Hunor és Magor együtt cselekvése, egymásra utaltsága és testvéri szeretete üzenetet hordoz a székelység és a magyarság számára.
A székely–magyar összetartozást szimbolizáló Hunor–Magor-lovasszobrot, illetve teret avattak fel Agyagfalván, ahonnan a település bejáratánál lévő emlékműhöz vonultak az ünneplők az 1848-as nemzetgyűlésen történtek felidézéséért.
Az eseményen a hagyományőrző huszárok is felvonultak – Beliczay László
Trianon 100 – Összetartozunk elnevezésű, Hunort és Magort ábrázoló lovasszobrot lepleztek le szombaton Agyagfalva központjában, amelynek környékén egy kis parkot is kialakítottak. Az ünnepségen a hagyományőrző huszárok álltak díszőrséget.
A magyar kormány külgazdasági és külügyminisztériuma támogatásával elhelyezett szobor – Kotormán Norbert és Kotormán László alkotása – nemcsak a helyi közösség életerejét hirdeti, hanem az egész nemzetét – jelentette ki Kászoni Szilárd helyi református lelkész a magyar–székely egység napján. Mint mondta, Hunor és Magor együtt cselekvése, egymásra utaltsága és testvéri szeretete üzenetet hordoz a székelység és a magyarság számára.
A magyarság vagy ebben a testvéri egységben lesz, vagy nem lesz – fogalmazta meg az alkalom üzenetét. Arra is kitért, hogy a bemutatott kis téren elhelyezett kövek a leszakított országrészeket szimbolizálják.
Ülkei Zoltán bögözi polgármester rámutatott, az 1848-as nemzetgyűlés helyszínén és évfordulóján a 101 évvel ezelőtt történt trianoni döntésre is emlékezünk, amit ugyan gyászosan idézünk fel, de megerősít hitünkben és magyarságtudatunkban is. Ha az országot fel is darabolták, ma is összetartozunk – tette hozzá. Hangsúlyozta, örömmel tölti el, hogy a magyar kormány tettekkel is mellettünk áll törekvéseinkben.
Tóth László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője kiemelte, bizakodásra ad okot, hogy a történelmi nehézségek ellenére az elmúlt évtizedben a nemzet magára talált, amiben benne van egy jó jelen, és egy még jobb jövő ígérete, ami a magyarság számára biztosan sikeres lesz. Orbán Viktor magyar miniszterelnök szavait idézve kijelentette, határa az országnak van, a nemzetnek nincs, egy magyar sincs egyedül. Kincses Kálmán székelyszenterzsébeti református lelkipásztor felhívta a figyelmet, hogy a leleplezett lovasszobor szereplőinek egyikénél sincs félelmet sugárzó, életet elvenni képes fegyver, hiszen nem erre van szükségünk a megmaradáshoz, hanem életre. Nagyon sok hős halottunk van, hős élőkre van nekünk ma szükségünk – összegzett. Hunor és Magor lovasszobra szerinte az élethez szükséges munkát, tanítást, játékot és az egymással szembeni testvéri viszonyt sugározza.
Összetartozás
Az 1848-as nemzetgyűlés emlékművéhez érve, annak megkoszorúzása után Kápolnási Zsolt történész elevenítette fel a 173 évvel ezelőtt történt esemény körülményeit.
Ezt követően Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke az összetartozás, az együtt gondolkodás fontosságát hangsúlyozta.
Antal Lóránt szenátor hangsúlyozta, az agyagfalvi nemzetgyűlés nagyon fontos pillanata volt a székelységnek, hiszen az önrendelkezés gyakorlását jelentette.
Bíró Barna Botond, a Hargita megyei tanács alelnöke úgy vélte, napjainkban is erőt adhat, hogy az agyagfalvi nemzetgyűlésen a magyar nemzet részeként határozták meg a székelységet, kiállva a magyar kormány törekvései mellett. Hasonlóan fontos, hogy az esemény első napján a jelenlévők békejobbot nyújtottak a román és szász nemzetiségűeknek, valamint nemcsak a múlton töprengtek, hanem kezükbe vették a sorsukat, a jelent, a magyar jövő érdekében. Szerinte most is ezt kell tenni, össze kell fogni, és a jövő évi népszámláláson ki kell mondani, hogy mi, székelyek a magyar nemzet részei vagyunk.
Mindemellett jövőre a magyar kormány törekvései mellett is ki kell álljunk ismét – jelentette ki Bíró.
Lovaspályát építettek
Vasárnap a Pest Megyei Értéktár vándorkiállítását nyitják meg az agyagfalvi emlékházban, majd egy lovaspályát avatnak fel, amelyen Erdély több tájáról érkező huszárok tartanak bemutatót.
Fülöp-Székely Botond
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
