Hogyan próbálták biztosítani a munkára való koncentrálást a történelem során?

Hogyan próbálták biztosítani a munkára való koncentrálást a történelem során?

Állandó kérdés minden vezető számára, hogy miként lehet a lehető legjobb teljesítményt kihozni beosztottjaiból, ez pedig különösen így van a jelenlegi veszélyhelyzetben, amikor egyre többen végeznek távmunkát. Gyakori szempont a koncentrálóképesség fenntartása minél hosszabb időn át, amire számos módszerrel törekedtek az idők során – a legtöbb esetben a „zavaró tényezők” eltávolításával, illetve kiszűrésével, a legváltozatosabb eszközök segítségével.

A napjainkban bevett nyolcórás munkanap alapja nem az emberi koncentrálóképesség – sokkal inkább olyan munkajogi aktivisták, mint a skót textiliparos Robert Owen küzdelmének eredménye.

A 19. században a gyári munkások könnyen 10 vagy akár 16 órát is tölthettek munkában, hogy zavartalanul folyjon a termelés.

Amikor a Ford amerikai autógyártó 1914-ben levitte nyolc órára a napi munkaórák számát, és öt dollárra duplázta meg a napidíjat, a termelési mutatók egyszerre szárnyalni kezdtek.

Hírdetés

Más kísérletek inkább azt igyekeztek szabályozni, mire figyelhet a dolgozó munkaideje alatt. Az ilyen módszerek egyik legkülönösebb példája 1925-ből származik: ez volt a Hugo Gernsback luxemburgi-amerikai író és feltaláló által készített „izolátor”.

A sokak által a tudományos-fantasztikus irodalom egyik atyjának tekintett Gernsback egy igencsak sci-fibe illő „produktivitásnövelővel” állt elő – egy nagyméretű fa sisakkal, amely teljesen eltakarta az ember fejét, és egyedül két üveg ablakocskán lehetett csak kilátni belőle.

Még ezek üvege is feketére volt festve, csupán alul hagyva egy vékony csíkot. Ezzel elméletileg kizárható volt minden zavaró tényező, és az illető csak a munkára koncentrálhatott.

A sisakhoz tartozott még egy oxigénellátó tartály és cső is, amellyel Gernsback azt kívánta megakadályozni, hogy a felhasználó elálmosodjon a zárt légterű sisakban, amelyben folyamatosan növekedett a légzés által a széndioxid-szint. Gernsback írói munkásságát tekintve nem kizárt, hogy az eszköz valóban működött.


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »