Hóman Bálintot ekézi az MTA

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szerint bár Hóman Bálint jelentős történetíró volt, akinek egyes tudományos munkái kiállták az idő próbáját, ugyanakkor szakpolitikusként szerepet játszott a faji diszkrimináció végletes elmélyítésében.

Magyar Menedék - Tepe

Az akadémiának az MTI-hez csütörtökön eljuttatott állásfoglalásában azt írták, hogy Hóman Bálint felelős volt Magyarországnak “az önkényuralmi berendezkedést megtestesítő nemzetiszocialista Németországgal való kapcsolata megalapozásában és végzetes felerősítésében”.

Úgy folytatták: a politikus cselekvően előkészítette a német megszállás után a jogállamiság burkát is elveszítő önkényuralmi rendszert, amely szervezetten küldte halálba zsidónak minősített polgárai többségét, és utóbb – minden fenntartása ellenére – még a nyilaskeresztes kormányzattal is politikai közösséget vállalt.

Az állásfoglalás szerint Hóman Bálint 1938 és 1942 között meghatározó szerepet játszott a magyar zsidóságot a társadalomból kizárni kívánó, diszkriminatív törvények kidolgozásában, 1944. március 19. után pedig puszta jelenlétével, tekintélye révén hozzájárult az önkényuralmi rendszer legitimálásához.

“Mindezek alapján megállapítható, hogy bár formálisan nem volt vezető szerepe XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában, a Szálasi Ferenc vezette önkényuralmi rendszer kialakulását megalapozó folyamatban vezető szerepet vitt” – írta az MTA.

Hóman Bálint tevékenységének megítélésében komoly nehézséget jelent, hogy a Horthy-rendszer a főáramlathoz tartozó történészek szerint sem önkényuralmi, legfeljebb autoriter rendszer – jegyezték meg. Ma nem adható egyértelmű és mindenki által elfogadható történészi válasz a politikusnak önkényuralmi rendszer(ek)ben betöltött esetleges szerepéről.

“Ezen túlmenő állásfoglalást jelen ügyben nem lehet kiadni, innentől kezdve nem tudományos, hanem politikai és morális megfontolásokra kell alapozni” a Hóman Bálinttal kapcsolatos kezdeményezéseket – olvasható a közleményben.

A Fővárosi Törvényszék múlt csütörtökön kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében elutasította a Hóman Bálint akadémiai tagságának visszaállítása érdekében benyújtott keresetet.

A bíróság alapvetően eljárási okokra hivatkozott: álláspontja szerint a felperes, Hóman Bálint távoli hozzátartozója nem volt jogosult ennek a pernek a megindítására. De szóbeli indoklásában a bíró kitért arra is, hogy megítélése szerint nem jogi, hanem történelmi szakkérdés, hogy Hóman Bálint nyilas volt-e.

A politikust 1946-ban a Szovjetunió elleni 1941-es hadba lépés miatt háborús bűntettért életfogytiglanra ítélték, a börtönben hunyt el 1951-ben. Tavaly perújítási eljárásban a Fővárosi Törvényszék jogerősen kimondta az 1946-os ítélet semmisségét, és bűncselekmény hiányában felmentette a háborús bűntett vádja alól.

A Hóman Bálint Alapítvány a múlt év végén Székesfehérváron tervezett szobrot állítani a néhai politikusnak, ám a tiltakozások hatására elállt a tervétől. Előzőleg Orbán Viktor miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy az alkotmány szerint nem támogatható olyan politikai vezető szobrának felállítása, aki Magyarország szuverenitásának elvesztésekor hatalmon volt, aki együttműködött az elnyomókkal.

Hóman Bálint 1885-ben született a fővárosban, a két világháború közötti magyar történettudomány kiemelkedő alakja. Egyetemi tanár, 1918-tól az MTA levelező, 1929-től rendes tagja, 1933 és 1945 között igazgatója.

Az 1920-as évek elején az Országos Széchényi Könyvtár, majd a Magyar Nemzeti Múzeum élén állt. A Hóman-Szekfűként emlegetett akkori reprezentatív magyar történelmi összefoglalásnak a kezdetektől a 15. századig tartó fejezeteit Hóman Bálint írta, a többit Szekfű Gyula.

A politikus nem csupán kormánytag volt, hanem Klebelsberg Kunót követve 1932 és 1942 között kisebb megszakítással vallás- és közoktatásügyi miniszter és parlamenti képviselő is. Ezt a pozícióját a nyilas hatalomátvétel után is megtartotta, majd a szovjet hadsereg elől Németország felé menekült, és amerikai fogságba került. Népbírósági perében Szekfű Gyula és az akkor még fiatal Kosáry Domokos történész – a rendszerváltás után az akadémia elnöke – állt ki mellette.

Hunhír.info – MTI


Forrás:hunhir.hu
Tovább a cikkre »