Hogyan ne szervezzünk fesztivált

Hogyan ne szervezzünk fesztivált

Egy hete látható a Netflixen az a dokumentumfilm, amely az évtized legnagyobb fesztiválbotrányát mutatja be. A Fyre megálmodója luxusbulit ígért a Bahamákon gazdag fiataloknak, de káosz lett a vége.

„Bemutatom bűntársamat, Billy McFarlandet – mondta a rapsztár Ja Rule a Web Summiton, ahol a fesztivál apropóján promózták saját koncertszervező applikációjukat. Akkor még fogalma sem volt, mennyire fején találta a szöget. A 25 éves Billynek pedig arról nem volt fogalma, hogyan kell fesztivált szervezni. 
Addig minden összejött neki, tizenhárom évesen alapította első cégét, nagy lábon élt New Yorkban, celebekkel barátkozott. Egyszer leszállt magángépével a Bahamákon egy kis szigeten, és annyira beleszeretett, hogy máris odaképzelt egy luxusfesztivált. Tudta, hogy a reklám nagyon fontos, hiszen abból élt. Első körben leforgatott egy lélegzetelállító videót egy rakás Instagram-szupermodellel, olyanokkal, akiknek egyetlen fürdőruhás posztját többen nézik meg, mint a magyar közszolgálati csatornák összes műsorát egy év alatt. A célközönség látta, ahogy Emily Rajtakowski, Kendall Jenner, Bella Hadid és mások koktélt szürcsölnek egy jachton, sétálnak a fehér homokban és belebúgják a kamerába, hogy bulizz velünk a Fyre fesztiválon. Ezek az ellenállhatatlan influencerek egész hétvégén posztolták vidám fotóikat, csak azt felejtették el jelezni, hogy mindezért egy kalap pénzt kaptak. És nemcsak ők, hanem az a mintegy kétszáz további influencer is, akik megosztották a Fyre fesztivál promóanyagát, hogy bizony, ők is ott fognak bulizni 2017 áprilisában. 

Hírdetés

A reklám hatott: a jegyek 95 százaléka az első 48 órában elfogyott, úgy, hogy a legolcsóbb, sátras belépő repülőúttal 1200 dollárba került, a legdrágább pedig (magángéppel, jachtbérlettel, privát séffel, egyebekkel) elérte a 250 000 dollárt. Ez azért figyelemre méltó, mert akkor még egyetlen fellépőt sem jelentettek be, mintha ez mellékes lenne a buli és a VIP-be beígért celebekhez képest. 
A Netflix dokumentumfilmjéből kiderül, Billy alkalmazottai sem szerveztek még fesztivált. Nem készült semmilyen költségvetés, előzetes kalkuláció, de még csak a terepet sem mérték fel, hogy van-e például vezetékes víz (nincs), áramellátás (az sincs), és lehet-e sátorozni (nem lehet, a hangos és agresszív moszkitórajok miatt). Szóval a sziget alkalmatlan volt egy tízezer fős rendezvényre. De nagyon jól hangzott, hogy egykor Pablo Escobar, a drogbáró tulajdonában volt. Szerencsére az Escobar család ügyvédjei elzavarták onnét Billyéket, akik kénytelenek voltak új helyszínt keresni. (Ha nem így történt volna, akár tragédiába is torkollhatott volna a Fyre fesztivál.) 
A dokumentumfilm készítői tisztában voltak azzal, hogy a nézők zöme tudja, hogyan végződött az évtized tengerparti partija. Ezért inkább a részletekre fókuszáltak. A megszólalók (szervezők, résztvevők, ügyvédek) fájdalmas alapossággal árnyalják a képet. Láthatunk előkészítő stábértekezleteken készült videókat is, amelyeket a szervezőcsapat volt tagjaitól kaptak a filmesek. Olyanoktól, akiket később Billy kirúgott, mert túl sok kellemetlen kérdést tettek fel. 

A világért sem fosztanám meg önöket a felfedezés örömétől, ezt a filmet érdemes megnézni. Most csak néhány tényt közlök. Semmi sem lett kész, a luxusbungalók nem épültek fel, és bérelni sem tudtak semmit, mert pont arra a hétvégére esett a Bahamák Superbowljának számító nemzeti regatta, így a sziget összes szálláshelye fél évvel korábban elkelt. Az utolsó pillanatban az amerikai hadseregtől kaptak sátrakat, amelyek korábban természeti katasztrófák túlélői számára nyújtottak ideiglenes menedéket. A helyszín leginkább egy lakópark számára kijelölt területre hasonlított, legyalult tereppel és fehér homok helyett építkezési salakkal. A tenger szép volt ugyan, de azon a partszakaszon hemzsegtek a cápák. A cateringszolgálat előre kérte a pénzt, de mivel Billy számlája üres volt, kirúgta őket két héttel a fesztivál előtt. És a kapunyitás előtt nyolc órával lecsapó trópusi vihar sem hiányzott. 
A háromszáz helyi munkás, akik addig rohamtempóban építették a helyszínt, ekkor már a vihar nyomait takarította. A silány minőségű sátrak beáztak, a matracokból facsarni lehetett a vizet, világítás nem volt. Az első gépekkel érkező fiatalokat nem is szállíthatták a helyszínre, hat órán át itatták őket tequilával a tengerparti bárban. Aztán szembesülhettek a szomorú valósággal. Ráadásul a pénzüket előzőleg fel kellett tölteniük a fesztiválkártyára, ezért sokan egy fillér nélkül érkeztek, és egymás között csereberéltek ételt-italt. A fesztiválozók által készített képsorok is bekerültek a filmbe, némelyiket már ismerhetjük a közösségi oldalakról, amelyekre anno százával posztolták a hasonló tartalmakat. 
Aznap lemondta a fellépést a legnagyobb sztárok egyike, a Blink 182 zenekar, mert gyanút fogtak. Rajtuk kívül olyan nevek voltak a plakáton, mint a Major Lazer, Migos és Spekta, a népszórakoztatás nagymesterei. Szóval akár jól is elsülhetett volna ez a buli, hiszen a Bahamák nincsenek messze Miamitól, és egy sima nyaralás is kb. 1200 dollárból jön ki. Ám a beígért jó zene, luxus, gasztronómiai különlegességek és életre szóló élmény közül legfeljebb ez utóbbira számíthattak a fiatalok, amennyiben tutajjal eveznek haza. A megtépázott sátrak megteltek, a jegytulajdonosok kétharmada viszont még úton volt a szigetre. Akkor már a főnök is belátta, hogy nincs tovább, lefújta a fesztivált. Az érkezőket azonnal visszafordították.
Billy McFarland jelenleg hatéves börtönbüntetésért tölti csalásért, félrevezetésért és pénzmosásért. Halmozati büntetésként örök időkre eliltották a fesztiválszervezéstől. Ja Rule nagyon sajnálja, de őt is félrevezették. A fürdőrhuás influencerek úgyszintén. A sajtó pedig elkezdte komolyabban vizsgálni az Instagram-celebek felelősségét, illetve a hiszékeny, megvásárolható álmokat kergető fiatal fogyasztók lelki világát. Akik mindent elhisznek, amit kedvenceik mondanak nekik. 
Ebből a filmből mindannyian megtudhatjuk, hogyan nem szabad fesztivált szervezni. És a bemutató óta egy pozitív hír is bejárta a világsajtót: a nézők 124 ezer dollárt gyűjtöttek össze annak a helyi vendéglősnek, aki másfél hónapon át főzött a munkásokra, és aki végül saját spórolt pénzéből fizette ki az alkalmazottait. A filmben a sírás határán meséli, hogy 50 ezer dollárja bánja ezt a luxusbulit. Ő legalább most fellélegezhet…


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »