Hoppá! Új eljárást izzadnak ki Sukoró miatt, de nem a bírákat fenyegető Gyurcsány ellen

MTI nyomán

Két vádlott – köztük a Pénzügyminisztérium volt államtitkára – esetében új eljárást javasol a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség az úgynevezett Sukoró-ügyben – közölte a vádhatóság az MTI-vel, miután pénteken továbbították a táblabíróságra az ügy iratait. Gyurcsány Ferenc neve azonban nem került szóba, holott korábbi állítása szerint ő az ügy tényleges célpontja.

Közleményükben azt írták: a főügyészség a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. két korábbi vezetőjére kiszabott büntetés súlyosítása érdekében bejelentett ügyészi fellebbezést fenntartotta, míg a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és az értékbecslőt érintő felmentő rendelkezésekkel szemben – a tényállás megalapozatlansága miatt – az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság

új eljárásra utasítását indítványozta.

A főügyészség továbbította indítványát a fellebbezés érdekében a Szegedi Ítélőtáblához. Azt írták: az ügyben bejelentett védelmi fellebbezéseket a fellebviteli főügyészség egyik vádlott esetében sem találta megalapozottnak.

A Szolnoki Törvényszék tavaly szeptemberben négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatóját a Sukoró-ügyként ismertté vált perben, Császy Zsolt, a cég egykori értékesítési igazgatója pedig halmazati büntetésként 3 év 6 hónap letöltendő börtönt kapott. A bíróság az első- és a másodrendű vádlottat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek. Császy Zsoltot mint bűnsegédet ítélték el a cselekmény miatt, és magánokirat-hamisításban is bűnösnek találták.

Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát felmentették a fenti vád alól.m Az első-, a másod- és az ötödrendű vádlott védője felmentésért fellebbezett. Az ügyész az ítélet ötödrendű vádlottra vonatkozó részét tudomásul vette.

Az ügy előzménye, hogy az állam képviseletében eljáró MNV 2008. július 30-án kötött – egy tervezett turisztikai beruházáshoz kötődő – telekcsere-szerződést egy külföldi befektetői csoport képviselőjével, Joav Blum izraeli-magyar üzletemberrel. A Központi Nyomozó Főügyészség ezzel kapcsolatban 2009 áprilisában nyomozást indított. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek mondta ki a szerződést, azzal, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. A vádirat szerint a beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot.

Gyurcsány Ferenc és Sukoró

Egy ideig a megbukott miniszterelnököt azzal gyanúsították, hogy hatáskörét túllépve döntött a sukorói telekcseréről, jogtalan előnyt biztosítva a befektetőnek. A nyomozást megszüntették, ám Gyurcsány Ferenc panaszt tett amiatt, hogy a határozat indoklása bizonyítottság hiányáról szólt, miközben ő azt állítja, nem követett el bűncselekményt. A Legfőbb Ügyészség Gyurcsány Ferenc panaszát elutasította.
Gyurcsány Ferenc azt mondta, a Sukoró-ügyben egyértelműen ő volt a célpont, utódja törvénytelen és tisztességtelen módon próbálta börtönbe juttatni. Ez azonban nem sikerült, ezért a „védtelenebb, gyengébb” Tátrai Miklóst és Császy Zsolt ítélték letöltendő börtönbüntetésre, hozzátette:

az ügyészségnek végig az volt a célja a perben, hogy kicsikarjon egy „hamis” vallomást ellene. „Az ügysézség ezen eljárása nem egyszerűen tisztességtelen, hanem törvénytelen” – mondta a DK elnöke, majd megfenyegette a bírákat is, akik szavai szerint megbecstelenítették. Az üzente számukra:

„ne számítsanak nyugodt nyugdíjas évekre.”

Döcög az elszámoltatás

2010 novemberétől 2012 augusztusáig 1442 ügyet vizsgáltak, amiből mindössze 61 esetben tettek büntetőfeljelentést. Az akkori állás szerint a 61 ügyből 7-ben történt vádemelés, 30-ban még nyomoztak, 24-ben pedig már akkor megszüntették a nyomozást, vagyis az esetek 4,23 százalékában született feljelentés; 0,49 százalékában emeltek vádat. Gyöngyös Márton jobbikos képviselő szerint ez azért van, mert maga a Fidesz is érintett a korrupcióban, és 3,5 év alatt több volt az elszámoltató, mint az elszámoltatott.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »