Húsz éve született az első klónozott emlős, Dolly

Húsz éve született meg az első klónozott emlős, a Dolly névre keresztelt nőstény bárány Skóciában. Hat és fél évet élt.

A klónozás azt jelenti, hogy lényegében ivartalan szaporítással jönnek létre az állatok – a szervezet, a sejtek mesterséges “lemásolásával”.

Csaknem 90 évvel ezelőtt kezdtek el foglalkozni a tudósok a klónozással. Először a német Hans Spemann hajtott végre sikeres sejtmagátültetést 1928-ban – ezért Nobel-díjat is kapott. De ez a sejt egy kétéltű sejtje volt. Ezek a kísérletek sikeresek is voltak, de az emlősökön végzett próbálkozások rendre kudarcot vallottak.

Elsőként 1986-ban sikerült emlőst klónozni. Steen Willadsen dán kutató Cambridge-ben juhembriók sejtmagjának átültetésével hozott létre új egyedet. Az Edinburghi Egyetem állatkutatásokra specializálódott Roslin Intézetében az ő módszerének alkalmazásával jött világra 1995-ben Megan és Morag, két embrionális sejttenyészetből sejtmagátültetéssel létrehozott juh.

A később lovaggá ütött Ian Wilmut és Keith Campbell vezetésével a legszigorúbb titoktartás mellett folytatott kutatások 1996-ban hoztak áttörést. Július 5-én megszületett az első felnőtt egyed testi sejtjéből sejtmagátültetéssel létrehozott, genetikailag azonos utód, Dolly bárány, de csak hét hónappal később, 1997. február 22-én hozták nyilvánosságra. A bejelentést szokatlan módon reklámozták: a kisfilmben skót tudósok birkákkal játszanak együtt. Az emlőmirigysejtből klónozott jószágot létrehozói Dolly Partonról, az amerikai countryénekesnőről nevezték el.

Ahhoz, hogy Dollyt megalkossák, három különböző birka sejtjeit használták fel.  A klónozni kívánt, finn dorset fajtájú nőstény házi juh emlőmirigyéből kivett sejt magját egy másik nőstény sejtmagjától megfosztott, nem megtermékenyített, de érett petesejtjébe juttatták. A petesejtet egy skót blackface (fekete pofájú) juhtól vették, hogy a laikusok számára is szemmel látható legyen majd a klónozás eredménye.

A petesejt természetes megtermékenyítésekor megfigyelhető energiaváltozást elektromos áramlökéssel szimulálták. Az osztódásnak indult petesejtből fejlődött embriót egy harmadik anyajuh méhébe ültették be, amely kihordta a terhességet.

Dolly az egész életét a Roslin Intézetben töltötte. 1998 és 2001 között hat utódot hozott a világra, 1998 áprilisában Bonnie-t, utána ikreket, majd hármas ikreket ellett.

Egészségi állapota sohasem volt kifogástalan, négyéves korában ízületi gyulladást, majd súlyos tüdőbetegséget kapott. Szenvedéseit látva 2003. február 14-én, hat és fél éves korában elaltatták.

A juhok átlagos életkorának feléig élt Dolly tetemének boncolása azt mutatta, hogy egy általános juhbetegségben, retrovírus okozta tüdőrákban szenvedett, ami a zárt térben tartott állatokra különösen veszélyes, mert immunrendszerük nem fejlődhet ki rendesen.

A betegség kialakulását nem hozták összefüggésbe a klónozással.

Dolly testét az utókor számára is megőrizték, preparátuma 2003-ban került be az Edinburghi Királyi Múzeumba, ahol négy lábán állva, fejét kissé oldalra hajtva fogadja a látogatókat. 2005 szeptemberében Budapesten is kiállították, a Millenáris parkba költözött Csodák Palotája megnyitójának sztárja volt.

A kutatók már szarvasmarhákkal, disznókkal, szarvasokkal, lovakkal, bikákkal, juhokkal és muflonokkal egyaránt sikeresen kísérleteztek. A tudósok azt gondolják, hogy a klónozással gyógyíthatók lesznek az emberek genetikai betegségei is, megmenthetővé válnak a kihalással veszélyeztetett fajok, és életre kelthetők lesznek a már kipusztultak. Spanyolországban például már évek óta próbálkoznak azzal, hogy  a 2000-ben kihaltnak nyilvánított beceite kőszáli kecskét a lefagyasztott sejtjeiből klónozzák, és ezzel “feltámasszák”.

A klónozás – bár új távlatokat nyitott a modern orvostudomány és a biotechnológia előtt – súlyos etikai kérdéseket vet fel.

A törvényi szabályozás napjaink fontos feladata: úgy kell megakadályozni a visszaéléseket, hogy közben ne gátolják a valóban hasznos alkalmazást. A humán embriókkal való bárminemű manipulációt világszerte tiltják.

Csatolt_cikkek: Olvasta már:Az ember még az evolúciót is felgyorsítjaItt nézheti meg az első terhes cápáról készült ultrahangotAz öreg majmok megválogatják közeli társaikatRovatok: TudományTelepülés: VilágCímkék: tudomány, kutatás, klónozás, emlősök, klón, bárányForrás: 

MTI


Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »