippói Ágoston után szabadon mondom: úgy élek, mintha minden Istentől függne, és úgy dolgozom, mintha minden tőlünk függne! Ez hitelesít engem! (Taps a kormánypárti padsorokban.)

– Képviselő Úr! Mindenki a saját felelősségét lelkiismerete szerint értelmezi és teljesíti a törvénynél magasabb etikai szinten. A lelkiismeret olyan kategória, ami azt jelenti, hogy minden viszonyok között minden gondolatommal a belőle fakadó tettekkel, minden önös érdek nélkül szolgálom embertársaimat. Ezt tettem 26 évig, és ezen nem fogok változtatni! Szeretetből tettem, mert ez az emberi élet legmagasabb minősége. El kell számolnom a saját lelkiismeretemmel, el kell számolnom az utókor véleményével és a végső ítélettel, mert egyszer mindenki megmérettetik. Hippói Ágoston után szabadon mondom: úgy élek, mintha minden Istentől függne, és úgy dolgozom, mintha minden tőlünk függne! Ez hitelesít engem! (Taps a kormánypárti padsorokban.)

STUMMER JÁNOS: – Miniszter Úr! Világosan feltettem önnek egy kérdést: volt-e az elmúlt négy hónapban ön a miniszterelnöki dolgozószobában? Nem raportra, hanem azért, hogy harcoljon azokért az emberekért, akikért ön felelősséget vállalt. Ön egy egész ország egészségügyéért és oktatásáért felel. Amióta eltelt ez a négy hónap, tudja, hány tízezer magyar család kapott 52 ezer forint ápolási díjat? Tudja, hogy hány magyar családban veszett oda egy édesapa vagy egy édesanya egy-egy kórházi fertőzésben? Tudja, hogy hány magyar család szakadt szét amiatt, mert a gyereknek a lakóhelyén nincs lehetőség arra, hogy tisztességes magyar oktatásban részesüljön?

– Maga pedig négy hónap után bejött ebbe a parlamentbe, bejött az Országgyűlésbe, és előad nekem egy tanévnyitó beszédet. Nem fogadom el a válaszát! (Taps a Jobbik soraiban.)

– Maga pedig négy hónap után bejött ebbe a parlamentbe, bejött az Országgyűlésbe, és előad nekem egy tanévnyitó beszédet. Nem fogadom el a válaszát! (Taps a Jobbik soraiban.)

KÁSLER MIKLÓS: – Képviselő Úr! Szabad ország, mindenki azt mond, amit akar! (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.) Én miniszterelnök úrral elég sokat konzultáltam, ezeket a problémákat ő is ismeri, a kormány is ismeri, és én is ismerem. Ha tetszik figyelemmel követni azt, ami történik, akkor a választ önmagának meg tudja fogalmazni. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Hogy is van ez?

MESTERHÁZY ATTILA  (MSZP): – Tisztelt Ház! Szeretném üdvözölni az itt a hátsó páholyban helyet foglaló Adóskamara képviselőit. Azért jöttek ma, hogy ennek a kérdésnek a kapcsán meghallgassák a Magyar Nemzeti Bank álláspontját néhány fontos kérdésről, hiszen a 2014-es jogszabályok alapján a törvényhozók, a Fidesz-kormány hagyott egy kiskaput a bankok számára, hogy teljes mértékben átháríthassák az árfolyamkockázatot és ennek minden terhét a hitelt felvevőre, tehát a magyar családokra, éppen ezért nagyon sok családot hoztak olyan helyzetbe, hogy a kilakoltatás veszélye ott lebeg a fejük fölött. Éppen ezért három témakörben is kérdezem a Magyar Nemzeti Bank képviselőjét:

– Vajon a bankoknak önök szerint van-e felelőssége ebben a kialakult helyzetben, hogy vajon vizsgálták-e a bankok felelősségét a tájékoztatás tekintetében, hogy valóban közérthető, egyértelmű tájékoztatást adtak-e a kockázatokról, hogy a reklámjaik mennyire voltak adott esetben átverésen alapulóak; vizsgálták-e azt, hogy milyen kockázattal jár egy ilyen hitel megadása egy-egy ügyfélnek, hogy a bankok kellő gondossággal jártak-e el, amikor elemezték a vagyoni helyzetét, a jövedelmi helyzetét az adósnak annak fényében, hogy van egy ilyen árfolyamkockázat?

– Vajon igaz-e az ‑ én úgy tudom, hogy igen ‑, hogy önök kiadtak egy olyan állásfoglalást, ami arról szól, hogy önök nem tudják kiszámolni, hogy a magyar forint árfolyama milyen irányba fog változni a jövőben, nem tudják ezt megbecsülni, és ezért a bankok sem tudják ezt megtenni, ezen perek dőltek el egyébként, és ezáltal a bankokat fölmentették a felelősség alól; eközben elvárják egyébként az adósoktól, hogy ők pedig vállaljanak ezért kockázatot, mert ezek szerint akkor ők ki tudják számolni ennek a kockázatát?

–  Ön szerint a forint miért nem erősödött vissza a korábbi időszakra, ha a gazdaság dübörög, nincsen gazdasági válság, és ha önöknek van felelőssége a jegybanktörvény alapján abban, hogy milyen árfolyam mellett gazdálkodjon az ország, tehát összességében önök szerint a bankok tisztességesen jártak-e el ebben a kérdésben?

–  Ön szerint a forint miért nem erősödött vissza a korábbi időszakra, ha a gazdaság dübörög, nincsen gazdasági válság, és ha önöknek van felelőssége a jegybanktörvény alapján abban, hogy milyen árfolyam mellett gazdálkodjon az ország, tehát összességében önök szerint a bankok tisztességesen jártak-e el ebben a kérdésben?

NAGY MÁRTON ISTVÁN, (Magyar Nemzeti Bank alelnöke): –  Képviselő Úr! Nagyon-nagyon sok kérdést tett fel, de maradjunk a devizahitelesek problémájánál. Ha az a kérdés, hogy milyen árfolyamon kellett átváltani a devizahiteleket forinthitelekre, és hogy megfelelő árfolyamon történtek-e, akkor az a válaszom, hogy igen, azért, mert van egy kúriai döntés arról, hogy a devizahiteleket a piaci árfolyamon lehetett átváltani 2014 végén, illetve ezt szabályozóan 2015 elején. Tehát ha azt kérdezi, hogy mi a jogi alapja annak, hogy milyen árfolyamon kerültek, még egyszer, átváltásra a devizahitelek, akkor a választ a Kúriánál keresse, hiszen az ő feladata ezt kimondani, és ő ki is mondta, hogy a piaci árfolyamon kell ezt megtenni.

– Egy másik kérdés azonban, amit ön föltett, hogy a bankok megfelelően tájékoztatták-e az adósokat arról, hogy milyen árfolyamkockázatot futnak, és ebben az Európai Bíróság közelmúltbeli döntése alapján a bíróságoknak kell vizsgálnia azt az egyes pereknek megfelelően, hogy megfelelő kockázatfeltáró nyilatkozatot írattatott-e alá a bank. Ezen nyilatkozatok tekintetében lehet kimondani azt, hogy megismerte az ügyfél az árfolyamkockázatot vagy nem. Emellett az, hogy arra kíváncsiak vagyunk, hogy az árfolyam hová mehetne, meg hová megy: kérem szépen, maga a Nemzeti Bank sem szokott ilyen találgatásokba belebonyolódni. Mi mindenkor azt szoktuk mondani, hogy mindennap az az árfolyam alakul ki, amit a piac kialakít, így az, hogy az árfolyam hová megy, azt igazából majd a piac tudhatja!

– Egy másik kérdés azonban, amit ön föltett, hogy a bankok megfelelően tájékoztatták-e az adósokat arról, hogy milyen árfolyamkockázatot futnak, és ebben az Európai Bíróság közelmúltbeli döntése alapján a bíróságoknak kell vizsgálnia azt az egyes pereknek megfelelően, hogy megfelelő kockázatfeltáró nyilatkozatot írattatott-e alá a bank. Ezen nyilatkozatok tekintetében lehet kimondani azt, hogy megismerte az ügyfél az árfolyamkockázatot vagy nem. Emellett az, hogy arra kíváncsiak vagyunk, hogy az árfolyam hová mehetne, meg hová megy: kérem szépen, maga a Nemzeti Bank sem szokott ilyen találgatásokba belebonyolódni. Mi mindenkor azt szoktuk mondani, hogy mindennap az az árfolyam alakul ki, amit a piac kialakít, így az, hogy az árfolyam hová megy, azt igazából majd a piac tudhatja!

MESTERHÁZY ATTILA: – Akkor nagy bajban van a költségvetés, mert a költségvetésből is meghatároznak egy árfolyamot, ami alapján sokszor számítanak! Tehát ha ez így lenne, ahogy ön mondja, hogy ezzel semmi dolguk nem lenne, akkor semmit nem lehetne tervezni Magyarországon, ami devizával vagy idegen valutával van kapcsolatban! Egyébként a forintosításról törvény szólt, nem a Kúria, ez valószínűleg elkerülte az ön figyelmét.

– Alapvetően én azt kérdeztem öntől, hogy kibocsátottak önök egy érmét, itt találtam a zsebemben: a családok éve, egy 50 forintos. Tehát gondolom, rájöttek arra, hogy azért ez a probléma sok embert érint. Amikor azt mondják, hogy számolják ki és bizonyítsák az adósok azt, hogy nekik milyen problémájuk van, kérem, egy ilyen…(Felmutatja)270 oldalas anyagot kellene minden adósnak előállítani úgy, hogy amúgy is az a problémájuk, hogy nincsen pénzük a törlesztőrészletre. Egy ilyen számítást megcsinálni 270 oldalban, nagyon kevés embernek van arra pénze, hogy ezt meg tudja csinálni. Ezért az önök szerepe ebben megkerülhetetlen!

– És öntől azt kérdeztem, kérdezem még egyszer: a Magyar Nemzeti Bank szerint a bankok tisztességesen jártak-e el ebben a kérdésben? Ha azt gondolja, hogy igen, akkor önök is a bankok zsebében vannak, nemcsak a Fidesz! (Taps az MSZP és a DK soraiban.)

– És öntől azt kérdeztem, kérdezem még egyszer: a Magyar Nemzeti Bank szerint a bankok tisztességesen jártak-e el ebben a kérdésben? Ha azt gondolja, hogy igen, akkor önök is a bankok zsebében vannak, nemcsak a Fidesz! (Taps az MSZP és a DK soraiban.)

NAGY MÁRTON ISTVÁN: – Az ön figyelmét is elkerülte, hogy igen, törvény rendelkezett az átváltásról, de a Kúria iránymutatása alapján! Tehát ne próbáljuk meg kitalálni, hogy egyszer csak Magyarország Kormánya kitalált egy törvényt magától; igenis volt előtte egy kúriai iránymutatás! Tehát próbáljunk meg a hitelesség talaján maradni! Az, hogy ön mekkora problémáról beszél, azért azt ne felejtsük el, hogy 2014-2015 során a magyar kormány, a Magyar Nemzeti Bank a bankokkal közösen, de főként a kormány és a Magyar Nemzeti Bank ezermilliárdot adott vissza a devizahiteleseknek, egyrészt kamatemelésen, árfolyamrésen keresztül. Tehát amikor azt mondja, hogy nem foglalkoztak vagy hagyták őket, azért ez nem igaz! Ma 114 ezer olyan család van, akinek nem teljesítő hitele van, és ebből egy jelentős részt az eszközkezelő is nagyon nagy mértékben segített. Tehát mindezen lépések során ma már ez a devizahiteles probléma nem probléma. Az, még egyszer mondva, hogy a szerződésekben mi található, az pedig a bíróság feladata, és az egyedi ügyfelek és a bank szerződéses viszonya. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Merre tart az egészségügy?

LÁSZLÓ IMRE, (DK): –  Miniszter Úr! Az ajkai kórház intenzív osztályán a nővérek egyenként fogytak el, mint Haydn Búcsú szimfóniájában a muzsikusok. Az intézmény vezetője hiába próbálta meg átirányítással megoldani a problémát, az intenzív ellátás, mi mind a ketten tudjuk, egy önálló szakma, az ebben járatlan nővérekkel nem lehetett ellátni a feladatokat. Az ott dolgozó öt orvos ezért munkatársak felvételét, a megemelkedett terhelés csökkentését és díjazásának emelését kérte, majd ennek elutasítása után testületileg felmondtak.

– Ha az esetet meg akarjuk érteni, akkor abból kell kiindulnunk, hogy aneszteziológia és intenzív terápiás ellátás nélkül nincs működő kórház. A kereslet-kínálat törvényei pedig ezen a területen is kíméletlenek, az öt orvos közül négy vállalkozóként, a közalkalmazotti illetménynél jóval magasabb díjazásért vállalta, mint tudjuk, ennek a feladatnak az ellátását. Ezek a folyamatok azonban jelzésértékűek. Kérlelhetetlenül zajlanak másutt is, és csak idő kérdése, hogy melyik kórházat mikor érik el. Önnek, aki intézetvezetőként a székét miniszteri bársonyszékre cserélte fel, tisztában kellett lennie ezzel, ezért kérdezem:

– Számolt-e ezzel a jelenséggel a tisztség elfogadásakor?

– Mit tervez ennek a folyamatnak a megállítására és miből gondolja, hogy az ön mellett ülő Rétvári államtitkár úr által nyilvánvalóan központilag kiadott, problémát letagadó szólamai bárkit is megnyugtattak az egészségügy területén?

– Mit tervez ennek a folyamatnak a megállítására és miből gondolja, hogy az ön mellett ülő Rétvári államtitkár úr által nyilvánvalóan központilag kiadott, problémát letagadó szólamai bárkit is megnyugtattak az egészségügy területén?

KÁSLER MIKLÓS, (emberi erőforrások minisztere): – Képviselő Úr! Felvetései valóban reális és élő problémára mutatnak rá. Az ajkai kórházban történtek valóban előfordultak máshol is, de az én intézetvezetői gyakorlatomban ez 26 év alatt nem történt meg. Az intézet törzsállománya rendkívül stabil. Persze, emberek jöttek és emberek mentek, de a törzsgárda nem változott. Ez számomra azt jelenti, hogy nem lehet visszavezetni egyetlenegy okra azt, hogy ki miért távozik egy kórházból. Nyilván sokféle ok játszhat szerepet, ebben vannak materiális szempontok és vannak egyéb szempontok, lehetnek szakmai szempontok is.

– Ami miniszterként ebben a történetben az én felelősségem, hogy visszautaljak a képviselő úr kérdésére, az, hogy a kórház működjék, ez a kórház is működjék, és a többi kórház is működjék. Valóban úgy van, hogy szeptember elején öt magasan kvalifikált ápoló elhagyta a kórházat, szeptember 20-án pedig öt orvos ugyancsak elhagyta a kórházat. Az ajkai kórház vezetése mégis megoldotta a problémát, a munkát folyamatosan tudták biztosítani. A nővérkérdést is megoldották belső erőforrásokból magasan kvalifikált nővérekkel, és az orvosi létszámot is tudták konszolidálni október 1-je után is, amikor az öt orvos felmondási ideje letelik. Tehát ilyen értelemben megnyugtató választ tudok adni: a kórház működése folyamatos volt, folyamatos, és folyamatos is lesz! (Taps a kormánypártok soraiban.)

– Ami miniszterként ebben a történetben az én felelősségem, hogy visszautaljak a képviselő úr kérdésére, az, hogy a kórház működjék, ez a kórház is működjék, és a többi kórház is működjék. Valóban úgy van, hogy szeptember elején öt magasan kvalifikált ápoló elhagyta a kórházat, szeptember 20-án pedig öt orvos ugyancsak elhagyta a kórházat. Az ajkai kórház vezetése mégis megoldotta a problémát, a munkát folyamatosan tudták biztosítani. A nővérkérdést is megoldották belső erőforrásokból magasan kvalifikált nővérekkel, és az orvosi létszámot is tudták konszolidálni október 1-je után is, amikor az öt orvos felmondási ideje letelik. Tehát ilyen értelemben megnyugtató választ tudok adni: a kórház működése folyamatos volt, folyamatos, és folyamatos is lesz! (Taps a kormánypártok soraiban.)

LÁSZLÓ IMRE: – Szeptember 20-án mondott föl az öt orvos másfél hónapos fölmondási idővel, ami azt jelenti, hogy jelen pillanatban is ez az öt orvos az ajkai kórházban dolgozik, tehát egyetértek miniszter úrral, az ellátás folyamatos. Én november 6-án ‑ előzetesen levélben értesítettem a kórház vezetését ‑ le kívánok menni Ajkára, akkorra már le fog telni a másfél hónap, hogy hogyan tudták megoldani ezt a gondot. Amikor tájékozódtam, akkor gyakorlatilag azt a választ kaptam, hogy az öt helyre napokon belül tíz jelentkező volt. Aki ismeri ennek a szakmának a valós helyzetét Magyarországon, az egy olyan képtelen, nem tudok mást mondani, hazugsággal találta magát szemben ennek az információnak kapcsán, amit minősíteni nem lehet. Aranyért veszik ezeket az embereket! Ez a valós helyzet, és őszintén remélem, hogy minden rendben lesz Ajkán! (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

LÁSZLÓ IMRE: – Szeptember 20-án mondott föl az öt orvos másfél hónapos fölmondási idővel, ami azt jelenti, hogy jelen pillanatban is ez az öt orvos az ajkai kórházban dolgozik, tehát egyetértek miniszter úrral, az ellátás folyamatos. Én november 6-án ‑ előzetesen levélben értesítettem a kórház vezetését ‑ le kívánok menni Ajkára, akkorra már le fog telni a másfél hónap, hogy hogyan tudták megoldani ezt a gondot. Amikor tájékozódtam, akkor gyakorlatilag azt a választ kaptam, hogy az öt helyre napokon belül tíz jelentkező volt. Aki ismeri ennek a szakmának a valós helyzetét Magyarországon, az egy olyan képtelen, nem tudok mást mondani, hazugsággal találta magát szemben ennek az információnak kapcsán, amit minősíteni nem lehet. Aranyért veszik ezeket az embereket! Ez a valós helyzet, és őszintén remélem, hogy minden rendben lesz Ajkán! (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

KÁSLER MIKLÓS: – Tulajdonképpen képviselőtársam felvetésével, megjegyzéseivel én egyetértek. Megnyugvásképpen annyit említenék meg, hogy 11-én megszületett a megállapodás hét orvossal a tíz jelentkezőből, akik a későbbiek folyamán továbbviszik ugyanazon a színvonalon a munkát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Miért nem fizetnek adót az óriáscégek, miközben a Fidesz rommá adóztatja a dolgozó embereket?

TORDAI BENCE, (Párbeszéd): – Államtitkár Úr! Magyarország az óriáscégek számára egy adóparadicsom, csak a dolgozó emberek számára adópokol! Amikor maguk bevezették az egykulcsos szja-t, az azt jelentette, hogy a kis keresetű emberek, de még az átlagos jövedelműek is ezt egy adóemelésként kellett hogy megéljék. Eltörölték az adójóváírást, több személyi jövedelemadót kellett fizetniük az embereknek, és akkor ne is beszéljünk a világrekorder 27 százalékos áfáról! Eközben a nagyvállalatok korábban 19 százalékos adókulcsát 9 százalékra mérsékelték, és e csökkentés 70 százalékát a nagyvállalatok tették zsebre, 14 százalék jutott a közepes cégeknek, és mindössze 8-8 százalékkal jártak jobban a kisvállalkozások, illetve a mikrovállalkozások.

– De ennél is súlyosabb a helyzet, merthogy az adókedvezmények, különösen a miniszterelnök focicsapatainak a támogatása, még ennél is több adóbevételt húz ki a magyar polgárok, a magyar költségvetés zsebéből. Ez azt jelenti, hogy a 2019-es költségvetés számai alapján a vállalatok átlagosan 5 százalékos társasági adót fizetnek, de még rosszabb a helyzet, ha az óriáscégekre nézünk, a 11 legnagyobb cég csak 0,35 százalék adót fizet. A GDP egynegyedét előállító vállalatok pedig mindössze a társasági adó 2 százalékát fizetik be.

– Államtitkár Úr!  Hadd idézzem a maguk által elfogadott Alaptörvény egy mondatát: „Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.” Hát, ez baromira nem így néz ki! (Rétvári Bence: De laza vagy!) Úgy néz ki, hogy minél kevésbé bírja valaki a terhelést, annál többet kap a nyakába! Maguk megfojtják a dolgozó embereket, megfojtják a kisvállalkozásokat, és kedvezményezik az óriáscégeket! A 99 százalék érdekei helyett az 1 százalék érdekeit képviselik! Kérdésem:

– A taokedvezmények közül hány százalékot vesznek igénybe a nagyvállalatok, mennyit a középvállatok és mennyit a kisvállalatok és a mikrovállalkozások? (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

– A taokedvezmények közül hány százalékot vesznek igénybe a nagyvállalatok, mennyit a középvállatok és mennyit a kisvállalatok és a mikrovállalkozások? (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

TÁLLAI ANDRÁS, (pénzügyminisztériumi államtitkár): – Képviselő Úr! A Fidesz-kormány mindig azt az adópolitikát követte, hogy az adókat csökkenti, a közterheket csökkenti, ezáltal több lehetőséget ad a vállalkozásoknak. Azonban 2010-ben, amikor a kormányrudat átvette olyan nehéz pénzügyi helyzet volt az országban, a költségvetési egyensúly felborult, ezért első multinacionális adókat kellett bevezetni: pénzügyi szervezetek különadóját, egyes ágazatokat terhelő különadót, hitelintézeti járulékot, energiaellátók jövedelemadóját, reklámadót, közműadót és a többit. Azzal vádolni a kormányt, hogy nem fizetteti meg a multicégekkel a közterheket, az egyszerűen képtelenség, a tények bizonyítják, hogy nem így van!

– Képviselő Úr! Az a személyi jövedelemadó csökkentés, ami Magyarországon történik példa nélküli az Európai Unióban: egykulcsos személyi jövedelemadót vezettünk be, előbb 16, majd 15 százalékot! Bevezetésekor kompenzációt kaptak mind az állami alkalmazottak, mind pedig a versenyszférában dolgozók. Ami a családi adókedvezménnyel történik, az sem történik más európai uniós országban, hiszen most már a kétgyermekes családok havi 40 ezer forint adókedvezményt kapnak. Azoknak pedig, akiknek nincs annyi személyi jövedelemadójuk, ők a járulékokból is levonhatják a családi adókedvezményt. Egyébként 2010-ben, amikor még többkulcsos volt az szja, 17,7 százalék volt a terhelés, 2017-ben, amikor már egykulcsos az szja, akkor pedig 12,8 százalékra csökkent. (Taps a kormánypártok soraiban.)

– Képviselő Úr! Az a személyi jövedelemadó csökkentés, ami Magyarországon történik példa nélküli az Európai Unióban: egykulcsos személyi jövedelemadót vezettünk be, előbb 16, majd 15 százalékot! Bevezetésekor kompenzációt kaptak mind az állami alkalmazottak, mind pedig a versenyszférában dolgozók. Ami a családi adókedvezménnyel történik, az sem történik más európai uniós országban, hiszen most már a kétgyermekes családok havi 40 ezer forint adókedvezményt kapnak. Azoknak pedig, akiknek nincs annyi személyi jövedelemadójuk, ők a járulékokból is levonhatják a családi adókedvezményt. Egyébként 2010-ben, amikor még többkulcsos volt az szja, 17,7 százalék volt a terhelés, 2017-ben, amikor már egykulcsos az szja, akkor pedig 12,8 százalékra csökkent. (Taps a kormánypártok soraiban.)

TORDAI BENCE: – Államtitkár Úr! Ha már a tényeknél maradunk, akkor nézzük azt, hogy a teljes adóék az alacsony keresetűeknél Magyarországon a második legmagasabb az OECD-országokban, majdnem 50 százalék. Vagy nézzük azt, hogy mennyi adót fizetett például a Mercedes, amiről ezek szerint azt gondolja, hogy rendesen megadóztattak, egytized százalékot fizettek például 2015-ben. Vagy nézzük, a nagy szabadságharc és a nagy bankellenes retorika mögött mi van: tavaly 700 milliárd forint volt a bankok profitja, történelmi rekord. Ezek után próbálja maga itt eladni nekünk azt, hogy itt adócsökkentés van az embereknek?!

– Államtitkár Úr! Egy dologban valóban unikális a Fidesz-kormány: tényleg itt van egyedül egykulcsos adó, merthogy ez olyan végtelenül igazságtalan, hogy ezt semelyik más normális európai országban nem vezették be, illetve ahol egy helyen tévedésben bevezették, már ott is megbánták! Úgyhogy jó lenne talán visszatérni az európai útra, visszatérni az igazság útjára és figyelembe venni az emberek akaratát, akik igazságos adórendszert, többkulcsos adót akarnak, hogy fizessenek többet a gazdagok és kevesebbet a szegények! (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

– Államtitkár Úr! Egy dologban valóban unikális a Fidesz-kormány: tényleg itt van egyedül egykulcsos adó, merthogy ez olyan végtelenül igazságtalan, hogy ezt semelyik más normális európai országban nem vezették be, illetve ahol egy helyen tévedésben bevezették, már ott is megbánták! Úgyhogy jó lenne talán visszatérni az európai útra, visszatérni az igazság útjára és figyelembe venni az emberek akaratát, akik igazságos adórendszert, többkulcsos adót akarnak, hogy fizessenek többet a gazdagok és kevesebbet a szegények! (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

TÁLLAI ANDRÁS: – Képviselő Úr! Ha a családi adókedvezménnyel számoljuk az adóéket, akkor bizony Magyarország nagyon jó helyen áll az Európai Unióban. A társaságiadó-kulcsra egy reakció: a társaságiadó-kulcs csökkentése versenyképességünket növeli. Ön szerint az, hogy 2010 óta 750 ezerrel több ember dolgozik Magyarországon, ez nem ezt szolgálja? Pontosan ezt szolgálja! De tudja mit? Elővettem a Párbeszéd Magyarországért választási adóprogramját, tudja, mi van benne? Adóemelés, többkulcsos személyi jövedelemadó! Önök bevezetnék a 30 százalékos szja-t, megemelnék a társasági adó kulcsát plusz 10 százalékkal. Új adókat vezetnének be: a vagyonadót, a spekulánsadót, karbonadót, és ami a legfontosabb, adóprogramjukban nincs benne, hogy csökkentik az áfát. Ezért nem indultak önök önállóan a választáson, mert ilyen adóprogramra senki nem szavazna! (Taps a kormánypártok soraiban.)


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »