Hivatásos szolgálatra alkalmatlan…

Vagyis néhány szó az egészségkárosodási ellátásról, és a további lehetőségekről

A szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetről, az ebből következő egészségügyi szabadságról és a pénzügyi vonatkozásairól korábban közreadtunk egy tájékoztatást, ITT olvashatjátok.

Előfordul azonban – és nem kis számban – amikor a szolgálati alkalmatlanságot betegség okozza.

Nagyon fontos kérdés, ha nem a legfontosabb, hogy a betegség szolgálatban, vagy szolgálati kötelmekkel összefüggésben érte-e az érintettet, mert ettől függ, hogy jogosulttá válik-e az egészségkárosodási ellátásra. A lehetőségek törvényi szabályozója elsősorban a Hszt, de mellette rendeleti szintű szabályok is tartalmaznak további részletszabályokat.

NEM MINDEGY tehát, hogy az alkalmatlanná válás a szolgálattal összefüggésbe hozható-e!

Mert:

A Hszt. 82/A § (2) bekezdése szerint: Ha az egészségi alkalmatlanság a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetre vagy betegségre vezethető vissza, egészségkárosodási ellátásra jogosult az,

a) akit a baleset, betegség ténylegesen a szolgálatellátása során ért, és

b) akinek esetében a baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggését a 257. § (2) és (3) bekezdése alapján megállapították, függetlenül attól, hogy a hivatásos állomány tagja, volt tagja hány év tényleges szolgálati idővel rendelkezik.

A szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, betegség minősítését a Hszt XXI. fejezete (257. §) szabályozza.

Jelentősége van annak is, hogy a szolgálati alkalmatlanságot előidéző betegség mikor alakult ki. Amennyiben bizonyított – vagy utólag bizonyítani lehet – hogy a betegség a szolgálat ellátása során érte a munkavállalót, annak már – az ellátásra jogosultság tekintetében – nincs jelentősége, hogy milyen szolgálati idővel rendelkezett addig, jogosulttá válik az egészségkárosodási ellátásra.

Ellenkező esetben viszont még mindig van arra lehetőség, hogy azt szolgálati kötelmekkel összefüggőnek minősítsék FÜV bizottság előtt, illetve a bizottság döntése vitatható jogorvoslati lehetőséggel. Tanácsos lehet független, kellő szaktudással rendelkező orvossal is konzultálni a betegség kialakulásának lehetséges okairól, különös tekintettel a szolgálati feladatokra.

A minden szempontból jó esetben a betegség, azaz az alkalmatlanság csak ideiglenes, vagyis a rendelkezési állomány után egy újbóli egészségügyi felülvizsgálaton már várható az alkalmas minősítés.

Van azonban, hogy az állapot végleges, ezzel a munkavállaló hivatásos szolgálatra alkalmatlanná válik, ráadásul ha nincs összefüggés a szolgálati ártalmakkal, a jogviszonya felmentéssel megszűnik a Hszt. 86. § (2) bekezdés a) pontja szerint.

Mindent összevetve a legfontosabb, hogy az alkalmatlanság ténye a szolgálati feladatokkal összefüggésben legyen. A szolgálati jogviszony ez esetben is megszűnik, de a törvény erejénél fogva (Hszt. 82. § (1) bekezdés e) illetve f) pontok szerint).

Hírdetés

Hogy hogyan tovább?!?

A Hszt 82/B. §-a értelmében a 82/A. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt feltételek fennállása esetén a rendvédelmi szerv köteles megvizsgálni, hogy a hivatásos állomány tagja részére az egészségi állapotának megfelelő szolgálati beosztás vagy nem hivatásos munkakör felajánlható-e.

Tehát még ekkor sincs veszve a rendőrségi munka, hiszen ha a – most már – volt rendőr egyébként munkavégzésre alkalmas, a munkáltatónak továbbfoglalkoztatási kötelezettsége van.

Álláspontunk szerint téves az a jogértelmezés, hogy a munkáltatónak csak meg kell vizsgálnia, hogy van-e másik felajánlható munkakör, ugyanis a rendelkezés helyes értelmezése szerint nem csupán felajánlási, hanem továbbfoglalkoztatási kötelezettséget is jelent tartalmában.

A rendvédelmi szerv a 86. § (5) bekezdésében és (6) bekezdés a) pontjában meghatározott eljárásrend megfelelő alkalmazásával köteles a hivatásos állomány tagja részére felajánlható, egészségi állapotának megfelelő szolgálati beosztást vagy nem hivatásos munkakört keresni. ÉS

A rendvédelmi szerv felajánlható meglévő szolgálati beosztás vagy nem hivatásos munkakör hiányában köteles a szolgálati beosztás nem hivatásos munkakörré való átminősítésével, vagy új szolgálati beosztás, nem hivatásos munkakör létrehozásával biztosítani a továbbfoglalkoztatás lehetőségét.

Összegezve: ha a munkavállaló nem munkavégzésre képtelen (alkalmatlan) állapotú, és dolgozni szeretne, a munkáltatónak tovább kell foglalkoztatnia.

Persze az már más kérdés, hogy ha valaki jogosult a járadékra, kíván-e tovább dolgozni egy lényegesen alacsonyabb bérért…

Jó, ha tudod, hogy amennyiben a munkáltató felajánl bármilyen beosztást és azt méltányolható okból nem fogadod el, akkor is jogosult vagy a fenti járandóságokra, természetesen a szolgálattal összefüggő betegség esetén.

De tudd azt is, hogy ha nem fogadod el, és az okot a munkáltató nem minősíti méltányolhatónak, akkor csak a végkielégítés felére leszel jogosult a Hszt. 90.§ (4) bekezdésében foglaltak alapján.

Végkielégítésre nyilván nem jogosult a munkavállaló, ha a felajánlott álláshelyet elfogadja.

Az egészségkárosodási járadék lehet:

egészségkárosodási keresetkiegészítés (továbbfoglalkoztatás esetén ez is járadék), vagyegészségkárosodási járadék

Az első ponthoz: akkor kaphatja meg a munkavállaló, ha a felajánlott beosztást elfogadja. Ebben az esetben az elfogadott beosztás illetménye és a korábbi hivatásos beosztása illetménye közötti különbözetet fogja kapni keresetkiegészítésként (járadékként)

A második ponthoz: a jogosultság akkor nyílik meg, ha az érintett mentesül a továbbfoglalkoztatás alól.

A járadékok folyósítása határozott ideig tart, ennek lejártát követően következik az egészségügyi felülvizsgálat.

A járadék mértékét a Hszt. 82/G. § szabályozza.

Bármilyen kérdésed merült fel a fentiekkel kapcsolatban, vagy érint a probléma, netán jogtalanul jártak el veled szemben, keress minket bizalommal, segítünk!

 

 


Forrás:tmrsz.hu
Tovább a cikkre »