Hogyan vélekedik a szocializmusról Szlovákia lakossága?

Hogyan vélekedik a szocializmusról Szlovákia lakossága?

POZSONY. A csehszlovákiai kommunista rendszer megalakulásának 70. és megdöntésének közel 30. évfordulója után Szlovákia lakossága a szocializmust főként a teljeskörű foglalkoztatottsággal és a szociális biztonsággal köti össze. Bár az előző társadalmi rendszer spontán értékelése során a pozitív vélemények dominálnak, ám elsősorban a fiatalok nem cserélnék ki a jelenkort a hajdani szocializmusra – derült ki az M. R. Štefánik Konzervatív Intézet részére a Focus közvélemény-kutató ügynökség által idén januárban az ún. focus groups módszerrel készített kvalitatív felmérés eredményeiből.

A vizsgálat egyebek mellett az ún. valós szocializmus, tehát az 1948 és 1989 közti időszak elemzésére irányult. A csoportos beszélgetések módszere nem reprezentatív jellegű, de lehetővé teszi a válaszadók nézeteinek és tapasztalatainak, valamint a mások véleményével kapcsolatos spontán reakcióknak a kvalitatív elemzését.

Az eredmények szerint az emberek a szocializmust elsősorban a munkavégzésre vonatkozó joggal és kötelességgel kapcsolják össze. Ugyancsak erősen rezonált a polgárok szociális biztonsága és a lakáshoz való könnyebb hozzáférés lehetősége. Ők a következő kérdésre feleltek: „Mire gondolnak először a szocializmus fogalom kapcsán?“.

Az uralkodó vélemények szerint a szocializmus szavatolta a szociális biztonságot, s az akkori oktatás- és egészségügy a mainál jobban működött. A válaszadók úgy vélik, hogy a szocializmus éveiben az emberek közti viszonyok jobbak voltak, kevesebbet irigykedtek egymásra, a társadalom pedig összetartóbbnak bizonyult. Másrészt a negatívumok között említették azt, hogy korlátozottak voltak az utazási lehetőségek, működött a cenzúra, korlátozták a szabadságjogokat és problémák mutatkoztak az áruelleátás terén.

A különböző korú közreműködők úgy vélik, hogy a szocializmus idején készült termékek jobb minőségűek és tartósabbak voltak. Az élelmiszerek a hozzáadott anyagok kisebb tartalma miatt egészségesebbek voltak, mint ma, miközben az emberek többet segítettek egymásnak, mint napjainkban.

Kevesebben azonosultak azzal az állítással, hogy a szocializmus idején az emberek erkölcsösebben viselkedtek, az egészségügyi ellátás jobb minőségű volt, s az emberek emiatt is magasabb életkort élhettek meg. Az uralkodó meggyőződés szerint az előző rendszer szociális szempontból igazságosabbnak bizonyult, s a válalatok állami tulajdona meggátolta azt, hogy a haszon magánkézbe kerülhessen, ezért a szocializmus gazdasági szempontból életképesebb rendszernek számított, kiadásaink pedig a jelenleginél alacsonyabbak voltak.

A válaszadók inkább cáfolták az állítást, hogy a szocializmus a mainál szabadabb rendszer volt, amelyben betartották az emberi jogokat. Azzal sem értettek egyet, hogy a múltban jobban törődtek a környezetvédelemmel, illetve a választások szabadon és demokratikus módon zajlottak. A középiskolások és a 35 évnél ifjabbak egyértelműen a jelenlegi életformára voksoltak, ám a tőlük idősebbek nézetei között eltérések mutatkoztak. A legidősebbek jobbnak tartották a szocializmusra jellemző életformát.

Két felmérést január 17-én Besztercebányán (Banská Bystrica), további kettőt pedig január 18-án Rózsahegyen (Ružomberok) végeztek. Azokban 31-en közreműködtek. A moderált beszélgetések 3 témában folytak, amelyek a következők: az embereknek az  állam feladatáról alkotott elképzelései, a szocializmus általános véleményezése és a múlt rendszerről megfogalmazott konkrét állítások ismertetése. Mivel az ún. focus groups módszer nem reprezentatív jellegű, az alapján nem vonható le az egész hazai népességre vonatkozó következtetés.

A felmérést az M. R. Štefánik Konzervatív Intézet A szocializmusról és a szociális államról szóló mítosz megsemmisítése elnevezésű projektje keretében azzal a céllal készítették, hogy a Szlovákiában élő polgárok tudatában a szocializmusról és a szociális államról alkotott mítoszokat ütköztessék a valósággal.


Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »