Hungarikum lett a tiszavirágzás és a csíksomlyói búcsú kegyhely

A tiszavirágzás és a csíksomlyói pünkösdi búcsú kegyhely is bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe, míg a Magyar Értéktár hét tétellel – köztük az aracsi pusztatemplommal és az aracsi kővel – bővült, közölte az Agrárminisztérium az MTI-vel.A Hungarikum Bizottság 25. jubileumi ülésén, csütörtökön született döntés értelmében ezentúl a gyűjteményt gazdagítja az összmagyarság egyik legjelentősebb vallási ünnepe, a nemzeti összetartozás jelképe, a csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely.A bizottság a hungarikumok közé emelte – mint kiemelkedő jelentőséggel bíró nemzeti értéket – a klasszikus magyar szablyavívás hagyományát, a magyar kardiskola alapját, de bekerült a gyűjteménybe a tiszavirágzás, egy egyedülálló természeti látványosság, a rövid életű kérészfaj látványos rajzása is.A közlemény idézi Nagy István agrárminisztert, aki a szőregi rózsatőt méltatva elmondta: a növény fagytűrő képessége, hosszan tartó virágzási periódusa és sziromlevelei színjátékának intenzitása miatt is egyedülálló minőséget képvisel, és méltán ismert és elismert exportcikke Magyarországnak.A bizottság a Magyar Értéktárba vette a hajdúnánási szalmafeldolgozást mint tradicionális háziipari tevékenységet, az 1568-as vallásszabadság-törvényt, a Tavaszi emlékhadjáratot, az újfehértói fürtös meggyet, a beregi keresztszemes hímzést, az aracsi templomromot és az aracsi követ, a Kocs községben gyártott kocsit, illetve a balatonfüredi Anna-bált.A közlemény idézi V. Németh Zsoltot is, a kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztost, aki a Magyar Értéktár új elemeit méltatva elmondta: a magyar járműkultúra egyik legjelentősebb felfedezése, a kocsi kocsi, egy olyan magyar eredetű megoldás, amely már 500 évvel ezelőtt is a közúti közlekedés kényelmét és gyorsaságát növelte.Az aracsi templomrom és az aracsi kő kapcsán kiemelte: a 12. században épült templom romos állapotában is fenséges látványt nyújt, és a bácskai magyarság jelképévé és nemzeti zarándokhelyévé vált.Németh Zsolt a balatonfüredi Anna-bált méltatva hangsúlyozta: a minden évben az Anna-naphoz legközelebbi szombaton megrendezett bálok a 19. században az ország legelőkelőbb összejövetelei közé tartoztak.(…)Tovább a cikkhez

Hírdetés


Forrás:szilajcsiko.hu
Tovább a cikkre »