Hogyan szólítsalak, Mária? – Megjelent Horváth Zoltán a Szűzanya elnevezéseiről szóló könyve

Hogyan szólítsalak, Mária? – Megjelent Horváth Zoltán a Szűzanya elnevezéseiről szóló könyve

Megjelent a Magyar Kurír Új Ember Kiadványok sorozatának legújabb kötete, melyben Horváth Zoltán esperes, az újpesti Egek Királynéja-plébánia lelkipásztora a Szűzanya sok-sok magyar nyelvű elnevezését, nevét és megszólítását igyekszik értelmezni és közelebb hozni az olvasóhoz.

Kedvcsinálónak az alábbiakban a szerzőnek a kötethez írt előszavából adunk közre néhány bekezdést.

„Szűz Mária, Egek Királynéja, Tengerjárók szép csillaga, Magyarok Nagyasszonya, Kisasszony, Égi Édesanyánk, Szent Mária, Boldogasszony, Nagyboldogasszony, Szűzanya, Boldogságos Szűz, Istenszülő Szent Szűz, Hétfájdalmú Szent Szűz: mindegyik megszólítás itt van bennem, a szívembe zárva. Összesen ezerkétszáznyolc különféle szép megszólítást találtam a magyar nyelvben Máriára. Közülük harmincegyet nem mertem leírni. Ezek a mai magyar nyelvben furcsának, félreérthetőnek hatnának, sőt egyes esetekben sértőnek is, vagy teológiailag nem helyesnek.

E könyv megírásának hosszú története van, és hosszú gyűjtés eredményeként született meg. Amikor az újpesti Egek Királynéja-nagytemplomba kerültem plébánosnak, már akkor bizsergett valami a szívemben. Az én templomom, a mi templomunk egyedi, hisz a magyar nyelvterületen nincs másik Egek Királynéja-templom. Máriát sokféleképpen hívjuk, nevezzük, szólítjuk, de Egek Királynéja-templom csak egy van. Valamikor az 1870-es években vegyes szóhasználattal nevezték Egek Királynőjének is, de az 1920-as évektől az Egek Királynéja elnevezés vált egyeduralkodóvá.

Hírdetés

Inspirációs forrást jelentett számomra az is, amikor elérkezett az ötvenedik születésnapom. Azt kértem az egyháztanácstól és a hívektől, ne vegyenek semmilyen ajándékot. Ha nagyon meg akarnak lepni valamivel, akkor újítsanak fel néhányat a régi kegytárgyak közül. Így készült el egy oltárra való régi ezüstfeszület és egy 1909-ből származó értékes misézőkehely. Ez utóbbin négy szép gravírozott képen Mária, Beatrix, Ágoston és Béla látható. A felirat természetesen Szent Ágoston, Szent Beatrix, Szent Béla. A negyedik pedig Szent Mária, és persze a Názáreti Máriára vonatkozik. A magyar nyelvben ma már szokatlan ez a megnevezés: Szent Mária.

Ferenc pápa az első Szűz Mária-névnapi miséjén a következőket mondta: „A mai ünnepet régebben »Mária édes nevének« nevezték. Később az elnevezés megváltozott, de az imában megmaradt nevének édessége.” A világ, a divat, az elnevezések változnak, de szívünkben mindig legyen ott nevének édessége!

Tisztelt Olvasó! Tarts velem e gazdag kincs felfedezésében!”

Baranyai Béla/Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »