Hódmezővásárhely fordulat is, meg nem is

Talán még sosem figyelt annyira a magyar sajtó egy 50 ezres kisváros polgármester-választására, mint a hétvégén Hódmezővásárhelyre. Valóban országos hatása lehet az ellenzék támogatását bíró, független Márki-Zay Péter győzelme a fideszes bástyának számító városban, vagy nem érdemes hosszú távú következtetéseket levonni a parlamenti választások előtti "próbacsatából"?

Márki-Zay Péter (független) és Hegedűs Zoltán (Fidesz) párviadalát a hódmezővásárhelyi polgármesteri posztért a körülmények miatt figyelte sasszemmel az egész magyar közvélemény. A tét ugyanis az volt, meg tudja-e verni az ellenzéki “összefogás-kísérlet” a Fideszt saját terepén. Hódmezővásárhely régóta fideszes fellegvárnak számít, ez ugyanis Lázár János kancelláriaminiszter, a Fidesz egyik legerősebb emberének városa.

Márki-Zay mögé ugyanakkor az LMP-től kezdve a Jobbikig minden releváns ellenzéki párt beállt, nem csak névleg, hanem teljes infrastruktúrájával. Az eredmény azonban még így is minimum kérdéses volt, a favoritnak továbbra is Hegedűs számított. Különösen azért, mert a Fidesz az ellenzéki összefogást látva elkezdte komolyan venni a kampányt, és alaposan megtolták Hegedűst egy pozítív kampánnyal – a Fidesz jelöltjét például Orbán Viktor kormányfő is fogadta dolgozószobájában. Ezzel párhuzamosan egy több fegyvert felsorakoztató nagyon kemény negatív kampány is indult Márky-Zay és támogatói ellen. 

A tét nagy volt, ezt mindkét oldal elismerte, de az ellenzéki oldalon talán nagyobb  – az ellenzék fel akarta mérni, hogy egy kompromisszumos jelölttel sikerülhet-e eredményt elérni a Fidesz ellen, és van-e értelme megkísérelni több teljesen eltérő világnézetű párt összefogását a kormánypárt ellen. A Fidesz pedig élesben tesztelhette, hogy mennyi erőfeszítés kell az együttműködő ellenzék ellen hazai pályán. Az ellenzék alapvetően szoros eredményben reménykedett, a vége azonban meglepetés lett: Márki-Zay 57,5 százalékkal nyert, Hegedűs óriási különbséggel lemaradva, 41,6 százalékkal végzett a második helyen.

Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője szerint a hódmezővásárhelyi vereség kínos a Fidesz számára, hiszen egy fideszesnek számító városban kaptak ki. Az eredménynek ugyanakkor országos hatása van, mert az országos média és a sajtó nagy figyelemmel követte az ottani kampány eseményeit. “S országos hatása van azért is, mert a hódmezővásárhelyi eredmény az ellenzéki politikusok lelkiállapotára is hat. A váratlan ellenzéki győzelem előtt általános volt a hangulat és a beletörődés: úgyis a Fidesz fog győzni.

Csakhogy az országos kampány januárban rosszul indult a Fidesz számára, most pedig súlyos vereséget szevedett el, vagyis felcsillant a kormányváltás reménye. A remény, hogy széles ellenzéki összefogással, az egyéni választókerületek többségében meg lehet verni a Fideszt” – magyarázta lapunknak az elemző. Szerinte a lélektani tényezőnek nem elhanyagolható jelentősége van, hiszen ha az ellenzéki politikusok el tudják magukban hinni, hogy mégis legyőzhető a Fidesz, könnyebben át tudják sugározni a hitet a híveikre, majd a szavazóikra.

Az azonban messze nem valószínű, hogy ezek után számottevően megváltoznának az áprilisi parlamenti választás esélyei. A választások egyértelmű esélyese ma továbbra is a Fidesz, az ellenzéknek pedig rengeteg problémával kell szembenéznie, ha valóban esélyesnek látja az összefogást.

Ellentétben a polgármester-választással ugyanis az országos választáson már listákra is kell szavazni, figyelmeztet az elemző. Ugyancsak különbség, hogy Hódmezővásárhelyen sikerült megállapodni egy valódi ellenzéki jelöltben. Márki-Zay ráadásul ideális, helyileg ismert, beágyazódott jelölt volt – jobboldali-konzervatív, korábbi Fidesz-szimpatizáns, hétgyermekes családapa, ráadásul vallásos, templomba járó katolikus. A parlamenti választásokon ugyanakkor nem ilyen jelöltek indulnak, hanem pártemberek. 

Ehhez Nagy Attila Tibor hozzáteszi: ha országosan is ez történik a választókerületekben, azaz sikerül megállapodni egy közös jelöltben, akkor számos pártnak le kellene mondani több millió forintról – tekintettel arra, hogy a szabályok szerint majdnem 600 millió forintot jár a mind a 106 választókerületben jelöltet állító pártnak, kevesebb jelölt esetén viszont jelentősen csökken a kampánytámogatás. “Emelett, ha egy párt visszalépteti jelöltjét, akkor kevesebb töredékszavazatra lesz jogosult. Arra is vigyázni kell, hogy egy-egy pártnak minimum 9 megyéből minimum 27 versenyben lévő jelöltje maradjon, mert egy Nemzeti Választási Bizottság- állásfoglalás az országos lista megszűnésével fenyegeti azt a pártot, amelynek még 27 egyéni jelöltje sincs” – figyelmeztet az elemző. 

Emellett komolyak maradtak a személyi-politikai ellentétek is az egyes ellenzéki pártok, különösen a baloldal és a Jobbik között. A Fidesz számára ugyanakkor figyelmeztető jel, hogy ezek az ellentétek már kisebbek, mint négy éve – a Jobbik már kitört a belpolitikai elszigeteltségéből, már nem számít annyira szalonképtelennek  teszi hozzá Nagy Attila Tibor.
 

Az ellentétek ugyan kisebbek, ám továbbra is elég áthidalhatatlannak tűnnek. A választást követő napon felélénkültek az ellenzéki pártok további összefogására vonatkozó találgatások és elvárások, mondván, ha Hódmezővásárhelyen sikerrel összefogott az ellenzék, miért ne foghatna össze sikerrel a 106 választókerületben is? A magyar sajtó szerint ugyan az ellenzéki oldalon elkezdődött a választások előtti utolsó hat hét újratervezése, ám ez nem sok jóval kecsegtet. Az alaphelyzet ugyanis a következő: 2014-ben a 106-ból csak 20 választókerületben szerzett 50% feletti szavazatot a Fidesz, a többi 86-ban az ellenzék erősebb volt, csak megosztott. A teljes összefogás ugyanakkor már lehetetlen, nem fog minden ellenzéki párt egy közös zászló alatt választókerületenként egy közös jelölttel indulni, csak a már említett visszaléptetésekre van lehetőség, és erről tárgyalni kell.  

A Fidesz győzelme akkor lehetne bizonytalan, ha az MSZP és a Jobbik hajlandó lenne valamiféle koordinációra. Erre azonban most nem sok esély látszik. Hétfőn a sajtó arról írt, hogy az együttműködést eddig elutasító LMP tárgyalást kezdeményezett a koordinációról az MSZP-vel és a Jobbikkal. A bökkenő csupán az, hogy bár az MSZP szívesen koordinálna az LMP-vel, a Jobbikkal viszont nem. A Jobbik pedig ugyan Vona Gábor pártelnök szerint hajlandó együttműködni az LMP-vel, de az MSZP-vel és a baloldallal nem. A jobbikos Dúró Dóra ráadásul azt mondta, az MSZP-vel már csak azért sem tárgyalnának, mert a szocialisták nem képviselnek erőt, könyel lehet, hogy kiesnek a parlamentből, és elvesznek a rájuk adott szavazatok. 

Nagy Attila Tibor szerint a jelenlegi tudásunk szerint a Jobbik nélkül nincs kormányváltás. Vagyis ha Jobbik, LMP és az MSZP jelöltjei egymás ellen indulnak (vagyis nem lesz egyértelmű kihívója a fideszes jelöltnek), akkor elúszhat a kormányváltás esélye. Ráadásul a kutatások azt is mutatják, hogy az ellenzéki szavazóknak csak egy része hajlandó átszavazni a másik párt jelöltjére – ez is akadálya a minél szélesebb ellenzéki koordinációnak.

Hétfőn meglepő módon Orbán Viktor is megszólalt, a HVG kapta el néhány kérdés erejéig. A miniszterelnök azt mondta a hódmezővásárhelyi eredményt firtató kérdésekre: “A lényeg, hogy háromszor annyit kell dolgoznunk, mint most.

“A kormánypárti sajtó ugyan tartózkodóan viszonyult a választás eredményeihez, ám a kormánypárti publicisták, akiknek véleményén keresztül a Fidesz általában kommunikációs paneljeit közvetíti, ugyanazt mondták, mint Orbán: az erőfeszítések megsokszorozásáról írnak. “Most jön a legnehezebb, legrémesebb, legfárasztóbb, leghalálosabb maraton” – fogalmazott például Bayer Zsolt a kormánypárti Magyar Idők vezércikkében – nem sokkal később pedig bejelentette a “mozgósítást”: március 15-én ugyanis Békemenetet szerveznek, az Orbán-kormány politikáját támogatandó.

Nagy Attila Tibor szerint a Fidesz számára figyelmeztetés a vereség, megmutatkozott a migránskampány korlátja, hiszen Hódmezővásárhelyen is próbálkozott ezzel a Fidesz, nem nagy sikerrel. Orbánéknak az elemző szerint jelentősen újítania kellene: a stratégiaváltás szerinte egy új, nagyarányú rezsicsökkentés bejelentésében manifesztálódhat.


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »