Hogyan mentette meg a Rózsafüzér Királynője a Fülöp-szigeteket?

Hogyan mentette meg a Rózsafüzér Királynője a Fülöp-szigeteket?

A Fülöp-szigeteken élő katolikusok nagy odaadással tisztelik Szűz Máriát.

Egyik legnagyobb Mária-ünnepüket minden évben október második vasárnapján tartják: ez a „La Naval de Manila”, vagyis a Legszentebb Rózsafüzér Királynőjének ünnepe, melyet 373 évvel ezelőtt, 1646. október 8-án ültek meg legelőször.

Minden egy szoborral kezdődött. 1593-ban Luis Pérez Dasmariñast nevezték ki a Fülöp-szigetek spanyol kormányzójává. Nem sokkal később elhunyt édesapja, s a kormányzó arra kérte jobbkezét, Hernando de los Ríos Coronelt, készíttessen szobrot apja emlékére. Egy bevándorló, kereszténységre áttért kínai művész kapta meg a feladatot, aki a Szent Szűz nagy tisztelője volt (és akinek neve sajnos nem maradt fenn).

Keményfából faragta ki a mintegy 142 centiméter magas szobrot, kivéve Mária arcát és kezét, illetve a Gyermek Jézust, melyek elefántcsontból készültek. Mindkettejük arcvonásai tükrözték alkotójuk etnikai hovatartozását.

Dasmariñas kormányzónak tetszett a mű, és néhai édesapja emlékének ajánlotta. A Legszentebb Rózsafüzér Királynőjének szobra hamarosan a domonkosok manilai templomába került.

Évekkel később a Holland Köztársaság egy új, a Fülöp-szigeteken átvezető kereskedelmi útra áhítozott; erős flottát építettek, hogy meghódíthassák a természeti katasztrófák miatt amúgy is meggyengült országot, majd 1646 márciusában támadást indítottak.

A Fülöp-szigetekiek ezzel szemben mindössze két gályával rendelkeztek. A Szent Szűz szobra előtt könyörögtek közbenjárásáért az ütközet előtt, rózsafüzérek sorát imádkozva. Megfogadták, ha győznek, mezítláb zarándokolnak el a Santo Domingo-templomba, a kegyhelyre.

Mind az öt tengeri csatát megnyerte a holland flottához képest maroknyi Fülöp-szigeteki „hajóhad“, a spanyol és filippínó tengerészekkel. Az utolsó ütközetet október 4-én, Assisi Szent Ferenc ünnepén vívták. Amikor a hollandok végül feladták, az életben maradt tengerészek teljesítették fogadalmukat, mezítláb zarándokoltak el a manilai kegyhelyre. Ekkor kapta a Szűzanya a La Naval (tengeri, tengerészeti) jelzőt.

Hírdetés

1646. október 8-án ünnepelték meg először ezt a nagy győzelmet, melyet 1662. április 9-én a manilai püspök csodának nyilvánított, mely a Szűzanya közbenjárásának volt köszönhető.

Öt pápa fejezte ki idáig tiszteletét a „La Naval de Manila” iránt:

XIII. Leó, a „rózsafüzéres pápa”, aki 1903-ban a kegyhelyre való zarándoklatra buzdította a híveket; X. Piusz, aki megkoronázta 1907-ben; XII. Piusz, aki apostoli levelet írt 1946-ban a 300. évfordulóra; VI. Pál, aki 1973-ban Quezon városának védőszentjévé nyilvánította; II. János Pál, aki pedig 1981-ben az egész ázsiai kontinens patrónájává.

Az egykor Intramurosban őrzött kegyszobrot 1954-ben vitték át az új Santo Domingo-templomba, melyet a II. világháború után Quezonban építettek újjá – a 16. század vége óta hatodszorra. Hajó alakú kocsin szállították a Mária-szobrot a nemzeti kegyhellyé nyilvánított quezoni templomba.

A kegyszobor megkoronázása előtt 310 ezren adományoztak ékszereket, drágaköveket, aranyat és ezüstöt a szobor díszítésére, melyet a Fülöp-szigetek legrégebbi elefántcsont-faragványának tartanak. Minden év októberében nagyszabású körmenettel köszöntik a Rózsafüzér Királynőjét, népszerűbb nevén a La Naval de Manilát, a Gran Señorát, Quezon városban, melyet mise követ a Szent Domonkos-templomban.

Fordította: Verestói Nárcisz

Forrás: Aleteia.org

Fotó: Lawrence Lew OP/Flickr; Joanner Fabregas/Wikimedia Commons; TheUrbanHistorian/Tumblr.com; CBCP News

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »