Húsz éve még sehol sem volt Svájc, most bravúr kell ellene

Húsz éve még sehol sem volt Svájc, most bravúr kell ellene

A svájci labdarúgásért felelős vezetők nagyjából húsz éve úgy döntöttek, új alapokra helyezik az ország futballját. A paradigmaváltás egy európai élmezőnyhöz tartozó válogatottat és számos nemzetközi szinten jegyzett játékost eredményezett. Utánajártunk annak, mi történt az utóbbi években az alpesi országban, melynek válogatottját ma vernünk kellene ahhoz, hogy életben tartsuk vb-reményeinket.

Nincs apelláta: ha a magyar labdarúgó-válogatott ki akar jutni a 2018-as oroszországi világbajnokságra, akkor a Feröer szigeteken hagyott két pontot egy Svájc elleni győzelemmel kell korrigálni. Ehhez viszont bravúr kell.

Hogy miért? Ha csak a számok tükrében vizsgáljuk az október 7-i meccset, kristálytisztán látszik: nem mi vagyunk az esélyesek. A fogadási oldalak mindegyike vendéggyőzelmet jósol. A Transfermarkt adatai pedig azt mutatják, a két keret értéke között hétszeres a különbség.

 

Sőt, a második legértékesebb svájci labdarúgó, Ricardo Rodríguez (Wolfsburg) egymagában annyit ér (25 millió euró), mint az egész magyar csapat összesen. És ugyan a két válogatott örökmérlegét tekintve nagy magyar fölény mutatkozik, a múltból azért mégse lehet megélni. Erre a magyar válogatott szövetségi kapitánya, Bernd Storck is kitért a svájci Aargauer Zeitungnak adott interjújában. Mint mondta,

itt az ideje kilépni Puskásék árnyékából. Hiszen még mindig a múltbéli sikerekből akar megélni a magyar futball. Emiatt is egy valóra vált álom lenne, ha 30 év után kijutnánk a vb-re.

A szövetségi kapitány rámutatott egy fontos, játékot meghatározó tényezőre, ami az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) által nemrég nyilvánosságra hozott 2016-os Eb-t elemző jelentésből derült ki. A Vladimir Petkovic irányította Svájc az idei kontinenstorna negyedik legjobb csapata volt labdabirtoklásban. Lejátszott meccseik 58 százalékában náluk volt a játékszer, ráadásul ehhez 90 százalékos passzhatékonysági mutató társul. E tekintetben az Eb-n egyedül Anglia tudta felvenni velük a versenyt. Emellett a futott kilométereket nézve is a 24 csapatos mezőny első felében végeztek.

 Xherdan Shakiri elképesztő gólt lőtt az Eb-n a lengyeleknek, reméljük, ellenünk nem tartogat hasonlót Fotó: Philippe Desmazes / Europress/AFP  

Az UEFA a számadatokon túl a következő tényezőket állapítja meg a svájci csapat erősségeként:

játékukat türelmesen felépítve jutnak el az ellenfél támadózónájába;erősek a párharcokban;Granit Xhaka a csapat legtöbbet passzoló játékosa, őt keresik a legtöbbször, és ő osztja a legtöbb labdát, ráadásul Behramival együtt rengeteg labdát szereznek (ellenünk eltiltás miatt nem játszhat);Shaqiri a csapat támadójátékának aduásza, egy az egyben képes bárkit lecselezni;a szélen játszó középpályosok mozgásukkal helyet teremtenek a mélységből érkező hátvédeknek;a támadó harmadban veszélyes kombinációkat alkalmaznak;csapatszinten olyan képességekkel rendelkeznek, amivel uralni tudják a játékot.

A francia példából merítettek

A profin működő játékrendszer és klasszis egyéniségek megléte korántsem a véletlen műve. Ahogy az sem, hogy Svájc a szeptember 15-i FIFA-ranglistán a 16. helyen áll, és bő egy évtizede stabil tagja az európai futball élmezőnyének. A csapat a 2004-es Európa-bajnokság óta (a 2012-es Eb kivételével) ott volt az összes nagy tornán, igaz, komolyabb eredmény elérése nélkül. A 2006-os és a 2014-es vb-n és a 2016-os Eb-n is a nyolcaddöntőig jutottak.

Ezek az eredmények egy nagyjából húsz évvel ezelőtt elkezdődött szemléletváltásnak köszönhetők. Az 1998-ban még a világranglista 83-dik helyén található együttes mögött dolgozó szövetségnek az akkor vb-győztes francia csapat „sokszínűsége” adott ihletet. Egész pontosan a francia színekben futballozó honosított játékosok szerepeltetése.

A multikulturalizmus, azaz a társadalmi sokszínűség Franciaország mellett Svájcra is jellemző. A lakosság egyötöde ugyanis külföldi vagy éppen külföldi gyökerekkel rendelkező állampolgár. Ennek tudatában az ottani szövetség döntéshozói úgy alakították át rendszert, hogy minél több tehetséget tudjanak „magukhoz édesgetni”. Ehhez persze szükség volt szakemberek képzésére, akadémiák és stadionok létesítésére és a bajnokság színvonalának emelésére.

Az átalakításnak meg lett az eredménye. A 2002-ben ifjúsági vb-t nyert U17-es válogatott tagjai között jócskán találunk olyanokat, akik külföldi (albán, ghánai, portugál, szerb, chilei) gyökerekkel rendelkeznek. A mostani felnőtt csapat egyik nagy sztárja, a koszovói albán származású Granit Xhaka is a kiválóan felépített utánpótlásból került ki: 2009-ben U17-es vb-t nyert, megjárta az összes korosztályos válogatottat, jelenleg pedig a felnőtteknél „rúgja a bőrt”, nem is akárhogy. 

Támadható területek

Szerencsénkre az Arsenal 35 millió eurót érő játékosa eltiltás miatt nem léphet pályára a Groupama Arénában. Rajta kívül hiányzik még a szintén a középső tengelyben meghatározó szerepet betöltő Johan Djourou. De a Mainzban játszó Sebastian Freire és a Baselben futballozó Zuffira se számíthat Vladimir Petkovic, aki szerint együttesének nem lesz könnyű dolga Magyarország ellen.

„Ráadásul 30 ezer szurkoló előtt játszhatnak, akik komoly támogatást jelentenek majd a számukra” – tette hozzá a tréner a magyar válogatottra utalva.

A labda kihozatalában és a csapat mozgatásában fontos szerepet betöltő játékosok hiánya miatt tényleg főhet Petkovic feje. Főleg ha hozzátesszük, Xhaka és Djorou voltak a nyári kontinenstornán a csapatuk első (364), illetve harmadik (235) legtöbbet passzoló játékosai.

 A francia Kingsley Coman (j) és a svájci Granit Xhaka a 2016-os franciaországi labdarúgó-Európa-bajnokság A csoportja harmadik fordulójában játszott Svájc–Franciaország mérkőzésen Fotó: Denis Charlet / Europress/AFP  

További pozitívum a magyar oldalon, hogy Bernd Storck több időt tudott együtt tölteni a kerettel, mint a Feröer-meccs előtt, és – ahogy azt jelezte – javultak a futballisták fizikai mutatói. A német szakember a fizikális állapot javítása mellett olyan taktikát gyakoroltatott, amivel csapata képes lesz alkalmazkodni az ellenfél 4-2-3-1-es hadrendjéhez. A magyar válogatottnál tehát lépésről lépésre közelebb kerülnek ahhoz, hogy október 7-én este megszerezzék a remények életben tartásához szükséges három pontot.

A 20.45-kor a Groupama Arénában kezdődő mérkőzést percről percre követhetik az MNO-n!


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »