Hozampluszra nem mindig jön indexesés

Hozampluszra nem mindig jön indexesés

Az emelkedő amerikai hozamszintek kisebb eladási hullámot vetettek múlt héten a részvénypiacokon. A lapunknak nyilatkozó elemző szerint azonban nem a hozamemelkedés, hanem annak intenzitása ijesztette meg a piacot.

A múlt heti amerikai hozamemelkedés lejtőre küldte a részvénypiaci indexeket. Október 3. és 9. között, amikor a tízéves hozam 3,07 százalékról 3,24-ra ért, az S&P 500 közel 2 százalékot esett, a Dow Jones pedig bő 2,5 százalékot.

A hozamemelkedés hátterében több dolog húzódik meg: az amerikai alapkamat emelkedése, a jegybank szerepét betöltő Fed mérlegleépítése és a kereskedelmi háborús feszültségek.

Kérdés azonban, hogy a várható további hozamemelkedés képes lesz-e érdemi eladási hullámot gerjeszteni a részvénypiacon. Az év elején már láthattunk a múlt heti jelenséghez hasonlót, akkor egy hirtelen hozamemelkedés kisebb piaci pánikot okozott, és Amerika-szerte estek a részvényindexek.

A börzék akkor magukhoz tértek, és már nyár végére új történelmi csúcsokat döntöttek. Több elemző szerint most is ez lehet a forgatókönyv: az amerikai gazdaság teljesítménye kedvező, nem várható, hogy számottevően lassulna a növekedés, az adócsomag pozitív hatása pedig vélhetően jövőre is kitart, nincs tehát ok, hogy véget érjen a részvénypiaci rali.

A befektetőket nem önmagában a hozamemelkedés ijeszti meg, hanem az intenzitása – mondta lapunk kérdésére Blahó Levente, a Raif­feisen Bank szenior elemzője. A tízéves hozam az év eleje óta 2,8 és 3 százalék közt oldalazik – emlékeztetett –, a piacot érthető módon váratlanul érte, hogy hirtelen 3,2 százalék fölé emelkedett. Ha a hozamemelkedés lassú és kiszámított lesz, nem fogja ilyen érzékenyen érinteni a tőzsdéket – vélekedett.

A legtöbb elemző szinte biztos benne, hogy tovább emelkednek a hozamok, főleg, hogy a piac már több mint 80 százalékra árazza a decemberi 25 bázispontos alapkamat-emelést, és a Fed is ezt valószínűsítette.

A jövő évre legalább három emelést jelzett előre a Fed, ebből egy márciusit 55 százalékos valószínűséggel áraz a piac, egy júniusit pedig 40 százalékra. Valószínűtlen azonban, hogy a jövő évi emeléseket a befektetők már elkezdték volna beárazni a részvénypiaci árfolyamokba. Régen az volt az alapvetés, hogy a befektető vagy a részvénypiacba száll be, vagy a kötvénypiacba – hangsúlyozta Blahó. Ma már ez nincs így, több befektető és alap mindkét piacon jelen van. Mindkét piac teljesítménye sok faktoron múlik, nem fog csupán azért esni az egyik, mert a másik emelkedik.

A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »