Hungarikum: alap a büszkeségre

Hungarikum: alap a büszkeségre

A hungarikumok bűszkévé teszik a magyar embereket. V. Németh Zsoltnak, kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztosnak tett föl kérdéseket a Gondola.

A csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely, a klasszikus magyar szablyavívás, a szőregi rózsatő és a tiszavirágzás is bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe, míg a Magyar Értéktár hét tétellel bővült. V. Németh Zsoltnak, kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztosnak tett föl kérdéseket a Gondola.

– Miniszteri biztos úr, a helló mellett talán a világon legelterjedtebb magyar szó a kocs, amelynek hírét a „kocsi kocsi” vitte szerteszét a földkerekségen: ma a legkiválóbb labdarúgóedzők neve mellé van írva a képernyőre a coach. Lehet-e majd ez a szó is hungarikum?

 

A kocsi kocsi

– A hungarikumok gyűjteményébe olyan elemeket emelünk be, amelyek megrajzolhatják a magyarság sajátosságait, karakterjegyeit, amelyek utalhatnak nemzetünk találékonyságára, kreativitására. Egy hungarikumnak meg kell felelnie a törvényben rögzített definíciónak, amely szerint az „olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelez, amely a magyarságra jellemző tulajdonság, egyediség, különlegesség és minőség”, vagyis a magyarság csúcsteljesítménye. Így a járműgyártás történetében mérföldkőnek számító „magyar kocsinak” ott a helye. Hogy a – talán – ebből származtatott angol szónak ott van-e, abban nem vagyok biztos.

– Ön annak idején a Zalaegerszegi Közúti Építő Vállalat, művezető és kitűző mérnökeként miből gondolta, hogy el kell mennie egy alföldi faluba, és ott sátorban a Magyar Demokrata Fórum megalapítását kell segítenie?

– Sajnos a lakiteleki sátorverésen nem vettem részt, de a történteket távolról is nyomon követtem. 1988-ban rendszeresen részt vettem ellenzékiek – ahogy akkoriban mondták, az alternatívak – rendezvényein. Szájtátva hallgattam a Für Lajos–Joó Rudolf páros lendületes előadását, Lezsák Sándor csendes, de mégis mozgósító, bátorító gondolatait. Aztán még az évben, a karácsony előtti napokban, Zalaegerszegen bedobtam a postaládába a belépési nyilatkozatot tartalmazó levelet. Ez a mozdulat egyben elköteleződés is volt. (Jelenleg is alelnöke vagyok a Nemzeti Fórumnak.) Sokan, sokfelől érkeztek a lakiteleki sátor alá, és az MDF-be. Engem, először is, nemzeti karaktere vonzott, elkötelezettsége a határon túli magyarok mellett. Mind e mellett vidéki emberként úgy éreztem, hogy üzenetei nekem szólnak. A szimbólumait a népi kultúrából merítette, ami nekem természetes közegem volt. A házunkat a népi építészeti hagyományokat felhasználva építettük, kuvasz szolgált az udvaron (most is) és (sajnos keveset) gyakorló népzenész voltam (vagyok).

A Hortobágyon

– Für Lajos Debrecenben volt könyvtáros, Ön a nyugati végeken mérnök, majd kétszer is városi – vasvári – polgármester. Mi adta mégis a késztetést, hogy életkora miatt az Ön mesterének is beillő nemzeti értelmiségihez közelítsen?

– Für Lajos valóban nagy hatással volt rám, azóta sem hallottam nála jobb szónokot. Suttogott és mennydörgött, ahogy a gondolat megkívánta… Nem lehetett nem ráfigyelni. És mind e mellett: büszke vasi. Ezt az „ízt” is büszkén vállalta. (És én is…) Megtisztelő, hogy szülőfalujában, Egyházasrádócon szólhattam mind a szobrának avatásán, mind akkor, amikor a művelődési házat nevezték el róla.

– Ön helyi politikusként is, országos politikusként is a legkockázatosabb küldetést választotta: a nemzeti érdekek képviseletét. Ezt a rizikót hogyan merte vállalni akkor, amikor három gyermeket is nemzett?

– Feleségemék is hárman voltak testvérek, és mi is. Klári 19 volt, én 21, amikor összeházasodtunk. Ez akkor sem volt „trendi”, nemhogy most. De nem is lehetett másként, minthogy mi is három gyermeket vállaljunk. Számunkra ez természetes volt.

Szerintem, igazából ma az választja a nemzeti érdek képviseletét, aki gyermekeket nevel. Nincs annál fontosabb nemzeti ügy, mint a megmaradásunk.

– Hol tevékenykednek családtagjai?

– A legnagyobb fiam, Dani mentőtiszt, a körmendi mentőszolgálatot vezeti, ott már van egy unoka is! A középső fiú, Bence egy autóipari minőségügyi szolgáltató cégnél értékesítéssel foglalkozik. A legkisebb, Marci, kamatoztatva angol és olasz nyelvtudását csoportvezető egy ismert kereskedelmi cégnél. A feleségem az Országos Mentőszolgálat oktatásszervezője.

– Négy évig vidékfejlesztési államtitkárként dolgozott. Csengertől Kőszegig, Putnoktól Barcsig hogyan tudta a cselekvési kedvet ébreszteni, fokozni embereinkben?

– Vidékfejlesztésért felelős államtitkárként azt vallottam, hogy az agráriumnak nemcsak az a feladata, hogy egészséges és szermaradvány-mentes élelmiszerrel ellássa az országot, de az is, hogy a természet „karbantartójaként” megóvja a teremtett világot. Sőt a vidékfejlesztés keretei között készítettük el a kézműves stratégiát és a népfőiskolákra vonatkozó programot. De ugyanígy, javaslatomra, 150 év múltán lehetővé vált a pálinka – egyik kiváló hungarikumunk – magánfőzése is.

Hírdetés

Folklór, ősiség…

– Mit jelképez az, hogy a parlament egységesen szavazta meg a pálinkatörvényt?

– Nekem nincsenek ennyire jó emlékeim erről. Ahogy fölidézem: akik nem látták meg ebben a folklórt, az ősiséget, az önálló termék alkotásának örömét, azok azzal vádoltak minket, hogy az alkoholizmusnak kedvezünk. Az adótörvények között foglaltuk paragrafusba, hogy az otthoni főzés legyen szabad és adómentes. Jobb visszagondolnom a hungarikumtörvényre, mert azt valóban egységesen szavazta meg az Országgyűlés.

– Ön is magánfőző, mi kedvence?

– Kifejezetten szeretem a tájfajtákat, most a kormin volt a legsikeresebb, de a tüskés körtéből is főztem emlékezetest.

Tüskés körte

  – Környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkárként is fáradozott. Mit tehetett azért, hogy Magyarországon ne kínai hagymát kínáljanak, chilei bort mérjenek?

– Munkám során mindig a „szervességre” törekedtem. Igyekeztem bemutatni, hogy a különböző szakterületek nem kezelhetők egymástól elszigetelten. A szürke marha a Hortobágyon – mindkettő hungarikum – egyben természetvédelmi kezelést végez.

Mikor a biodiverzitás fontosságáról szólunk, akkor nemcsak a vadon élő növények és állatok sokszínűségét féltjük, az agrártermékek területén hasonló szűkülést érzékelhetünk. A FAO szerint az elmúlt száz évben elveszítettük az élelmezési célú haszonnövényeink 75%-át. Ezért is indítottuk el a falusi szőlőhegyek megmentését célzó ún. zártkerti revitalizációs programot. Ez az öngondoskodás a tájvédelem mellett egyben génmegőrzési program is. Hogy a természetes élőhelyén tudjuk megőrizni a tüskés vagy a vérkörtét, a batul vagy a cigányalmát. Ha a hazait választjuk, nem csupán jó hazafiak vagyunk, de megkíméljük a világot a termékek, kontinensek közti, keresztül-kasul való cipelésének környezeti terhétől is.

– Hungarikumokat a Lajtától a Berecki-havasokig, a Dunajectől a Tengermellékig elterülő térségben találhatunk. Most Önök Csíksomlyóban leltek egyet. Hogyan erősíti meg ez a dunaszerdahelyi, munkácsi, alsólendvai, óbecsei, de akár Csíkszeredától Chicagóig sok helyen élő magyarjainkat?

– A hungarikumokról szóló törvénnyel felállított értékpiramis magától értetődően tartalmazza a határon túli nemzetrészek értéktárait is. A magyar karakter nem rajzolható meg a kalotaszegi legényes, a szabadkai szecesszió, a drávaszögi halászat, a muravidéki szoknyás haranglábak, a pozsonyi kifli, a beregi keresztszemes hímzés vagy Liszt Ferenc, Almásy László szülőföldje értékeinek ismerete nélkül.

– Most Hiszek egy hazában címmel a határon túli magyar örökséget, a magyar kultúra évezredes értékeit, a külhoni magyarság szellemi és anyagi alkotásait bemutató új, 200 részes rádiós sorozat indulását jelentette be a kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztosként. Az új műsor kifejezetten az elcsatolt nemzetrészek magyarságának értékeit mutatja be; azt, hogy Kárpátalja, Erdély, a horvátországi magyarság, Muravidék, Őrvidék és Felvidék mivel gazdagította az egyetemes magyar kultúrát. A talán legrokonszenvesebb érték: Önök fölfedezték az Őrvidéket is. Sajnos, az Antall-kormánytól kezdve 20 éven át megfeledkeztek az ott élő, akkor még 16 ezer, ma 8 ezer magyarról, akiknek családja évszázadok óta él a mai Burgenlandban. Mit tesznek azért, hogy ők abban a gazdag országban is akarjanak magyarok maradni?

– A Hiszek egy hazában a nemzeti összetartozás évéhez kapcsolódóan nem csupán arra akar rámutatni, hogy milyen veszteség ért bennünket 100 éve. A trianoni döntéssel milyen értékek „maradtak ott”, a határon túl. Hanem arra is, hogy ezek közös örökségünk, ma is meghatározóak az életünkben. Sőt, ez az értéktár az elmúlt évtizedekben is folyamatosan bővült. A Szentegyházi Gyermek Filharmónia, Lajkó Félix, a Ghymes zenekar az összmagyarságot gazdagítja.

A szentegyházi gyermekkórus

Természetesen a kormányzat programjai, intézményei elérik valamennyi határon túli magyar közösséget. A hungarikum mozgalom a magyar identitás megerősítésével a határon átívelő nemzetegyesítés egyik eszköze. A minap tárgyaltunk Felsőőrön a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület vezetőivel a nemzetrész értéktárának létrehozásáról.

Nemzetközi élelmiszeripari kiállításokon szereznek díjat legkiválóbb ételeink, italaink, s előállítóik. Földrajzi árujelző, eredet-megjelölés, védjegyek sokasága emeli ki a különlegeset az átlagos közül. Innovációs díjakkal jutalmazzák az új technológiák, eljárások kidolgozóit. Utcákat, tereket, intézményeket neveznek el legismertebb, legnagyobb magyarjainkról. Az UNESCO különböző világörökségi regisztereibe emeli leggyönyörűbb tájainkat, természeti, épített és kulturális örökségünk egyes elemeit. Önkormányzati, szakmai, civil és állami kitüntetések rendszere ismeri el a különleges teljesítményt, az alkotói életutat az említett kitüntetések alkalmával a figyelem, a reflektor elsősorban az alkotóra, a művészre, a mérnökre, a cégvezetőre, a tanárra, sportolóra irányul. Az alkotó embert ismerjük el és ünnepeljük, a siker az övé. Viszont amikor hungarikumot választunk, akkor inkább azt szeretnénk érezni, hogy az a miénk: a magyaroké.

– Fontos tevékenységébe hogyan vonja be a valóban magyar civil szervezeteket, köztük a legrangosabb magyar irodalmi díjat, a 24 éves múltra visszatekintő Balassi Bálint-emlékkardot szervező Balassi Kard Művészeti Alapítványt – www.balassi.eu – az értékgyarapításba?

A Balassi-kard

-Természetesen azon díjak állnak szellemiségében legközelebb hozzánk, melyek a nemzeti érzés erősítését szolgálják. A Balassi Bálint-emlékkard is ezek közé tartozik.

Az értékpiramis megfelelő szintjére, vagy az ágazati értéktárba természetesen szívesen fogadjuk mind magánszemélyek, mind szervezetek javaslatait.

– Hogyan tapasztalja: a hungarikum értékének megjelenése hogyan csiszolta az itthoni gondolkodásmódot?

– Látjuk, hogy a köznapi kiterjesztett értelmezése megjelent, általában pozitívumként emlegetik, hogy ez vagy az hungarikum. Előfordul azonban, hogy egy-egy hibára is rásütik némi szarkazmussal, hogy hungarikum – ennek nem nagyon örülünk. Arra törekszünk, hogy a Hungarikum Bizottság által elismert magyar értékeket minél többen ismerjék, azonosítsák. Végzünk felméréseket, és tapasztaljuk, hogy az emberek jelentős része felismeri a hungarikumok közé már eddig besorolt magyar különlegességeket. Ezek ismertségét szeretnénk fokozni, és elérni, hogy minden hungarikum büszkeséget keltsen a magyar emberekben.

 

  


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »