Hogyan veszítettünk Mohácsnál?

Hogyan veszítettünk Mohácsnál?

A mohácsi csatáról értekezett a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban B. Szabó János hadtörténész, a Budapesti Történeti Múzeum tudományos főkutatója szerda délután.

Tóth-Bartos András muzeológus köszöntője után B. Szabó János ismertette az 1526. augusztus 29-i mohácsi csatához vezető utat és magát az ütközetet. Elmondta, a Magyar Királyság már 150 éve harcolt a törökkel, sikerült őket megállítani, de ekkorra már beteljesedett, ami várható volt.

A magyar sereg nem korszerűtlensége miatt szenvedett vereséget, mint ahogyan sokan, főleg nyugatiak állítják, hisz felszerelése nem volt alávalóbb az oszmánokénál, sőt, esetenként felszereltebb is volt, ám elsősorban a létszámfölény és az számított, hogy a magyar királyi kincstár veszteséges volt, míg a török dúskált a pénzben. A magyar, mintegy 9000 fős állandó hadsereg létszámát Európában csak a francia haladta meg.

A katasztrófát tetőzte, hogy a vesztes csata után valószínűleg lova okozta balesetben elhunyt II. Lajos király, s a trónutódlás kérdése fokozta a szerencsétlenséget. Kérdésre válaszolva az előadó hangsúlyozta, Szapolyai János erdélyi vajda nem szándékosan késte le a csatát, s nem azért, mert király akart lenni, ugyanis nem tudhatta, hogy az uralkodó meghal. Neki kötelessége volt Erdélyt megvédeni, a törökök meg elterelő hadműveletként csónakhidat vertek a Dunán, tehát számíthatott arra, hogy tartományát megtámadják. Csupán akkor tudhatta meg, hogy Magyarország központja ellen vonul a had, amikor az már Nándorfehérvárnál járt.


Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »