Horvát lapok: erőfitogtatás és kardcsörtetés

Erőfitogtatás és népszerűségnövelés volt a boszniai szerb referendum célja, amelynek súlyos következményei lehetnek a Balkán stabilitására nézve – írták a horvát lapok hétfőn, az előző nap a boszniai Szerb Köztársaságban megtartott, a köztársaság napjának megtartásáról szóló népszavazás után.

A Vecernji List című horvát napilap kommentátora szerint a népszavazás elérte a célját, ha az volt a szándék, hogy felkorbácsolja az indulatokat és két évtizeddel a háború után is megmutassa, “kardcsörtetést” idézhető elő a Balkánon. A szerző úgy vélte, hogy Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke a boszniai politikai vezetésnek, a nemzetközi közösségnek és Szerbiának is ellenszegülve azért tartotta meg a népszavazást, hogy erőt és készséget demonstrálva megmutassa, ellenáll minden olyan próbálkozásnak, amely veszélyezteti a daytoni szerződésben a köztársaság számára biztosított jogokat.

“Eközben kihasználta a szimbolikus népszavazást arra, hogy növelje népszerűségét és rákényszerítse az ellenzéket, hogy kövesse, ami kicsit sem mellékes dolog egy héttel a boszniai önkormányzati választások előtt” – tette hozzá a cikk írója. Szerinte a történtekre mielőbb fátylat kell borítani, s miután mindenki elérte politikai célját, ideje lenne, hogy Bosznia visszatérjen a valós problémák megoldásához.

“Különböző kalandok, a szankciók bevezetésére, vagy a népszavazás ellen irányuló eljárások sokkal veszélyesebbek lehetnek, mint aminek az elmúlt néhány napban szemtanúi voltunk” – húzta alá a Vecernji List cikke.

A Jutarnji List című horvát napilap arról írt, hogy miután világossá vált, hogy annak ellenére megtartják a népszavazást a boszniai Szerb Köztársaságban, hogy Dodik nem kapott támogatást Aleksandar Vucictól, Szerbia miniszterelnökétől, és a lap szerint Vlagyimir Putyin orosz elnöktől sem, egyesek egy újabb háborúról kezdtek beszélni. “Ebben a játékban az erőfitogtatás volt a legfontosabb” – írta a lap.

Az újság szerint a referendumra azért volt szükség, hogy felrázza a lakosságot és felkészítse az önkormányzati választásokra. Az állampolgárokat arról próbálták meggyőzni, hogy Dodik, a “nagy vezér” az egyedüli és igazi védelmezője a szerb népnek Boszniában, és ha ő nem lesz, szerb entitás sem lesz többé.

A lap által megszólaltatott szakértők szerint nem tartanak újabb népszavazást, amellyel a Szerb Köztársaság megpróbálna kiválni Bosznia-Hercegovinából, mert gazdaságilag képtelen az önállóságra, a költségvetése felét a hitelek fedezésére fordítja.

A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés Bosznia-Hercegovinát hivatalosan két, nagy önállóságot élvező országrészre osztotta: a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra. A két országrészt gyenge központi kormány köti össze.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »