Az adventi várakozást, vágyakozást itt és most sokféleképpen éljük meg, s ez természetes. Hiszen kinek mi a legfájóbb pontja, óhaja, vágya, annak alapján éli meg, imádkozza Istenéhez kéréseit.
Hlédik László ipolysági plébános misék híján az alábbi gondolatokat küldi híveinek, illetve mindenkinek.
„Egész életünk a várakozás jegyében zajlik. Mivel a múló idő változandóságában élünk, kell hogy formálódjunk, alakuljunk mindnyájan. Mi segít bennünket ebben? Mi az, ami helyesen motivál, ráhangol a készülődésre, várakozásra?
Ez maga az Isten hűsége… Ő ígéretet tett az idők teljességében eljövendő Messiásra, aki megváltja a világot a bűntől, és az idők végén beteljesíti az emberi történelmet. Megvalósítja vágyainkat, amire készülődünk, várakozunk.
Szent Pál tanítja, hogy az egész természet a várakozás állapotában van, így mindig változáson megy keresztül. Vajúdik mint a szülő asszony, hogy érték szülessék általa. A változás tehát értékalkotóvá válhat nemcsak a természetben, de kell hogy bennünk is. A még nem, már nem filozófiai kategória szerint, mely rámutat minden élő alakulására, formálódására, amint ez nyilvánvaló a fizikai rend szintjén, úgy kell megvalósítanunk lelki, erkölcsi értelemben is. Érdekes hasonlattal élve, megélni a kagyló hivatását, mely megtermi a maga belsejében a tenger és homokszemek hatására az igazgyöngyöt.
Mi ezt tegyük tudatosan, hitünkből táplálkozva! Így lesz számunkra minden advent áldássá, egész életünk adventi várakozássá, míg az Úr át nem vezet egyéni húsvétunkon át a Vele való boldog egyesülésre.
Ezekkel a gondolatokkal kívánok mindenkinek áldott készülődést, beteljesülő várakozást az Apostol szavaival: „Várjuk az Üdvözítőt, Jézus Krisztust. Ő azzal az erővel, amellyel mindent hatalma alá vethet, átalakítja gyarló testünket, és hasonlóvá teszi megdicsőült testéhez”/Fil 3,20-21/
Hlédik László atya a bennünket körülvevő élő világ legszebb példáival, hasonlataival köt össze Istent, embert és természetet. Szavai, gondolatai nyitott lelkekre találnak. Ez visszhangzik a neki szóló levelekből, üzenetekből. Az emberek szomjazzák a jó szót, az erősítő gondolatokat.
(Dániel Erzsébet/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
