Hogyan működik a nagyüzemi álhírgyártás?

Hogyan működik a nagyüzemi álhírgyártás?

Régi tapasztalat, hogy az ellenségek azzal igyekeznek megvádolni egymást, amit ők maguk követtek el vagy kívánnak elkövetni a másik ellen.

Volt ebben részünk idehaza is, de most egy különösen kövér fogás erősít rá erre a tapasztalatra. A kiberbiztonsággal foglalkozó New Knowledge nevű amerikai cég nem győzte eléggé óvni az amerikaiakat attól, hogy ne dőljenek be azoknak az orosz erőfeszítéseknek, melyek az Egyesült Államok választásába igyekeznek beavatkozni. Azután decemberben hirtelen kiderült, hogy a tisztelt cég olyasmitől óvott, amit maga állított elő.

Ryan Fox és Jonathan Morgan, a cég két alapítója még november 6-án a New York Times-ban hívta fel a figyelmet arra, hogy „az oroszok” gyalázatos módon igyekeznek befolyásolni az amerikai választásokat. A bizonyíték erre a beavatkozásra az volt, hogy sok amerikai kereste fel az RT (Russia Today) online tartalmait. Kettejük lehengerlő nyomozása eredményeként olyan igen nagy tevékenységet tapasztaltak a közösségi médiában, pl. a twitteren és a fészbukon, amely szerintük a belendülő orosz befolyásoló kampányra utalt. Sőt az urak a szerzői az Oroszországnak az amerikai demokráciába beleavatkozó törekvéséről szóló szenátusi titkosszolgálati bizottsági jelentésnek is. Ebben ők „az amerikai polgárok elleni propaganda háborúról” beszélnek. Kissé túltolták azonban a kerékpárt, mert mindezek után kiderült, hogy a New Knowledge saját lejárató kampányt vezetett; ha úgy tetszik saját propaganda háborút az amerikaiak ellen, ál-orosz forrásokból eredő álhírekkel, azért, hogy az Alabamában 2017-ben szenátusi tagságért induló  Roy Moore republikánus jelöltet azzal járassák le, hogy ő valójában az oroszok embere. A New Konowledge által megszervezett seregnyi orosz névvel feltett közlések azt a benyomást igyekeztek kelteni, hogy a Moore kampányt a közösségi médiában az oroszok tartják kézben. Végül Moore 1,5 %-kal maradt le a választási versenyben. Lehet ezt más okokkal is magyarázni – teszik is – de ettől a megtévesztés megtévesztés marad , és természetesen maga a hamisítás a választás befolyásolását jelenti.

Egy dolog biztos:  ahogy világpolitikai méretben a Szaddam Husszein ellen indítani kezdeményezett amerikai támadás kapcsán, a libanoni vegyi fegyverhasználat, vagy akár a Skripal-ügy kapcsán a nagyközönség megtapasztalta, éppúgy folyik az álhír-háború ma is. S ennek eszközeként időről-időre hatalmas felháborodással és egyoldalúan közlik velünk, hogy a feltételezett ellenség meg meri tenni azt, amit mindkét fél naponta megtesz. (Példaként emlékezhetünk a nagy német szövetséges, Angela Merkel telefonjainak amerikai lehallgatására.) De teszik ezt akkor is, amikor a másik fél valójában nem is érintett – mint esetünkben is.

Hírdetés

Ha arra gondolunk, hogy épp az orosz titkos befolyás vádjával milyen hosszan megy a huzavona a Trump elleni Mueller-vizsgálat során, amely kölünleges ügyészi vizsgálat eredményétől várják ellenségei az amerikai elnök bukását, akkor könnyű belátni, hogy bizony itt sem remélhetjük az igazság feltárását.

 Az egész botrányról és az azt elmosni törekvő kísérletről is jó összefoglaló olvasható

itt: https://www.google.com/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&ved=2ahUKEwjTzrDj4OjfAhWRtYsKHdj8AksQFjAAegQIABAB&url=https%3A%2F%2Fwww.rt.com%2Fop-ed%2F447630-russian-bots-new-knowledge%2F&usg=AOvVaw21c–78mMknjtAklUskLGJ

 Kelemen András


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »