Hosszú évtizedek után gróf Esterházy János, Felvidék mártírpolitikusa ismét visszatért Zselízre

Hosszú évtizedek után gróf Esterházy János, Felvidék mártírpolitikusa ismét visszatért Zselízre

Túri Török Tibor keszthelyi szobrász felajánlására gróf Esterházy János asztali szobrával gazdagodott a zselízi közösségi Magyar Ház (a szobrász munkáját dicséri Zselízen továbbá Fischer-Colbrie Ágoston szobra, illetve Franz Sacheré a Sacher-házban. A mártírsorsú felvidéki politikus a ’30-as években többször is megfordult a városban. Néhány itteni tartózkodásáról kordokumentum is maradt fenn. 

Először 1933. április 27-én járt Zselízen a helyi alapszervezet gyűlésén, mint az Országos Keresztényszocialista Párt elnöke (később Egyesület Magyar Párt). A gyűlésre az ipartársulat helyiségében került sor, a helyi elnöki posztot akkor Váray Lajos töltötte be.

Legközelebb két évvel később, 1935. április 3-án járt a Garam mentén, amikor a helyi pártszervezet zászlaját avatták fel.

A gyűlés közönsége a lévainál is hatalmasabb volt, ezért azt a szabad ég alatt kellett megtartani Heringer Ferencné vendéglője előtt, ami már nem létezik, a mai evangélikus imaház mellett volt található, éppen attól a helytől nem messze, ahol 1919-ben a cseh legionáriusok a tömegbe lőttek és 5 fiatal zselízit megöltek a Csehszlovákia elleni tüntetésen. Az erre emlékező márványtáblát 2019-ben helyezték át egy hatalmas sziklára, e sorok szerzőjének javaslatára pedig indítvány született a hely Zselízi mártírok tere átnevezésére.

A pártszervezet fehér selyem zászlaját – amely a következő aranyhímes jelmondatot viseli: „Isten dicsőségére keresztény magyarok egyesüljetek” – dr. Porubszky Géza kéméndi plébános, országos pártvezetőségi tag, parlamenti képviselő a gyűlés előtt magas szárnyalású beszéd kíséretében áldotta meg. A zászlóanyai tisztet Nagy Béláné töltötte be. A templom előtt felszentelt lobogót az érsekújvári szervezet és az ipolyvölgyi szervezetek zászlói kíséretében hozták a gyűlés színhelyére.

Hírdetés

Itt Szüllő Gézát és Esterházy Jánost virágcsokrokkal üdvözölték a zselízi magyar nők, majd Komzsik József, a helyi pártszervezet elnöke nagy hatású szavakkal megnyitotta a gyűlést.

Mély hatást váltott ki dr. Porubszky Géza, a messze földön híres szónok beszéde, továbbá dr. Aixinger László felszólalása is. A gyűlés után társasvacsora volt, amelyen az első pohárköszöntőt Komzsik József mondotta a pártvezérekre és a vendégekre. Nagy hatás mellett beszélt még Esterházy János, Kalita Lukács (Lekér), Szüllő Géza, Majthényi László és Schmidt Károly (Ipolyság).

A zselizi pártszervezet hatalmas fejlődésének érdeme elsősorban Nagy Bélát és Varga Józsefet illeti. Az erről készült fotóról sokáig azt hitték, hogy Ipolyságon készült, mivel egy ipolysági zászló felirata jól kivehető rajta, a háttérben lévő felirat viszont segít a lokalizálásban.

Majd ismét két év múlva tért vissza Zselízre 1937. március 7-én a körzeti-járási közgyűlésre, melyet a Mészáros-féle vendéglő nagytermében rendeztek (a mai Líška drogéria). A gyűlést dr. Gyapay Ede zselízi ügyvéd, korelnök vezette. A Zselízi járás valamennyi településéről mintegy félezer küldött jelent meg.

1935. április 3-án Zselízen elmondott beszédének összefoglalója (Prágai Magyar Hírlap): Esterházy János lelkes visszhangú beszédében utalt arra, hogy a keresztényszocialista párt népünk érdekében mindig az ellenzéki politika útját járta, azonban a törvények határát sohasem lépte át. Azt, hogy a kormány és a kormánypártok tevékenységét és politikáját kritizáljuk és hogy törvényes jogainkért küzdünk, nem lehet államellenesnek minősíteni. Kifejtette, hogy a magyarság miért ragaszkodik Szlovenszkó autonómiájához. Részletezte a szlovenszkói magyarság sérelmeit és követeléseit s lelkes visszhang mellett leszegezte a tételt: amíg sérelmeinket nem orvosolják, addig nem támogathatjuk a kormányt. Beszédében foglalkozott továbbá a földreform szlovenszkói végrehajtásával, továbbá a gabonaárak különbözőségének kérdésével. Ahhoz, hogy megelégedettek legyünk, főkép az kell, hogy a mindennapi kenyerünk meglegyen és gyermekeink nemzeti szellemben való nevelését tökéletesen biztosíthassuk. Kitért a szociáldemokrata párt és a betegsegélyzők viszonyára is (közben a hatósági kiküldött háromszor figyelmeztetésben részesítette a szónokot).  Hatásos szavakkal mutatott rá a magyar szülő kötelességére, hogy gyermekeiket nemzeti szellemben neveljék. Végül általános helyeslés mellett a választásokkal kapcsolatos magyar kötelességekre figyelmeztette a magyar választópolgárokat. Beszéde legvégén röviden szlovákul szólott a jelenlevő szlovák hívekhez. Lelkes helyeslés és frenetikus éljenzés fogadta Esterházy János beszédét.”

 


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »